Eger minden lépcsőfokot megér

A Líceumban található, sokat ígérő Varázstorony tetejére csak gyalogszerrel juthatunk fel, a Bazilikát is tekintélyes lépcsősoron át tudjuk megközelíteni, a Minaretből való kitekintés ára pedig 96 lépcsőfok. A magasságok azonban senkit ne riasszanak el, nem csak madártávlatból csodálatos Eger. A gazdag múltú vár, a csipkés szélű sódomb és a lépcsős vízesés még mindig hívószavak lehetnek egy izgalmas, de kellemesen andalgós egri túrához.

1. rész: Ha Gyulára tart, ezeket se hagyja ki
2. rész: A kékfrankos fővárosa és a hűség kapuja

Már az első magyar király, Szent István alapított itt püspökséget 1001-1009 között, melynek védelmére 1248-tól kezdődően kővár épült. Az egri vár mégis csak évszázadokkal később, a török hódítás idején játszott kulcsfontosságú szerepet a történelem alakításában. A XVI. században a török hódítások Magyarországot is elérték, melynek az ország fővárosa is áldozatul esett. A törökök 1552-ben fordultak az országrész egyik legnagyobb erőssége, Eger ellen. A kétezer fős védősereg közel negyvenszeres túlerővel szemben, ötheti ostromban védte meg a várat. A vár azóta a hazafias helytállás szimbóluma, s híre - Gárdonyi Géza történelmi regénye révén - a világ minden részébe eljutott.

A Varázstorony 9. szintjéig is érdemes felgyalogolni
A városban sétálva nem kell nagy távolságokat megtennünk. A vártól csak néhány percnyi sétára található a Líceum - ma az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete -, amelyben két múzeum is működik: a 140 ezer kötettel rendelkező Főegyházmegyei könyvtár, és a Csillagászati múzeum, ahol 18. századi csillagászati eszközök találhatók.

A Líceum tornyának tetején 1776-ban nyílt meg a csillagvizsgáló torony az Eger Specula. A legérdekesebb turistalátványosság a tükrös szerkezetű Camera Obscura (Sötétkamra, periszkóp), amely egy sötét szobában kivetíti a város látképét. Néhány lépcsőfokkal magasabban a torony Panoráma teraszáról 53 méter magasból saját szemünkkel is körbenézhetünk a város felett. A Varázstorony a Líceum toronyépületének 4. szintjén a 9. szintjéig található, ide csak gyalog juthatunk fel, de a különböző szintek látványossága minden lépcsőfokot megér.

Újabb 96 lépcső, amely egy totál látképet ígér Egerről
Szintén kihagyhatatlan látványossága egy egri sétának a Minaret. Esztergom, Pécs, Szigetvár, és Érd mellett Egerben is található egy Mináré, elterjedtebb nevén Minaret. Ezek a jellegzetes vékony toronyépítmények kivétel nélkül a török megszállás alatt épültek. Az egri még 1596-ban homokkőből készült, és 40 méteres csúcsáról egészen jól belátni a várost. Aki kitekintene, 96 lépcsőfokot kell megmásznia.

Az egri bazilika a barokk város egyetlen klasszicista épülete, amelyet 1831-ben Pyrker János püspök építtetett Hild József tervei alapján 1831-től. Ez az ország második legnagyobb katolikus temploma 93 m hosszú, szélessége 53 m, a toronypár magassága 54 m.

A lépcsőzést poharazgatással pihenhetjük ki
A napi séta után kézenfekvő kikapcsolódási lehetőséget kínál a város egyik elsőszámú turisztikai vonzereje, a Szépasszony-völgy. Ez a 100-150 pincét számláló terület az egykori városfalakon kívül fekszik, a legrégebbi összefüggő pincesor, az Öregsor két részét az 1770-es években kezdték épülni, valószínűleg az egri, régi épületeken dolgozó kőfaragók közreműködésével. A tufába vájt pincékben a legkiválóbb helyi borokat kóstolhatjuk.

Egerszalók, a magyar Pamukkale

Az egerszalóki gyógyhatású víz már évtizedek óta ismert a helybeliek körében, de a tényleges fejlesztésekre csak néhány éve került sor. A hőforrást, amelynek 400 méter mélyről feltörő vize elsősorban reumatikus és gyomorpanaszok enyhítésére alkalmas, 1961-ben fedezték fel olaj után kutató geológusok.

Kanyargós utakon Szalajka-völgyében
Ha pedig egy kicsit hosszabb kitérőt szeretnénk tenni, a leginkább kézenfekvő megoldás a Bükk kapuja, Szilvásvárad lehet. Aki a szilvásváradi fogatos méneslátogatás, lovas bemutatók színteréről egyszer körbenéz, tekintetét elkerülhetetlenül magára vonják a sűrű erdők borította hegyek. Ezek talán már sejtetik a szemlélődővel, hogy közöttük egy ritka szépségű völgy kanyarog, a Szalajka-völgye, a Bükki Nemzeti Park bejárata.

A lóverseny pályáktól egészen a sziklaforrásig és a híres fátyolvízesésig kiépített turistaút vezet fel, de érdemes egyszer a zakatoló erdei kisvasutat is kipróbálni, amint az nyitott kocsijaival kanyarog a sűrű lombok között felfelé. Közben csak egy alkalommal áll meg rövid pihenőre a halastavaknál. A keskenyvágányú kisvasút eredetileg a fakitermelést szolgálta, ezzel szállították a völgy alján fekvő fatelepig a faanyagot.

A szilvásváradi Fátyol-vízesés az aszály miatt gyakran kiszárad, de a tartós esőzés után helyre áll a rend

Amint halad az ember felfelé a kanyargó Szalajka mentén, önkéntelenül egyre csendesebb lesz minden idelátogató erdőjáró. Valahogy magával ragadja az embert a természet eredetisége, érzi, hogy itt nem valami újkori műanyag-kulisszáról van szó, a Bükk igazi őstermészet.

A völgyből gyalogosan, vagy a völgy bejáratánál bérelhető hegyi kerékpárokkal bárki felkapaszkodhat az ország egyik legkülönlegesebb természeti látnivalójához, a Bükk-fennsíkra is. Aki az utóbbi módon próbálkozik, a kisvasút nyomvonalát követve, majd 1,5 kilométer múlva balra kanyarodva, a műúton juthat fel a fennsíkra. Az Olasz-kapun áthajtva juthatunk ki a megejtően szép sík vidékre, s egészen a bánkúti síházig is elkerekezhetünk.