Még egy ok, amiért jó hely a Fertő

Mi a különbség a csorda és a gulya között? Mire jó a kisefa? Hogyan éltek a pásztorok? Többek közt ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a  Fertő-Hanság Nemzeti Parkba látogatva, ahol felavatták a Sarród melletti Lászlómajorban az egykori falusi életet bemutató, 180 millió forintból kialakított látványgazdaságot.

Ahogy végigszáguldottunk motorcsónakkal a Fertő-Hanság Nemzeti Park főcsatornáján - ahol egyébként szó szerint csak a madár jár -, lenyűgöző látvány tárult elénk. A végtelennek tűnő vízen elhaladtunk a helyenként 6 km széles nádas mellett, megnéztük a ludak pihenőhelyét, és láttuk a távolban magasodó osztrák hegyek vonulatát. Egy-egy elhagyatott őrtornyon kívül már nem sok minden emlékeztet arra, hogy nem is olyan régen még itt húzódott a vasfüggöny, és sokan próbáltak a nemzeti parkon keresztül Ausztriába menekülni.

Motorcsónakkal a Fertő-Hanság Nemzeti Park főcsatornáján

A világörökség részét is képező érintetlen természet nyugodtsága hamar átragad az idelátogatóra. Lehet találgatni, hogy a háromszáz madárfaj közül melyiket láttuk épp elrepülni a fejünk fölött, és egészen közelről vehetjük szemügyre a szabadon legelő (bár kerítéssel körülvett) bivalyokat, magyar szürke marhákat vagy racka juhokat. Most pedig egy újabb látványossággal, a Lászlómajorral is tovább bővült a nemzeti park kínálata, amely a falusi múlt értékeit igyekszik bemutatni és megőrizni.

A major története összekapcsolódik az Esterházy családdal. A 19. században a magyarországi jobbágyfelszabadítások után ugyanis tucatnyi majorságot hoztak létre, ahová a cseléd és munkáscsaládokat telepítették. A nemzeti park 2002-ben vásárolta meg a Lászlómajort igencsak lepusztult állapotban, amely a mostani fejlesztéseknek köszönhetően teljesen megújult. A park vezetői azzal számolnak, hogy az első ütemben konferenciateremmel, a most avatott másodikban gazdálkodástörténeti kiállítással, játszótérrel, állatbemutató-hellyel és bivalyistállóval gazdagodó majornak rövid időn belül 15-20 ezer látogatója lesz évente. Különösen érdekes az állattartáshoz kötődő mesterségek bemutatása, ahol megismerkedhetünk azokkal az eszközökkel, amelyekkel a kovácsok, a bognárok vagy épp a süvegesek nap mint nap dolgoztak. Itt nézhetjük meg a kisefát is, amelyet akkor használnak, ha a szekérbe négy lovat fognak be egyszerre.

Az új Őshonos állatpark a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén

Ami az állatokat illeti, 15 őshonos állatfaj háromszáznál több példányát láthatjuk a major udvarán. A bivalyokkal még a dupla kerítés mögött is óvatosan kell barátkozni. Egyikük, miután farkasszemet nézett velem, elkezdett szaladni felénk, és amennyire csak tudta, kidugta a fejét a fa kerítésen. Elérni persze nem tudott, de egy pillanatra azért megijedtünk. A szürke szarvasmarhák eközben nyugodtan falták az ebédjüket, és egy idős bácsi felhívta a figyelmemet, hogy fantasztikus marhapörköltet csinálnak ezen a vidéken, amelyet mindenképp ki kell próbálni, ha erre járunk. A Lászlómajor vendégeiként egyből meg is kóstolhattuk az említett pörköltet, aminek tényleg nehéz ellenállni. A környéken egyébként több egybehangzó vélemény szerint a hegykői Tornácos Étteremben illetve Fertődön, a Gránátos nevű étteremben készítik a legjobb marhapörköltet. Mint mondják, a falusi életnek része az is, hogy a tenyésztett állatok előbb-utóbb a tányérra kerülnek.

A 14 településen zajló fejlesztés utolsó elemének avatásán Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy a múlt emlékeit megőrizve kell felszínre hozni a tájban rejlő csodákat. A miniszter kiemelte, hogy a vasfüggöny leomlásáig világtól elzárt vidék volt az osztrák határ közvetlen közelében fekvő terület, amely mostanra jelentős idegenforgalmat mondhat magáénak. Évente mintegy félmillióan nyaralnak a Fertő-tájon. Tama István, a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli RMI igazgatója úgy véli, a major létrejötte azért is rendkívül fontos, mert egyre rövidülnek a nyaralással, pihenéssel töltött napok száma, így kellenek olyan biztos pontok, amelyeket az emberek be tudnak iktatni a programjukba. "Azt nem gondolnám, hogy egy budapesti család csak a major kedvéért eljönne ide Sarródra, de egy nemzeti parkos látogatásnak mindenképp új motivációt adhat" - mondta az [origo] kérdésére.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter (balra) és Ivanics Ferenc fideszes országgyűlési képviselő (középen) Reischl Gábor, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatójának (jobbra) vezetésével megtekintik az Őshonos állatparkot a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén

A major ismertségét segítheti, hogy a környéken igen népszerű a kerékpáros turizmus, és a mostani fejlesztések keretében töb bicikliút megújult a Fertő-tó környékén (például Fertőújlakon, illetve Kapuváron). Emellett tizenegy kerékpáros pihenő is épült kisebb forgalmú utak mentén, így sok kerékpárost is várnak a Lászlómajorba. "A Fertő-tó körüli bringás utakban egyébként az a jó, hogy nincsenek benne emelkedők, így minden korosztály számára kényelmesen bejárhatóak. Ausztriából is sok idősebb turista jön ide biciklizni, már csak azért is, mert sűrűn követik egymást a falvak, így a környék látnivalóit be lehet járni biciklin" - mondta Tama István.

"A Fertő-tavat egyetemista koromban egy nap alatt is körbetekertük, de érdemes azt a 113 kilométeres távot három-négy napos túrává alakítani. Egyébként akár csalni is lehet egy kicsit, mert a kikötőkben fel lehet rakni a bringát egy hajóra, és a vízen megtenni egy-két állomásnyi távolságot. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Fertő-táj szőlő- és bortermelő vidék, úgyhogy a kerékpározás fáradalmai után kötelező megkóstolni a borokat. Azért hozzátette, hogy bár a fejlesztéseknek örülni kell, lenne mit tanulni az osztrákoktól, akik sokkal jobban kihasználják a Fertő-tó adta lehetőségeket, mint mi. "Egy bécsinek tulajdonképpen a Fertő-tó a Balaton. Míg a magyar oldalon egyetlen strand van csak, addig Ausztriában tematikusan alakítottak ki strandokat, a homokostól a gyerekbaráton át kavicsosig mindenfélét lehet találni. Jó lenne itt is hasonlót látni" - említette Tama.

A távolban a határőrség régi őrtornya

Feresch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese kiemelte, hogy bár eddig is voltak látványosságai a Fertő-tó vidékének, a major egy olyan időjárástól független programlehetőséget kínál, amely sokak számára vonzó lehet. Emellett a szállásfejlesztések miatt is fontos a Lászlómajorhoz hasonló attrakciók kialakítása, mert bár panziókban mintegy háromezer ágy elérhető a Fertő partján, magas színvonalú szállásokból kevés van. Elmondta, hogy szeptember elsejéig ingyenesen látogatható a major, utána elérhető árú belépőjegyet kell majd venni a látogatóknak.

Idén szeptemberben és októberben is sokféle programmal várják még a családokat a nemzeti park területén: a fizetős programok közül Feresch Attila kiemelte a kalandozást a Hanságban, a kenutúrát és a madárlest, de mint mondja, az ingyenesen megtekinthető vadludak esti behúzását is imádni szokták a gyerekek. Emellett a parkba látogatók térítésmentesen kapnak túrasegédletet és térképeket, a biciklivel érkezőknek pedig GPS-alapú tájékozódást segítő rendszert is tudnak adni a fertőújlaki látogatóközpontban. A gyerekeknek erdei táborokat, kirándulásokat is szerveznek, amikor megtanulják többek közt, hogy a gulya és a csorda nem ugyan azt jelenti: a gulyát ugyannis nem hatják haza minden nap, hanem tavasztól őszig kint vannak az állatok a legelőn. Viszont amikor a fejős teheneket reggel összeszedik a faluban, majd este haza is hajtják őket, akkor egy csordáról beszélhetünk.

A szürkemarhákat is közelről meg lehet teinteni

Az 514 millió forintos, zömében uniós és hazai pályázati forrásból megvalósított Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, valamint a Rábaköz és Hanság területein című projekt során a vízitúrázóknak is kedveztek, mivel Rábakecölön evezősök számára alakítottak ki szállást. Emellett Cirákon, Osliban és Veszkényben egyházi emlékek újultak meg. A nemzeti parkkal és a program- illetve túralehetőségekkel kapcsolatban bővebben itt lehet tájékozódni.