A tíz legborzongatóbb hely Európában

Felejtsük el a világító tököket és a vidámparkok szellemvasútját. Egy igazi hátborzongató halloweentúrára invitál a Guardian, amely összegyűjtötte a tíz legfélelmetesebb európai színhelyet.

Csehországban, egy órányi autókázásra Prágától, Kutna Horában található egy gótikus kápolna (Sedlec Ossuary), ahol megdöbbentő látvány fogadja a belépőt: az egykori pestisjárvány áldozatainak mintegy 40 000 csontvázából készült bizarr dekorációk díszítik a templom belsejét. Koponyákból, lábszárcsontokból font címerek, csillárok, gyertyatartók merednek fenyegetően a turistára. 1870-ig ezek a csontok békésen hevertek a katakombában, mígnem egy helyi fafaragó, Frantisek Rindt bele nem kezdett a hátborzongató munkába. Az eredmény: sokkoló csontvázművészeti galéria.

Sedlec Ossuary, a csontvázművészeti galéria Forrás: AFP/Michal Cizek

Észak-Oszétiában, a halál völgyének is nevezett Dargavs dimbes dombjait apró házacskák tarkítják, melyeket a halottak szellemei lakják. A domboldalakon sorakozó, jellegzetes, kúpos tetejű, kaptárra emlékeztető építmények valójában sírkamrák, melyek története a 16. századig nyúlik vissza. Minden házacska egy-egy oszét család temetkezési helyéül szolgált. A házak klímája olyan hűvös, hogy a holttestek évszázadokon keresztül mumifikálódott állapotban maradtak. Ma már többnyire csak csontokat láthat a bátor turista, amiket a sírrablók nem kímélnek. A helyi legenda szerint azok, akik ellátogatnak ide, soha nem térnek haza. Kivéve, ha maradt elég benzin az autójukban.

A halál völgye Forrás: AFP/Ruslan Vahaev

Sokkterápia múmiákkal

Több mint 100 000 kereszt egy hegyen, a legnagyobb összevisszaságban. Lenyűgöző, ugyanakkor baljós hangulatot árasztó látvány. Vilniustól három, Rigától két óra vonatút. Bár úgy néz ki, mint valami kaotikus temető, itt sosem voltak sírok. Az eredete nem egyértelmű. A legvalószínűbb magyarázat, hogy az 1831-es Novemberi felkelés áldozatainak hozzátartozói állítottak jelképes sírt szeretteiknek, akiket nem állt módjukban ténylegesen eltemetni.

Keresztkáosz Forrás: AFP/Joe Klamar

A római Santa Maria csontkriptát a cseh Sedlec Ossuary ihlette. Az öt gyertyafényes kápolnára felosztott kripta 4000 halott szerzetes csontjait őrzi. Egy kapucinus bíboros utasítására a csontokat a falakon helyezték el, előttük térdepelve imádkoztak a szerzetesek minden éjjel. „Ami most te vagy, olyanok voltunk mi is. Amilyenek most mi vagyunk, olyan leszel te is” – olvasható a csontvázak melletti feliraton a memento mori.

A legtöbb horrorra éhes turista egyetért abban, hogy ebben a témában Románia a maga Drakula-sztorijával a legcsábítóbb célpontok egyike. Az egyik legkülönlegesebb helynek tartott Hoia Baciu, (bácsi erdő) Kolozsvár mellett furcsa, megmagyarázhatatlan jelenségek színhelye. Egyfajta Bermuda-háromszögként működik, emberek tűnnek el errefelé, ufók és kísértetek jelennek meg tisztásain.

A bizarr helyek listáján a legelőkelőbb helyet a párizsi katakombák foglalják el, de hatásában azért a palermói sem marad el mögötte. A 16. században keletkezett katakombák jelenleg csaknem 80 000 ember csontváz otthonai. A katakomba első „lakója” Silvestro Gubbio, egy kapucinus szerzetes volt, akinek a testét bebalzsamozva helyezték örök nyugalomra 1599-ben. A temetkezésnek ez a formája az ő nyomán vált általánossá és számos gazdag palermói döntött úgy, hogy követi példáját. A katakombában nemek és társadalmi hovatartozás szerint külön járatokban temették a polgárokat. Manapság az egyik legsokkolóbb látvány, amivel valaha találkozhatunk.

Egyszerűen csak sokkoló Forrás: AFP/Boisvieux Christophe

Hegyekben állnak a koponyák

Csehország is bővelkedik bizarr helyekben. Brno egyik látványosság a zsugorított barátok kriptája. A kapucinusok 17. századi Szent Kereszt templomának alagsorában korábban több mint száz barát mumifikálódott teste feküdt. A természetes bebalzsamozás a helyiség klímájának köszönhető, melynek következtében a testek viszonylag épségben megmaradtak. A város előkelősége közül is sokan választották ezt a temetkezési formát, illetve egyszer egy szerencsétlen nőt élve temettek el a kriptában.

A lengyelországi Kudowa-Zdrój koponyakápolnája különleges csontmozaikkal büszkélkedhet. A bizarr dizájn egy cseh pap és egy helyi sírásó közös munkája, akik a harmincéves háború áldozatainak csontjaiból dolgoztak. Mintegy 3000 csontváz felhasználásával 18 évig dolgoztak a „nagy művön”. A kripta további 21 000 csontvázat tartalmaz, valószínűleg a két alkotó is közöttük található.

A városka egykori lakói Forrás: AFP/Maurice Smith

Mesés városka az ausztriai Hallstatt a hegyoldalon egymás fölé kapaszkodó házaival. A mindössze 1000 lakosú helység gótikus templomának kertjében bizarr szokás dívik. A holtak maradványait időről időre kiássák, csak a koponyákat tartják meg, melyeket fehérítés után az illető személyi adataival, illetve különböző virág és növényi motívumokkal pingálnak ki. Nem valami furcsa perverzióról van szó. A magyarázat egyszerű. Mivel a kis városban az élők számára is korlátozott hely áll rendelkezésre, a temető már az 1700-as években megtelt, a halottak exhumálásával és a koponyák katalogizálásával teremtettek helyet az újabban megboldogult polgároknak.

Vodnjan, az álmos isztriai falu 20 percre fekszik a pulai reptértől. Szent Balázs plébániatemploma a városka idegenforgalmi látványossága. Főoltára mögött természetes módon mumifikálódott alakok, valamikori szentek épségben maradt holtestei fekszenek. A kiszáradt, megfeketedett múmiák aranykeretes koporsóban láthatók. Az itt fekvő St. Nicolosa testét tartják a legjobb állapotban fennmaradt európai múmiának.