Az Adrián kívül is vannak csodák Horvátországban

Plitvice

Nem csoda, hogy évente több mint 300 ezer magyar utazik Horvátországba. Legendásan kék tenger, álomszép strandok, középkori városkák, ezer sziget vár ránk néhány órányi autóút után, de ha mindez nem volna elég, az ország más természeti kincseket is tartogat.

Horvátországnak nyolc nemzeti parkja van, területük az ország nyolc százalékát foglalja el. A Brijuni, a Kornati, a Krka, a Mljet, a Paklenica, a Plitvicei-tavak, a Rišnjak és az Észak-Velebit Nemzeti Park mind-mind lenyűgöző élményt kínál, akkor is, ha csak néhány nem túl megerőltető túrát szeretnénk tenni gyönyörű természeti környezetben, és akkor is, ha kalanosabb dolgokra vágyunk, mondjuk sziklamászásra vagy vadvízi evezésre.

Plitvice

A Plitvicei-tavak nem csak Horvátország, de egész Délkelet-Európa legismertebb és legrégebbi nemzeti parkja. 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká, és 1979 óta az UNESCO világörökség része. A Winnetou-filmek helyszínét évente csaknem egy millióan látogatják.

Plitvice a legismertebb horvát nemzeti park Forrás: Flickr/29cm

A 300 ezer hektár nagyságú, csaknem teljesen érintetlen természeti területen számos védett növény él, például különleges orchideafajok, de a gyönyörű vidéket medvék, farkasok és vaddisznók is lakják.

A Winnetou-filmekből ismerős lehet Forrás: Flickr/Nigel's Europe

Brijuni

A 36 négyzetkilométernyi területen fekvő Brijuni Nemzeti Park az Isztriai-félsziget nyugati partján, közvetlenül Pula és Fazana mellett található, ahonnan komppal közelíthetjük meg. A park három nagyobb és 11 kisebb szigetből áll. A legnagyobb, Veli Brijun volt Tito nyaralóhelye, luxusvillájában olyan figurák fordultak meg, mint Willy Brandt, Sophia Loren, Liz Taylor és Ho Si Minh.

Brijuni volt Tito szigete, de ma már bárki látogathatja Forrás: Flickr/senza senso

Tito szerette az állatokat, ezért prominens vendégei gyakran egzotikus állatokkal lepték meg, tigrissel, oroszlánnak, zebrával, elefánttal. Az ajándékokból szafariparkot hozott létre, amely ma is működik. Mint ahogy Eisenhower elnök ajándéka, a sötétzöld Cadillac Eldorado is működik, akár ki is kölcsönözhetjük egy kis szigetkörútra, nyilván nem kevés pénzért.

Krka

A Krka az egyik legkülönlegesebb horvát karsztfolyó. A nemzeti park, amelyet 1955-ben alapítottak, és a nyolcvanas-kilencvenes években 109 négyzetkilométeresre bővítettek, a folyópart nagy részét magában foglalja Knintől egészen Skradinig.

Krka a legkülönlegesebb horvát karsztfolyó Forrás: Flickr/rom@nski photo

A Krka Nemzeti Park fő attrakciója a hét vízesés, melyek közül a legszebb és legnagyobb a Skradinski buk és a Roški slap. A folyó és a tavak mentén barangolva várromokra, malmokra, kolostorokra bukkanhatunk. A mindössze egy hektár nagyságú Visovac-szigeten például egy ferences kolostor áll. A miniszigetre napjában többször közlekedő kirándulóhajókkal juthatunk el.

Ilyen az igazi élményfürdő Forrás: Flickr/James Theophane

Mljet

Mljet 37 kilométer hosszú, 3 kilométer széles sziget Horvátország legdélibb csücskében, Dubrovniktól nyugatra. Legegyszerűbben komppal közelíthetjük meg. A nemzeti park a sziget északnyugati felén található. Mljetet zöld szigetnek is nevezik, hiszen a nemzeti park nagy részét erdők borítják. Nevezetessége az a két gyönyörű tó, amelyet egy keskeny kijárat köt össze őket a tengerrel. Az egyik sós, a másik édesvizű. A sziget legmagasabb pontjairól, pélkául a Montokucról csodás kilátás nyílik az Adriára és a Pelješac-félszigetre.

Mljet, a zöld sziget Forrás: Flickr/gus the mouse

Paklenica

A Paklenica Nemzeti Park Dalmáciában van, 50 kilométerre Zadartól, a tengerpart és a Velebit-hegység legmagasabb csúcsai (Vaganski Vrh,1757 m, Sveto Brdo 1753 m) között félúton. A park elsősorban 400 méteres sziklafalaival, barlangjaival, különleges sziklaalakzataival bűvöl el, nem csoda, hogy a sziklamászók paradicsoma.

Paklenica látképe egy kempingből Forrás: Flickr/Mestdagh

Ugyanakkor a sziklás emelkedőket sok helyen sűrű növényzet takartja. Legfőképp mandulafenyők nőnek errefelé, méghozzá szokatlanul magasra, de több mint 800 növényfaj él a park területén, melyek közül 40 endemikus, azaz csak itt található meg.

A sziklamászók paradicsoma Forrás: Flickr/Danilo Tic

Kornati

A horvát Adria legnagyobb szigetcsoportja 89 szigetet és sziklazátonyt foglal magában, legnagyobb tagjai Kornat, Kurba, Lavsa, Levrnaka és Piskera. 1880-ban nyilvánították nemzeti parkká, hogy megóvják gazdag növény- és állatvilágát. A túrázás és a merülés szerelmeseinek egyaránt itt a helyük.

Kilenc kijelölt helyen búvárkodhatunk, de csakis kísérettel Forrás: Flickr/Josef Grundig

A 220 négyzetkilométert felölelő területen kilenc búvárkodásra kijelölt helyet találunk, ahol profi búvárok kíséretében fedezhetjük fel a víz alatti világot. Egyénileg merülni a nemzeti park területén szigorúan tilos.

Észak-Velebit

1999-ben lett nemzeti park, de az UNESCO már 1978-ban bioszférarezervátummá nyilvánította a területet. Túrázók és kerékpározók kedvelt terepe, melyet legegyszerűbben Jablanac vagy Senj felől közelíthetünk meg. A park központja Krasnóban van, itt csatlakozhatunk félnapos vagy egész napos vezetett túrákhoz.

Velebit a túrázók és hegyi kerékpározók kedvelt helye Forrás: Flickr/Miroslav Vajdic

A park egyik nevezetessége a botanikus kert, amely 1480 méterrel a tengerszint fölött terül el, és negyedórányira gyaloglásra van Zavizantól. 1967-ben hozták létre, 300 különféle növényt csodálhatunk meg benne.

Risnjak

A 64 négyzetkilométer területű Risnjak Nemzet Park Rijeka környékén terül el, alig 18 kilométerre a tengerparttól. Legmagasabb csúcsa a Risnjak, amely 1528 méteres. 1953 óta nemzeti park. Hihetetlen gazdag természeti kincsekben, tizennégyféle erdőt, érintetlen hegycsúcsokat, barlangokat, víznyelő üregeket, 110 madárfajtát, 1100 növényfajt, változatos állatvilágot találunk a területén.

Alig 18 kilométerre a tengerparttól Forrás: Flickr/Blaz Purnat