Az Andrássy úton a páros oldal is páratlan

Ha hétköznap sétálunk végig rajta, a legtöbb palota ajtaja nyitva áll előttünk. Némelyikben cégek székelnek, más épületekben magánlakások vannak, de mindenütt találunk valami szépet, egy-egy ódon liftet vagy káprázatos mennyezeti freskókat. Egy magángyűjteményben számos újkori magyar festő remekműveit csodálhatjuk meg, és az is kiderül, hol volt Ady Endre kedvenc vendéglője, a Három holló. Séta az Andrássy úton, ezúttal a páros oldalon, második rész.

Andrássy út 2., a Feszty Adolf által tervezett Foncière-palota. Nevét egy korabeli biztosítóról kapta. Nem hiszek a szememnek, az ajtaja nyitva van, bárki beléphet. Nem kérdés, menni kell.

Életkép a Foncière-palota lépcsőházából Forrás: Lantos Gábor

Élénken él még az emlékezetemben, hogyan dobtak ki a szemközti Saxlehner-palotából. Itt és most senki sem kérdez semmit, nyakamban a fényképezőgép, a szám és a lencse nyitva, ez tényleg csodálatos. Mindjárt el is mesélem, hogyan éltem meg mindezt, de előbb hadd írjak pár szót az épületről, amely egykoron ugyanolyan nevezetes volt, mint a Gresham-palota vagy a New York kávéház.

Paloták és szellemházak találkozása

Itt kezdődött az Andrássy út,

aki ezt meglátta, rögtön belecsöppent az 1800-as évek végének budapesti világvárosi hangulatába.

A kapuján belépve azonnal megérint bennünket valami egészen különleges varázs, az, hogy milyen lehetett a főurak élete a kiegyezés utáni évtizedek Magyarországán.

A Foncière-palota bejárata Forrás: Lantos Gábor

A lépcsőház pedig maga a csoda. Az előtérben antik szobor fogad, a lépcsők fantasztikusan szélesek, a liftet ugyan kicserélték, de az új felvonó a régi aknában halad komótosan felfelé.

Az arany és bronzszínű boltívek még elegánsabbá teszik a helyet.

Beszállok a liftbe, és felmegyek a negyedikre. Odafent hatalmas lámpa lóg a mennyezetről, a zöldre festett öntöttvas lépcsőkorlátok és oszlopok egyszerűen gyönyörűek.

Közben emberek jönnek és mennek, senki sem szól hozzám, legfeljebb magukban legyintenek, hogy csak egy újabb turista, aki beszabadult a palotába. Később furdalja az oldalamat a kíváncsiság, akad-e eladó lakás ebben a pazar épületben? Nem kell sokáig keresgélnem, van itt 94 négyzetméteres, az ára 83 millió forint.

Budapest egyik legszebb házának negyedik emeletén Forrás: Lantos Gábor

Ennyi pénzem sosem lesz egyszerre, mégis eljátszom a gondolattal, milyen lehetne itt lakni. Biztosan nagyon jó. Ahogyan olvasom a hirdetésben, a képzeletbeli lakásom valamennyi ablaka a Bazilikára néz.

És akkor az ellenpélda. Ugorjunk egyet az Andrássy út 82. szám alatti omladozó házhoz. A többihez képest kicsiny épület homlokzatán szép erkéllyel. De ezt a házat mintha teljesen magára hagyták volna.

Pedig az 1917-es átalakítása során Löffler Sándor és Béla építette újjá.

A testvérpár a Kazinczy utcai zsinagóga tervezője is volt egyben.

Belépve a kapun látom a régi gipszstukkókat és -oszlopokat. A rózsaszínű mennyezeten éktelen nagy luk tátong, benne két galamb szemez velem. Furcsa hely ez az Andrássy út. Egyik pontján csodálatosan felújított palota, a másikon meg magára hagyott szellemház galambokkal. Mintha nem is ugyanabban a városban, nem is annak leghíresebb sugárútján lennénk.

Galambok szemeznek velem az Andrássy út 82. alatt Forrás: Lantos Gábor

Itt volt Ady Endre kedvenc vendéglője

De térjünk vissza az Andrássy út elejére, és haladjunk onnan a Hősök tere felé. Milyen volt Ady Endre Budapestje? Akik ismerik Krúdy Gyula Ady Endre éjszakái című művét, jól tudhatják, akik nem, azok csak elképzelik, miközben egy tábla előtt állnak az Andrássy út 24. szám előtt.

Ahol egykoron a Három holló vendéglő várta a 20. század elejének íróit, újságíróit.

Ady Endrét is, akinek ez volt a kedvenc vendéglője. A figyelmetlen szemlélő persze sietve elhalad a kapu mellett, amelynek oldalfalán ott az emléktábla, rajta a verssorral: „Röpülj hajóm…” (Új vizeken járok).

„Röpülj hajóm..." Az egykori Három holló vendéglő emléktáblája Forrás: Lantos Gábor

Ennek a versnek az utolsó sorában jelenti ki a költő, hogy ő nem lesz a szürkék hegedűse. Hányan tudják a körös-körül csillogó luxusboltok fényében ezt a házat Adyval és ezzel a rég elfeledett vendéglővel összekapcsolni? Lelkes literatúrabúvárok és versimádók talán. A többiek aligha. Ami pedig az emléktáblát illeti, nos, azon van egy ötágú csillag, mint azt a képen is látják.

Ennek érdekes a története.

A táblát Csorba Géza tervezte még 1937-ben.

Egy ideig a ház homlokzatán állt. Amikor 1956-ban a szovjetek a közeli Oktogonról ágyúval lőttek, eltalálták a táblát, úgyhogy újra kellett faragni. A kor szellemének megfelelően ekkor került rá az ötágú csillag.

Csak egy mennyezet a sok közül az Andrássy úton Forrás: Lantos Gábor

Aki Raoul Wallenberg autóját vezette

Néhány házzal odébb, a 38. szám alatt Langfelder Vilmos nevét olvasom egy kopottas táblán. Hogy ki volt ő? A híres svéd embermentő, Raoul Wallenberg közvetlen munkatársa, gépkocsivezetője. Magyarország német megszállásakor – tehát 1944-ben – mind Wallenberg, mind Langfelder 32 éves volt. A zsidó gépészmérnök kiválóan beszélt németül, és ami ennél is fontosabb, tudott autót vezetni.

Az Andrássy út 38. fantasztikus lépcsőháza Forrás: Lantos Gábor

Ennek is köszönhette, hogy 1944 nyarától egyre közelebb került Raoul Wallenberghez, és októbertől a svéd diplomata legközvetlenebb, legbizalmasabb munkatársa, őt mindenhová elkísérő sofőrje lett. Ő élt egykor az Andrássy út 36. szám alatt.

Az emléktábla még megvan, de a feliratot már alig lehet rajta elolvasni.

Ahogy kopik, úgy törlődik ki emlékezetünkből e magyar hős neve. Ahogy beléptem a házba, azonnal megragadta a figyelmemet a lift. Ez még az eredeti, a régi, téglalap alakú gombokkal. Naná, hogy megyek vele egy kört. A lépcsőház itt is káprázatos, csakúgy, mint a sugárút elején.

Régi lift, régi gombok Forrás: Lantos Gábor

Diploma nélkül tervezett palotát az Andrássy úton

Az Andrássy úti kő oroszlánfejek vicsorogva tekintenek rám az 52-es szám alatt. Ehhez a házhoz, akarom mondani, a Haggenmacher-palotához is kapcsolódik egy hihetetlen sztori. Az épület tervezője, Schmahl Henrik (többek között az Uránia mozit is ő tervezte) Ybl Miklós egyik segédjeként tanulta ki a szakmát. Ez ma már elképzelhetetlen, de

ennek a hamburgi születésű építésznek nem volt egyetemi végzettsége.

Csak ipari iskolába járt, és mindazt, amit elért, saját képességeinek és tehetségének köszönhette.

Építészeti remekmű – a Haggenmacher-palota belső udvara Forrás: Lantos Gábor

A Szabó Ervin Könyvtár egyik kihelyezett fiókjának köszönhetjük, hogy egyáltalán be tudunk menni a házba. A könyvtár 1934 óta üzemel itt, már ez sem mindennapos. A belső udvarról feltekintve egyszer csak időutazásban veszek részt. Mintha a régmúlt idők Itáliájába kerülnék, az egymás mellett sorakozó oszlopok és boltívek látványa lenyűgöző.

Csak az ejtett kissé gondolkodóba, hogy

ebben a házban mit keres egy éjszakai bár?

S ha már erre van igény, akkor arra miért nincs, hogy a Haggenmacher-palota a régi fényében ragyogjon? Különös város ez a Budapest, nem?

A Haggenmacher-palota festett mennyezete Forrás: Lantos Gábor

Katari követség lesz Weiss Manfréd egykori villájából

Egy kertész söpri a faleveleket a sugárút 114-es számú házának kertjében. „Ez lenne a Weiss Manfréd-palota?” – kérdezem tőle, de nem tudja biztosan. Aztán bevillan, hogy a 114. és a 116. is az egykori iparmágnás palotája volt. Nemrég olvastam róla, hogy

ebben a két épületben öt évvel hamarabb volt villanyvilágítás, mint az angol királyi palotában.

A kertgondozó azt mondja, valami nagykövetség lesz belőle. Később utánanéztem, és kiderült, a pletyka igaz. Idén februárban a katari állam vásárolta meg az épületet egymilliárd forintért, az ő nagykövetségük lesz itt, ha megtörténik a felújítás. Legalább nem jut az ebek harmincadjára.

Egy kép az egykori Weiss Manfréd-villáról Forrás: Lantos Gábor

Végül, de nem utolsósorban álljunk meg egy pillanatra az Andrássy út 112. szám alatti háznál, ahol az egyik legnagyobb magyar magángyűjteményben mintegy 400 újkori magyar festményt bemutató kiállításban gyönyörködhetünk. Kovács Gábor gyűjteményében nekem Mányoki Ádám II. Rákóczi Ferenc feleségéről készített festménye, valamint egy Egri József-kép tetszett a legjobban, de aki a kiállítást megtekinti, egészen biztosan megtalálja a maga kedvencét.

Egy Egri József-festmény a Kogart-házban Forrás: Lantos Gábor

Mint ahogyan mindazok, akik nem sajnálják sem az időt, sem a fáradságot, és tesznek egy kiadós sétát az Andrássy úton. Biztos, hogy hamar beleszeretnek a sugárút titkokat és csodákat rejtő épületeibe és a hozzájuk kapcsolódó történetekbe.