Kínai invázió Hongkongban

Az utolsó pillanatban elhalasztották a vízumkönnyítést a Hongkongba utazó kínai turisták számára, miután a volt brit gyarmat jelezte: nem lesz képes ekkora emberáradattal elboldogulni. A különleges igazgatású terület már most is a világ egyik legsűrűbben lakott városának számít, a kínaiak egy része bevásárolni, mások szülni mennek át a határ túloldalára, míg sok hongkongi sáskaként tekint a kínaiakra.   

Aki járt már Hongkongban, megtapasztalhatta, mit is jelent valójában az a szó, hogy tömeg. Nemcsak az utcákon hömpölygő emberek áradata, de az árukhoz képest rendkívül kisméretű szállodai szobák is sokkolják az odalátogatókat. Az "illatos kikötőben" - a város neve ugyanis ezt jelenti - jelenleg 7,1 millió lakos zsúfolódik össze 1104 négyzetkilométeren, ami Budapest területének kétszerese. Ehhez jön még évi 42 millió látogató, így nem csoda, hogy itt található például a legtöbb felhőkarcoló a világon: közel 8 ezer 14 emeletesnél magasabb épületével messze lekörözi legközelebbi riválisát, New Yorkot.

A 412 méter magas Nemzetközi Pénzügyi Központ Hongkong második legmagasabb épülete

A városvezetők most nem véletlenül aggódnak. Már tavaly is 28,1 millió turista érkezett Hongkongba a népi Kínából, 24 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Körülbelül felük csak egy napra jön, hogy bevásároljon az ott található, nyugati márkájú termékekből, vagy csak épp beleszippantson a szabadság levegőjébe. A tervezett könnyítéseknek köszönhetően, amelyek szeptember 1-jén léptek volna hatályba, a szomszédos Sencsen több mint 4 millió nem állandó lakosának is lehetővé tették volna például, hogy többszöri belépésre jogosító vízumot szerezzen. Néhány jelentés szerint az enyhítés összességében akár 10 millió kínait is érintett volna, ez pedig óriási kihívás elé állította volna Hongkong tömegközlekedését és közszolgáltatásait, beleértve a kórházakat. A 263 szigetből álló város kormányzója, Leung Chun-Ying ezért három hétre felfüggesztette az új szabályok bevezetését, hogy tárgyalásokat kezdeményezzen Pekinggel a helyzet rendezéséről.

Birodalmak árnyékában, szabadon

Az első ópiumháború (1839-1842) után Hongkong több lépésben került brit fennhatóság alá. A második világháborúban Japán átmenetileg megszállta a területet, ám utána ismét visszakerült Nagy-Britannia ellenőrzése alá. 1997-ben csatolták vissza Kínához, ám a honvédelmet és a diplomáciát leszámítva továbbra is különleges státuszt élvez: politikai autonómiája, saját jogrendje, pénze van, és a baloldali közlekedés is eltér a kínaitól. Peking ötven évre vállalta, hogy fenntartja a kapitalista rendszert, amely a világon a legszabadabbnak számít. Egy főre jutó GDP-je tavaly 49 137 dollár volt, amellyel - az Egyesült Államokat is megelőzve - a világon a 6. helyet foglalta el.

Az utóbbi években Hongkong és Kína kapcsolata egyre szorosabbá vált a mindennapokban. A bevásárlóturizmuson kívül például felszökött a határon átnyúló házasságok száma is. Ám az intenzívebb találkozások feszültséget is okoznak. A helyiek például az odalátogatókat teszik felelőssé a lakhatási költségek és az ingatlanárak elszabadulásáért, sokan egyszerűen csak sáskáknak nevezik a határ túloldaláról érkezetteket. Tény, hogy a Nomura adatai szerint tavaly ők vásárolták fel a lakások egyharmadát, 2009 óta pedig 70 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak.

Többen úgy gondolják, a kínaiak beözönlése egyre jobban megfosztja a várost nemzetközi arculatától és értékeitől, sőt egyesek már titkos újragyarmatosításról beszélnek. Sok kínai anya például Hongkongba megy szülni, hogy egyrészt kikerülje Kína szigorú születéskorlátozási szabályozását, másrészt, hogy gyermekének ezzel automatikusan hongkongi állampolgárságot szerezzen. 2010-ben a 88 584 hongkongi újszülöttnek már több mint egyharmada született a népi Kínából származó anyától, míg 2001-ben ez a szám csupán 620 volt. Az ilyen szülések szervezésére és lebonyolítására mára már komoly közvetítői iparág épült.

A bevásárlóutcákon lépni is alig lehet

A népi kínaiak viszont úgy látják, Hongkong túl sokáig élvezett kivételezett státuszt, és nézte le honfitársait. Egy újsághirdetés egyenesen arra buzdított, hogy Kína átmenetileg szüntesse meg különleges státuszú terület víz-, áram- és élelmiszer-ellátását, hogy a hongkongiak megtanulják, kinek a vállán emelkedtek fel. A közelmúltban nagy vitát kavart a pekingi egyetem egyik professzorának megjegyzése is, aki kutyának nevezte a hongkongiakat kulturális felsőbbrendűségükért.

A feszültségek ellenére azért a bevásárlóturizmus, amelynek tavaly már közel 70 százalékát a kínaiak adták, igencsak jól jön Hongkongnak. A helyi turisztikai hivatal adatai szerint tavaly már 89 százalék volt a szállodai szobák kihasználtsága, így az átlagos szobaár - egy év alatt 16 százalékkal - 1356 hongkongi dollárra (39 500 forint) nőtt. Egy látogató átlagosan 3,6 éjszakát töltött a volt brit gyarmaton és 7333 hongkongi dollárt (214 ezer forintot) költött, így a városnak összesen 253 milliárd hongkongi dollár (7376 milliárd forint) bevétele származott az idegenforgalomból, ami ötödével több, mint 2010-ben.

Lépjen ki a kommunista pártból!

A kínai turizmus érdekes jelenségéről ír a The Epoch Times. Hongkongban már évek óta működtetnek önkéntesek olyan központokat, amelyek az odalátogatóknak segítenek megszabadulni kommunista párttagságuktól. Míg korábban csak hébe-hóba sikerült rábeszélni erre az embereket, most jóval könnyebb. Régebben ugyanis a kínai turisták érzelmileg azonosultak a Kínai Kommunista Párttal, nem érdekelték őket a hibák, és remélték, hogy jobbra fordulnak a dolgok. A különböző atrocitásokat az egyes párttagok és nem a vezetés számlájára írták. A szervezők szerint most egyre nagyobb a kiábrándultság az egypártrendszerből, aminek oka a tiltakozó megmozdulások erőszakos letörése, illetve az, hogy a kínaiak egyre tájékozottabbak.