Miközben a leendő hercegi pár a nászútját szervezi, a világ lázasan keresi a térképen az úti célnak kiszemelt aprócska szigeteket. Kate Middleton és Vilmos herceg szempontjai között ezúttal nem a divat és az egzotikum szerepelt, hanem inkább az, hogy a brit szigetekhez közel eső csendes úti célt találjanak. A Scilly-szigetek nem tipikus felkapott pálmafás hely, de megvan a maga bája, ráadásul nagyon közel van.
A 140 zátonyból és kis szigetből álló szigetcsoport Anglia partjaitól 40 kilométernyire, a La Manche- és Bristol-csatorna bejárata közt, összesen 1440 hektárnyi területtel a világ legkülönlegesebb tájai közé tartozik. A területet még Athelstan király csatolta Angliához a X. században, azóta brit fennhatóság alatt áll.
Scilly: csak a tenger háborog, mindenki más átszellemült
Scilly annyira apró és annyira eldugott, hogy az idelátogatók készséggel elhiszik az összes legendát, amelyet a helyiek mesélnek róla. Scilly meseszerű múltja, képeskönyvbe illő tájai kis híján elhitetik az utazókkal, hogy ez a parányi földdarabka nem is evilági, az itt töltött napok pedig nem is valósak. A tény azonban az, hogy a Scilly-szigetek, a maguk mesés valójukban nagyon is léteznek.
A széllökések már évszázadokkal ezelőtt, Athelstan király idejében is hevesek voltak, és az óceán felől érkezők gyakran szenvedtek hajótörést. Manapság a helyi lakosságot tizedeli a háborgó tenger. Állítólag az itt élők közül csak minden tizedik hal meg természetes halállal a többi a tengeren szenved valamilyen végzetes balesetet.
Scillyt azonban nem zord, esős, vad viharoktól tépett szigetként kell elképzelni. Ellenkezőleg: kellemes, napos, szélfútta rétekkel, sziklás és remek fehér homokos partokkal. A hőmérséklet évszaktól függetlenül enyhe. Télen körülbelül 7 nyáron 15 fokos átlagos középhőmérséklet mérhető. A szigetek nagy részén fák csak gyéren nőnek, vadvirágok és füves rétek azonban bőven akadnak. Kivétel ez alól talán a buja Tresco szigete.
A helyiek ősidők óta a halászatból és mezőgazdaságból élnek, valamint gabonát és zöldségféléket termesztenek. Ma az eladhatóság szempontjából inkább a virágoknak kedvez a helyzet. Az itteni vágott virág minősége állítólag olyan jó, hogy a termés a londoni piacokig is eljut. Az itteni szegfű, nárcisz és rózsa decemberben is ott pompázik a fővárosi standokon. Ezeket külön hajók szállítják Penzance-ba, majd onnan tovább Londonba.
A fővárosban nem csak a kellemes klíma és a jó termés miatt irigylik a Scilly-szigetekieket. A mesés környezet mellett még adót sem fizetnek, vagy épp csak valami minimális összeggel kell hozzájárulniuk a közöshöz.
A hely az angolok körében is különleges úti célnak számít. Sőt az ő mércéjükkel nézve egészen egzotikus. A terebélyes mezők, a legelésző jószágok, az olykor hatalmas hullámokban felcsapó tenger és a pompás partszakaszok végtelen békét árasztanak. Számos angol utazási iroda szervez ide wellness-hétvégéket és jóga-táborokat. Trescón például széles a strand, vagyis ideálisak a körülmények a szabad ég alatt végzett relaxáló gyakorlatokhoz. St. Agnes-szigetén pedig remek kilátás mellett lehet átszellemült sétákat tenni a kőből rakott sétalabirintusban.
St. Mary's: a legnagyobb sziget
Mi más csinálhat az ember egy ekkorka földdarabon, mint sétál. A Scilly-szigetek minden tagján a gyalogtúra mint program szinte magától értetődő. Túraútvonalból bőven akad. St. Mary-szigetén találunk a legtöbb ilyen jellegű programot, de a kényelmesebbek napi 7 fontért biciklit is kölcsönözhetnek. Nagyobb kirándulásokra nyitott tetejű emeletes busszal viszik az érdeklődőket szintén 7 fontért.
Az úgynevezett vadvilág túrákat egy helyi ornitológus vezeti, de létezik egy archeológiai séta is szintén szakavatott kísérő vezetésével. The Isles of Scilly múzeum ugyancsak ezen a szigeten található. Itt 22 fontos belépő ellenében bronzkori leletekből és a sziget egyedülálló természeti kincseiből nézhetünk meg jó néhányat. Szállásként két tucat hotel közül válogathatunk. A legolcsóbb szobákat a Schooners Waterfront Hotelben találjuk kb. 30 fontért.
Tresco és St. Martin a legfelkapottabb
Tresco, a szubtrópusi sziget fő látványossága az Abbey Garden, ahol Dél-Afrikában honos növények nőnek a kert lankáin. St. Martinon borkóstolásra és pincelátogatásra is lehet jelentkezni, de érdemes elsétálni a legszebb homokos part hírében álló Lawrence-öbölhöz, a Par Beachhez vagy a Great-öbölhöz.
Bryher: a legkisebb és a legvirágosabb
Bryher arccal az óceán felé néz. Estefelé sokan bámulják az óceánt, és sokan merengenek a nyílt víz mellett. A földdarab belsejében közben nárciszok nyílnak, de nemcsak vadon, hanem a farmergazdaságok földjein is. A provencei levendulaföldekhez hasonlóan rendezett, buja, sövényszerű sorokban nőnek az illatukról híres nárciszok.
A hajókirándulások a másik három szigetre általában az itteni kikötőkből indulnak. Ami a tömeget és forgalmat illeti, Bryher nem Miami Beach. Itt csupán egy posta és két kávézó van, és a körzeti orvos is csak szerdánként jön a szigetre.
St. Agnes: nap- és vízimádók kedvence
St. Agnesen talán a leggyérebb a forgalom. Az egysávos aszfalton alig látni egy-egy autót. Itt végképp mindenki gyalogol, leginkább a híres világítótorony felé, amely Anglia második legrégebbi (1680) ilyen jellegű építménye. A Horse Pointnál is megéri elidőzni. Itt bámulatos sziklaformációk merednek a parton a tenger fölé. A tengerészeti múzeum és a part közelében elsüllyedt XVII. századi roncs a búvárok és snorkelesek kedvelt helye, de napimádók számára szintén St. Agnes a legjobb hely, ugyanis itt találhatók a legszebb homokos partok és a legtitokzatosabb öblök. Ősszel főleg a természetjáróké a terep, akik a madárvonulás idejére igazítják a nyaralást. A költöző madarak ezrével jönnek a nyílt óceán felől. Aki szemtanúja lehet a több ezer kilométeres vándorlás után az első leszállásnak, felejthetetlen élménnyel gazdagodik.