Budapest a 63. azon a listán, amely a világ 71 nagyvárosát rangsorolja árszínvonaluk alapján. A svájci UBS bank most közzétett felmérése egy háromtagú európai család fogyasztása alapján súlyozott, 122 áruból és szolgáltatásból álló fogyasztói kosár árát hasonlította össze dollárban, ennek alapján a magyar fővárosban kevesebb mint feléért lehet hozzájutni ezekhez a dolgokhoz, mint a viszonyítási alapnak vett New Yorkban.
A legdrágább városok – nem meglepő módon – Svájcban, az Egyesült Államokban, az észak-európai országokban, illetve általában a fejlett gazdaságokban találhatók.
Szűkebb régióján belül ugyanakkor Budapest már nem számít kirívóan olcsónak:
Riga, Prága, Bukarest, Szófia és Kijev is mögötte van a rangsorban.
Árak a világ nagyvárosaiban (New York = 100)
Zürich – 108,7
Genf – 106,1
New York City – 100,0
Oslo – 92,9
Koppenhága – 88,0
London – 84,7
Chicago – 83,5
Tokió – 83,1
Auckland – 82,8
Sydney – 80,5
Szöul – 79,2
Toronto – 78,1
...
Tallinn – 54,4
Ljubljana – 54,0
...
Pozsony - 53,3
...
Moszkva – 51,9
...
Vilnius – 50,9
...
Varsó – 48,8
...
Budapest – 47,6
...
Riga – 45,8
Prága – 45,6
...
Bukarest – 43,8
Szófia – 39,0
Kijev – 38,1
Ez az összehasonlítás nem tartalmazza a lakhatási költségeket (azzal együtt még egy hellyel hátrább kerülne Budapest), de még így sem ad teljesen pontos képet arról, milyen árakkal találkozik egy turista egy adott országban.
Az utazók ugyanis más arányban fogyasztanak bizonyos dolgokat:
iPhone-ból kevesebbet vesznek külföldön, de étteremre és szállodára többet költenek, mint a helyiek. Mivel azonban utóbbiak árai hasonló mintát követnek, a rangsor jó kiindulópontot adhat arra vonatkozóan, mennyire kell a pénztárcánkba nyúlni egy külföldi út során.
Egészen más kép tárul elénk, ha az egyes országokat a helyben élők szemszögéből vizsgáljuk, tehát azt is figyelembe vesszük, mekkora fizetésből kell megvásárolni az egyes termékeket, szolgáltatásokat. Ennek az összehasonlításnak nagy előnye, hogy kiszűri az egyes valuták árfolyamszintjéből és -változásából adódó eltéréseket.
Ezen a listán Budapest már kifejezetten drágának számít. Mivel a nettó bérszint a magyar fővárosban csak 16 százaléka a New Yorki-nak (15 foglalkozás adataival súlyozva),
a relatív olcsóság ellenére nálunk jóval többet kell dolgozni egy adott termékért, mint a fejlett országokban.
Egy Big Macért például 44 percet, szemben a listát vezető Hongkonggal, ahol csak 9 percet. Ezzel a 63. helyen szerepel Budapest, holtversenyben Bukaresttel, a többi régiós nagyváros pedig mind előttünk szerepel (kevés vigasz, hogy a rangsorban utolsó Nairobiban 173 percet kell gürizni a népszerű hamburgerért).
Hány percet kell dolgozni egy Big Macért?
Hongkong - 9
Luxembourg - 10
Tokió - 10
Zürich - 11
Miami - 11
Genf - 11
Sydney - 11
Los Angeles - 11
Nicosia - 11
Chicago - 11
New York City -11
Bécs - 12
...
Ljubljana - 15
...
Moszkva - 20
...
Pozsony - 24
Varsó - 25
...
Tallinn - 29
Vilnius - 29
Prága - 30
...
Riga - 34
...
Szófia - 40
...
Budapest - 44
Bukarest - 44
...
Kijev - 55
...
Mexikóváros - 78
Manila - 87
Nairobi - 173
Big Mac-et persze jóval kevesebben vásárolnak a lakosságon belül, mint például kenyeret. A UBS-nek utóbbira is van számítása:
1 kilogramm kenyérérért Budapesten 14 percet kell dolgozni,
amivel viszont jól állunk nemzetközi és régiós összehasonlításban is. A legkevesebbet, 5 percet négy városban – Zürichben, Genfben, Nicosiában (Ciprus) és Manámában (Bahrein) – kell dolgozni érte, a legtöbbet, 83 percet pedig a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában.