Kell-e félni a terroristáktól?

A Pakisztánban vasárnap meggyilkolt külföldi hegymászók tragédiája ismét megmutatta, milyen könnyen válhatnak politika játszmák áldozatává gyanútlan turisták. De valóban félnie kell egy utazónak a terroristáktól? Összeállításunkból kiderül, hogy érdemes komolyan venni a figyelmeztető jeleket, de még a kockázatosnak számító térségekben sem mindenki vérszomjas fanatikus.  

Iszlám szélsőségesek vasárnap hajnalban a pakisztáni Gilgit város környékén, a világ kilencedik legmagasabb hegyének, a 8125 méter magas Nanga Parbatnak a lábánál, egy hegymászó alaptábornál összesen tizenegy turistát öltek meg. Három ukrán, két szlovák, egy litván, egy nepáli, két kínai, egy kínai származású amerikai személyről, valamint az egyik pakisztáni hegyi kísérőjük esett áldozatul.

A cselekmény elkövetőjeként a Dzsundullah nevű szélsőséges szervezet jelentkezett. A pakisztáni tálib mozgalom, a Tehrik-i-Talibán hétfői közleményében tudatta, hogy a fenti csoport nemrég alakult meg e mozgalom kebelén belül, mégpedig azzal a céllal, hogy külföldieket támadjon meg, így juttatva el üzenetét a világnak a drónok alkalmazása elleni tiltakozásul.

Pakisztáni tálib fegyveresek Forrás: AFP/Tariq Mahmood

A pakisztáni hatóságok betiltották a további expedíciókat a térségben, a hegyet lényegében lezárták a hegymászók előtt. A környéken tartózkodó mintegy negyven hegymászót a hatóságok a közeli Gilgitben szállásolták el.

Pakisztán a barátságos emberek országa

Harkányi Árpád, aki feleségével együtt jelenleg körbebiciklizi a Földet, útjáról pedig rendszeresen beszámol az Origo Indulási Oldalán, maga is járt Pakisztánnak ezen a részén. „Nagyon elszomorít, ami történt, tudom, hogy ez milyen rossz fényt fog festeni az amúgy sem a biztonságáról híres Pakisztánról" – kommentálta a tragédiát lapunknak. Szerinte azonban ez csak egy apró szeglete az országnak. Gilgit felett, ahol a hunzák élnek, tudomása szerint nincsenek, és nem is voltak ilyen összetűzések, mivel ők izmaeli muszlimok, és nem érinti őket ez a konfliktus.

„Viszont egy barátomért most aggódom, mert éppen Iránban biciklizik, és 1-2 hónap múlva érkezik meg Pakisztánba" - tette hozzá. „Neki, és bárkinek, aki arra megy, csak azt tudom tanácsolni, hogy kérdezzen meg egymástól függetlenül több embert, és ha mindenki azt mondja, hogy az adott szakasz veszélyes, akkor buszra, teherautóra kell szállni, és át kell ugrani azt a részt." Azon a környéken egyébként is sok ellenőrző pont van, és a hatóságok visszafordítják vagy elkísérik a turistát, ha veszélyes a helyzet.

A hunzák földjén is barátsággal fogadták Árpádékat Forrás: Harkányi Árpád

Nekik a legdurvább történetük mindössze néhány "ártatlan", iskolázatlan helyi gyerekhez kötődött, akik kövekkel megdobálták őket. Pedig még Abbottabadban is jártak, körülbelül fél évvel azután, hogy az amerikaiak állítólag megtalálták és megölték ott Oszama bin Ládent. „Bennem Pakisztán továbbra is úgy él, mint a végtelenül kedves, vendégszerető, nyitott gondolkodású, barátságos emberek országa, nem ítélek el néhány szeparatista/extremista elborult ember merénylete miatt egy egész 171 millió fős országot, ahonnan annyi szép emlékem van, köszönhetően legfőképpen az ott élő embereknek" - vont mérleget Harkányi Árpád.

A veszély mindig ott leselkedik

Pakisztán nem az egyetlen hely, ahol kedvesek az emberek, de a turisták fegyveres csoportok áldozataivá válhatnak. Kolumbia például Dél-Amerika egyik legjobb hangulatú országa, ám az utazóknak sokáig nem volt javallott némely útvonalon átbuszozni, különösen éjszaka. A szélsőbaloldali Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) ugyanis sokáig pénzszerzési okokból ejtett túszul turistákat, ám tavaly bejelentette, hogy felhagy az emberrablásokkal, mert az összeegyeztethetetlen "forradalmi tevékenységével".

Egy kolumbiai rendőr figyeli a felvételt, amin Jorge Trujillo Solarte beszél, akit a FARC ejtett túszul Forrás: AFP/Eitan Abramovich

De nem is kell a világ másik végére menni ahhoz, hogy terror árnyéka ott lebegjen az ember feje felett. Az ókori kincsei miatt méltán népszerű Luxorban például 16 éve 58 turistát ölt meg egy iszlám szélsőséges szervezet, amely utódpártjából épp nemrég neveztek ki egy kormányzót a tartomány élére (a helyi tiltakozások hatására vasárnap lemondott a politikus). Etiópiában pedig két magyar is meghalt abban a tavalyi vérengzésben, amelynek során külföldieket öltek meg a területüket védő afarok.

Egy férfi mécsest gyújt a 2012 januárjában, Etiópiában magyar kutatókat ért terrortámadás áldozata, Fábián Tamás (b) geográfus és Szabad Gábor kutatóorvos fotói előtt a haláluk első évfordulóján Forrás: AFP/Kelemen Zoltán Gergely

„Minden veszélyt nem lehet elkerülni, hiszen utazás közben mindennapos balesetek is érhetik az embert, akárcsak itthon" – osztja meg tapasztalatait Kisgyörgy Éva, aki Travellina néven szintén rendszeres szerzője az Indulási Oldalnak. Annyival lehet csökkenteni a kockázatokat, hogy az utazó elkerüli a kifejezetten veszélyes övezeteket. „Én mindig megnézek két weblapot: a magyar konzuli szolgálat erre vonatkozó tanácsait, illetve az angolok hasonló lapját, amely ebben a tekintetben mindig nagyon friss és részletes. Ezen túl mindig érdemes elolvasni az útikönyvek tanácsait, megkérdezni a recepcióst, és néha csak egyszerűen hallgatni az ösztönökre: ha egy városrész vagy kirándulóhely nem tűnik biztonságosnak, nem kell erőltetni az ott sétálást.

Az általa eddig bejárt 99 országban mindössze egyszer fordult elő, hogy veszélyben érezte magát, de ez nem terrorcselekményhez kapcsolódott, hanem egy dublini rabláskísérlethez. Egyszer viszont csak egy hajszálon múlt, hogy elkerült egy tragikus utazást. 1998 decemberében Jemenbe készült, de az utolsó pillanatban mégis inkább Maliba utazott. „Az utazási iroda jemeni útja ugyanis karácsonykor kezdődött, a Maliba induló pedig három nappal később, így a karácsonyt a szüleimmel tölthettem. December 30-án Bamakóban ért minket a hír, hogy a jemeni csoport három tagját és az idegenvezetőt meggyilkolták. Az idegenvezető a mi Maliba szervezett csoportunk kísérőjének a legjobb barátja volt, így a tragédia a mi utazásunkra is erősen rányomta a bélyegét."

Amikor a terror házhoz megy

A szélsőségesek kézenfekvő célpontjai az utazók által gyakran felkeresett helyszínek, hiszen így nagyon nagy kárt okozhatnak az adott országnak, magunknak pedig ismertséget szerezhetnek. A terrorizmus azonban akkor is hathat az idegenforgalomra, ha a célpontok nem közvetlenül a turisták. Kitűnő példa volt erre az Egyesült Államok ellen 2001. szeptember 11-én végrehajtott támadás, amely nemcsak az utazási szokásokat alakította át, például a reptéri csomagellenőrzések kapcsán, de az egész ágazatot évekre visszavetette, mégpedig világszerte.

Egy férfi áll a New York-i World Trade Center romjai között Forrás: AFP/Doug Kanter

A terrorizmus nemzetköziesedésével, átalakulásával ráadásul már nem is kell egzotikus helyre utazni ahhoz, hogy valaki veszélybe kerüljön. A madridi vagy a londoni robbantások megmutatták, hogy a fanatikusok gyakorlatilag mindenhol lecsaphatnak.

Terrorcselekmények voltak és lesznek, a józan óvatosság mellett azonban ez nem lehet ok a bezárkózásra. Egy átlag turista számára például jóval nagyobb veszélyt jelenthet a rossz általános közbiztonság, amikor nem politikai, hanem puszta haszonszerzési okokból válik céltáblává az áldozat. Ez különösen igaz bizonyos régiókra, ám bizonyos szabályok betartásával még ezekben is jelentősen csökkenteni lehet a kockázatokat.

„Latin-Amerikának például elég rossz a híre, és önállóan utazni a világnak ezen a részén valóban nem veszélytelen, de ha minimális józan ésszel és alapfokú spanyol nyelvtudással rendelkezel, akkor jó eséllyel semmi bajod nem lesz útközben" – vélte Soltész Béla, akinek írásaival szintén gyakran lehet találkozni az Indulási Oldalon. Szerinte azok a rémségek, amik néha megjelennek a magyar sajtóban a mexikói levágott fejű hullákról, soha nem a turistákról szólnak, hanem a helyi alvilág pórul járt tagjairól.

A térségben hosszabb időt eltöltő Soltész Béla négy egyszerű tanácsot ad az erőszakos bűncselekmények elkerüléséhez:
1. Ne sétálj éjszaka a nagyvárosok szegénynegyedeiben, se egyedül, se társasággal.
2. Ne rúgj be nagyon és/vagy ne drogozz.
3. Ne menj fel szobára egy, az utcán vagy egy szórakozóhelyen megismert nőhöz/férfihoz.
4. Ne köss bele senkibe, illetve ne erősködj, ha beléd kötnek.

Úgy véli, ezek pontosan ugyanazok a szabályok, amelyeket Budapesten sem árt betartani. Amúgy meg bátran lehet segítséget kérni a helyiektől, ha eltéved az ember, vagy kényelmetlenül érzi magát, mert valaki rá szállt.