Hogyan ne legyünk bunkók a repülőn?

A fedélzeten tapasztalható pofátlan tülekedés csak egy, a sok faragatlan viselkedési forma közül. Mi legyen a közös kartámlával, az újságunkba bámuló szomszéddal, a rúd kolbásszal, a telepakolt csomagtartóval, a pityergő utastárssal? Jöjjön néhány trükk és alapvető illemszabály, ami nagyban megkönnyíti az utazást.

Csomagok az utastérben

A tülekedés rögtön a beszállást követően elkezdődhet, főleg ha mindenki azon igyekszik, hogy a csomagját közvetlenül a feje fölötti tárolóba helyezze. Ennek azért nincs értelme, mert két széksorral arrébb is ugyanúgy hozzáférünk minden holminkhoz.

Faragatlanság más csomagját átpakolni, jobbra-balra passzírozni, erőszakkal betuszkolni, vagy hátranyomni. Jusson eszünkbe, hogy a gépen van elegendő hely, még ha azt elsőre nem is látjuk. Ha mégsem tudnánk megoldani a helyzetet, ne tartsuk fel a beszállókat, várjuk meg amíg mindenki elfoglalja a helyét és jelezzük az utaskísérőknek a problémánkat.

Kolbász, sör, dínom-dánom: lakodalom a fedélzeten

Amint a gép eléri a biztonságos utazómagasságot, a személyzet azonnal felszolgálja az ételeket. Igaz ezek a fogások nem hatalmas adagokról és a mennyei ízekről szólnak, mégsem illik elővenni az otthonról hozott kolbászt és rántott húst, annál is inkább, mivel a legtöbb ország vámelőírása szerint voltaképpen tilos élelmiszert vinni az utastérbe. Az ételek szaga, ahogy bennünket úgy másokat is irritálhat. A tapasztalt utazók vagy a tranzitban vásárolt szendvicsekkel és snackkel csillapítják az éhségüket, vagy az utaskísérőknél érdeklődnek, hogy lehetséges-e még egy adag ételt kérni. Általában lehet repetázni, de ha mást nem is, néhány zsemlét és sajtot biztosan tudnak még hozni.

Ne csináljunk falusi bált a fedélzetből, és ne kezdjünk el megvendégelni másokat. Ne kínálgassuk a kolbászkarikás katonákat, mert az utazóközönség nem fogja díjazni a lakodalomhoz hasonló hangulatot.

A járatokon többnyire korlátlan az italfogyasztás, ezért sokan abba a hibába esnek, hogy nyakló nélkül elkezdenek inni a fedélzeten. Ennek azonban hamar vége szakad, egyrészt mert a nyomáskülönbség miatt az alkohol hatása megsokszorozódik, másrészt az utaskísérők ekkor már megtagadhatják a további italok felszolgálását.

A fapados járatokon ezzel szemben fizetni kell az italokért és a szendvicsekért. A termékek árai szabottak, ezért illetlen és rém nevetséges, ha valaki vadul alkudozni és fennhangon egyezkedni kezd. Ezzel a viselkedéssel nagy sikert lehet aratni a bangkoki piacon, de nem a fedélzeten.

Landolás és sírás

Landolás előtt gyakran látni, hogy az utasok közül jó néhányan cukrot vagy rágót kínálgatnak a mellettük ülőknek. A tapasztalt repülők így próbálják enyhíteni a nyomáskülönbség változásából adódó kellemetlen fülpattogást és fülfájást. Ez hasznos módszer, fogadjuk el, ha megkínálnak.

Sokak számára olyan nagy megkönnyebbüléssel jár a landolás, hogy a hosszas szorongás után felszabadultságukban egyszerűen elpityerednek. Bár az utazás során nem látni rajtuk a félelmet, ezek az utasok tudat alatt valójában stresszben töltik a teljes menetidőt. Ne bámuljuk, ne vigasztaljuk őket, inkább nyújtsunk oda egy zsebkendőt.

Kiszállásnál sincs értelme rohanni és tülekedni, mert a hordároknak időre van szüksége, hogy a csomagokat a futószalagra tegyék, és az útlevélvizsgálatot sem lehet siettetni. Ne türelmetlenkedjünk, engedjük előre a csatlakozáshoz igyekvőket. A tülekedőkkel ne foglalkozzunk, mert néhány perc múlva úgyis ugyanabban a sorban fognak rostokolni, amelyikben mi is és mindenki más várja a határátlépést. 3-4-5 órás repülés után teljesen mindegy, hogy 10 perccel előbb, vagy 10 perccel később lépünk ki a reptér ajtaján.

Borravaló, kartámla, újságok

A stewardesseknek ne próbáljunk ezreseket, vagy 5 dollárosokat tuszkolni a mellényzsebébe, mert a repülő nem egy ócska presszó és nem is top less bár, az utaskísérők pedig nem pincérek és nem is go-go táncosok. A hivatalos meghatározás szerint munkakörük a légitársaság és az azt tulajdonló nemzet képviselete, vagyis egyfajta házigazda és háziasszony szerepét töltik be, ami megtiszteltetés számukra.

Zavaró, ha mások unalmukban minket bámulnak, vagy kukkolják az újságunkat, amit éppen olvasunk, ezért mi se tegyünk így. Ne olvassunk bele mások notebookjába és ne nézzük a mellettünk ülő magazinját. Ha valaki mégis ezt tenné velünk, kínáljuk meg illedelmesen valami olvasnivalóval. Ez a gesztus udvarias, mégis mindenki érti a célzást.

Ne bosszankodjunk azon, ha az ablak mellet ülő gyakran felállna és kimenne. A rendszeresen utazók tudják, hogy a turistabetegség (más néven mélyvénás trombózis) elkerülése szempontjából óránkét legalább egyszer javasolt felállni és megmozgatni a végtagjainkat. Tegyünk így mi is! Vannak ülőhelyzetben is végezhető tornagyakorlatok, amelyeket a nagyobb légitársaságok a kivetítőn mutatnak be az utasoknak. Ezeket nem illetlenség és nem is ciki végigcsinálni.

A közös kartámla használata szintén kényes kérdés, de könnyen orvosolható. A kartámla ugyan keskeny, de a hosszúsága nagyon is jól kihasználható. Próbáljunk meg a szomszédunkkal ne egymás mellé, hanem egymás elé, illetve mögé könyökölni.

Ülőhelyek és ülésrend

A 3-600 utassal közlekedő transzatlanti járatok nem bejáróvonatok. A földi személyzet nem véletlenül adja a beszállókártyákat. A legtöbb repülőtéren ennek segítségével (az ülésrend szerint) kezdik meg az utasok beszállítását. Így gyorsabban és szervezettebben töltik meg a gépet. Ha az ülőhelyünkkel kapcsolatban külön igényeink lennének, - szeretnénk ablak, vagy folyosó mellé ülni - akkor azt már a check-in pultnál jelezzünk. Ha erre nincs lehetőségünk, foglaljuk el a helyünket, majd jelezzük az utaskísérőnek az óhajunkat. Amint a gép megtelik, a stewardessek látják, hogy hol maradt esetleg szabad hely. Legyünk azonban tekintettel a kismamákra és gyerekkel utazókra és vegyünk illedelmesen tudomásul, hogy ilyen igényeknél az övék az elsőbbség. Ha középső helyre szólna a jegyünk, kérjünk tanácsot az utaskísérőtől, hogy milyen trükkökkel lehet kényelmesebbé tenni a szűkös hely adta lehetőségeket.

A vécében maradt...

Még a legnagyobb gépeken is csak 15 vécé jut 840 utasra, így nagy esélye van annak, hogy valaki koszt, szemetet, vagy ne adj isten egyebet hagy maga után. Annak már lényegesen kisebb, hogy pont mi következnénk egy ilyen "feledékeny" utas után.

Ha mégis, azonnal lépjünk ki a helységből és próbálkozzunk az "Elnézést uram/hölgyem itt felejtett valamit!" varázsmondattal. Az illető azt hiszi, hogy otthagyta a pénztárcáját, vagy valami személyes tárgyát és azonnal visszafordul. Ezután már beszélnünk sem kell, épp csak az ujjunkkal a vécékagyló felé bökni.

A fedélzeten általában az utazóközönség összetétele nagyon vegyes, mindenki más nemzetiségű, más nyelvet beszél más kultúrában nevelkedett. A legtöbbször a nemzetközi etikett előírásai érvényesülnek, de mint látjuk ezek többnyire olyan alapvető illemszabályok, mint az előzékenység udvariasság, türelem, némi empátia és figyelem.

Sz.K.