Londontól 113 kilométerre, északkeletre van egy gyönyörű kisváros, amely arról nevezetes, hogy szinte minden második épülete ferde. A színes, favázas házikók mintha egymást támasztanák meg.
A suffolki Lavenham egy középkori kisváros, valaha virágzó gyapjúkereskedelmi központ volt. A 15. és 16. század környékén híres volt az itt készített kék gyapjúszövetről. A 15. század végére a leggazdagabb brit települések közé emelkedett, több adót fizetett, mint a nála nagyobb York vagy Lincoln.
A város gazdagsága világosan látszik a pazarul megépített Szent Péter és Szent Pál templomról, amely a fő utca végén áll egy domb tetején. A település méretéhez képest a templom aránytalanul nagy, a tornya 43 méter magas.
A városka gazdagsága más épületeken is megmutatkozik, például a piactér körül. A monda szerint, amikor VII. Henrik meglátogatta a települést 1487-ben, több lavenhami családot megbírságolt, mert túl fényűzően éltek.
A város olyan gyorsan nőtt, hogy több házat is kapkodva építettek, még nyersfából. Amikor fa megszáradt, a házak váratlan szögekben megdőltek – írja az Amusing Planet.
A település jóléte nem tartott sokáig. Amikor a Colchesterbe települt holland menekültek olcsóbb, könnyebb és divatosabb szövetet kezdtek előállítani, mint Lavenhamban, a városka textilipara befuccsolt. Amikorra a megszáradt fa miatt elferdültek az épültek, a lakóknak már nem volt pénzük újraépíteni azokat, így azóta is úgy maradtak.