Bár a pontos oka továbbra sem tudható, a 224 halálos áldozatot követelő egyiptomi repülőgép-katasztrófa nyomán máris találgatások láttak napvilágot arra vonatkozóan,
milyen célpontokat részesítenek majd előnyben az Egyiptomot elhagyó orosz turisták.
Számuk nem kevés: a Roszstat orosz statisztikai hivatal adatai szerint 2015 első félévében több mint egy millióan látogattak el az észak-afrikai országba, ami közel ötöde az összes külföldre utazó orosz állampolgárnak.
Egyelőre még csak a kint rekedt turisták menekítése folyik, ami nem mentes a kaotikus elemektől sem. A britek például arra panaszkodnak, hogy az orosz nyaralók könyökkel furakodnak a reptéri sorok elejére Sarm-es-Sejkben, és ebben az egyiptomiak is segítik őket. Vannak azonban, akik inkább már a jövőbe tekintenek, és igyekeznek megcélozni a Moszkva által elrendelt repülési tilalom miatt új célpontokat keresőket.
Ilyen terveket szövögetnek például a Krímben, amely a nemzetközi közösség által el nem ismert módon tavaly csatlakozott Oroszországhoz, és a Moszkva ellen elrendelt nyugati szankciók, illetve a rubel értékvesztése után már sikerrel szipkázta el a nyaralni vágyó oroszok egy részét. Szeptember végéig 3,84 millió turista látogatott el a korábban Ukrajnához tartozó fél-szigetre, ami több, mint 2014 egészében volt – írja az RT.com.
A Krím előnye, hogy évtizedeken keresztül az oroszok hagyományos utazási célpontja volt. Szergej Akszenov krími miniszterelnök igyekezett hazafias húrokat is megpendíteni, amikor a „belföldi" turizmus növelését ösztönzendő felhívta a figyelmet a régió 262 szállodájára, amelyek között all-inclusive ellátásúak is működnek.
Az orosz turisták száma az orosz-ukrán válság kitörése óta számottevően csökkent egész Európában, így Magyarországon is, aminek különösen a hévízi turizmusra van negatív hatása. Miközben a turizmusban az első nyolc havi adatok alapján az idei ismét rekordév lehet Magyarországon,
az ide látogató oroszok számának visszaesése jelenleg megközelíti a 20 százalékot,
bár még így is el fogja érni a 2013-as szintet – idézte az MTI Ruszinkó Ádámot, a Nemzetgazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkárát.
Az orosz turistáknak egyébként összességében pozitív benyomásai vannak Magyarországról. Ahogy azt korábbi cikkünkben feltérképeztük, nagyra értékelik a magyar gasztronómiát és borokat, barátságosnak tartják a magyarokat, és lenyűgözi őket Budapest építészete.
Az egyik legnépszerűbb magyar célpontnak Hévíz számít az oroszok körében. A Zala megyei fürdővárosban sok orosz ingatlant is vett, három évvel ezelőtti riportunkból az is kiderült, hogy lépten-nyomon orosz szavakat lehetett hallani. A rubel értékvesztése és az ukrán válság nyomán azonban számuk ott is megcsappant.
Az egyiptomi tragédia után most új helyzet állhat elő, ráadásul Magyarország már a katasztrófa előtt tett is ezért. Ruszinkó Ádám korábban elmondta azt az MTI-nek,
forgalomélénkítő kampány indult szeptember végén
mintegy 26 millió forint értékben az orosz idegenforgalmi piac megőrzésére. A kampányt a Magyar Turizmus Zrt. a meghatározó hévízi szolgáltatókkal, az önkormányzattal, valamint a három legnagyobb orosz beutaztató irodával együttműködésben indította Moszkvában az elszenvedett visszaesés mérséklésére.
Az orosz turisták kifejezetten sokat szoktak költeni Magyarországon, és az átlagnál jóval több időt töltenek itt. 2015 második negyedévében például naponta 30 100 forintot hagytak itt a 13 700 forintos átlaggal szemben, és 2,5 napos átlag helyett ők 7,8 napot töltöttek itt a KSH adatai szerint. Igaz, hallani olyan véleményeket is, hogy az orosz turisták időnként rendetlenek a szállodákban, hangosak és gyorsabban elhasználják a környezetüket.