Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Tavaly összesen 16 olyan repülőgép-baleset történt a világon, amelyben valaki életét vesztette – derül ki az Aviation Safety Network adatbázisából, ami a 13 ülésesnél nagyobb gépekre vonatkozik. Ez már önmagában történelmi mélypont, hiszen az 1946 óta rendelkezésre álló statisztikákban ilyen alacsony számot még soha nem regisztráltak.
A szélesebb utazóközönség számára azonban még kedvezőbb hír, hogy a 13 halálos balesetből csupán 7 történt utasszállító géppel. Ezzel a számmal még a tavalyi 8-at is sikerült alulmúlni, holott az is negatív rekordnak számított.
Ami a tavalyi tragédiák összetételét illeti, a hét utasszállító közül kettő a felszállási szakaszban zuhant le, öt pedig a repülési szint elérése után. Földrajzilag kettőt Indonézia felett ért a katasztrófa, kettőt az Egyesült Államok felett, egyet-egyet pedig Tajvan, Franciaország és Egyiptom felett.
A lezuhant utasszállítókon életüket vesztők száma 493 volt tavaly, ami – bár alacsonynak számít - történelmi összehasonlításban
csak az ötödik legjobb évet jelenti,
hiszen 2004-ben, illetve 2011-től 2013-ig ennél kevesebben haltak meg légi balesetben. Az utóbbi évek kedvező trendjét 2014 törte meg, amikor a Malaysia Airlines két Boeing 777-ese is odaveszett, összesen több mint 500 ember életét oltva ki.
Ahogy a Malaysia Airlines tragédiáit is emberi beavatkozás okozta, úgy 2015-ben is erre volt visszavezethető az áldozatok magas száma. Március 24-én a német Germanwings másodpilótája szándékosan vezette sziklának a gépét, október 31-én pedig az orosz Metrojet repülője a feltételezések szerint merénylet miatt robbant fel. A két tragédiában összesen 374-en lelték halálukat.
Halálos légi katasztrófák 2015-ben
(minimum 14 ülőhelyes utasszállítók)
| Dátum | Légitársaság | Repülőgép típusa | Halálos áldozat | Helyszín |
| Február 4. | TransAsia Airways | ATR 72-600 | 43 | Tajvan |
| Március 24. | Germanwings | Airbus A320-211 | 150 | Franciaország |
| Június 25. | Promech Air | de Havilland Canada DHC-3T Vazar Turbine Otter | 9 | Egyesült Államok |
| Augusztus 16. | Trigana Air Service | ATR 42-300 | 54 | Indonézia |
| Szeptember 15. | Rainbow King Lodge | de Havilland Canada DHC-3T Texas Turbine Otter | 3 | Egyesült Államok |
| Október 2. | Aviastar Mandiri | de Havilland Canada DHC-6 Twin Otter 300 | 10 | Indonézia |
| Október 31. | Metrojet | Airbus A321-231 | 224 | Egyiptom |
Ha figyelembe vesszük tehát a halálos kimenetelű katasztrófák okát is, megállapítható, hogy a technikai problémákra, emberi mulasztásokra vagy időjárási körülményekre visszavezethető tragédiákban jóval kevesebb ember halt meg az elmúlt két évben is, mint korábban bármikor. Ez különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az 1970-ben regisztrált közel 9,5 millió felszállással szemben 2015-ben már 34 millió felszállás történt.
A javuló statisztika egyáltalán nem a véletlen műve. A fejlettebb technológia következtében a repülőgépeket már számos új eszköz védi az ütközéstől, és egyre szigorúbb biztonsági ellenőrzéseken mennek keresztül.
A földi irányítók is jóval fejlettebb radarrendszerekkel dolgoznak manapság.
Ha mégis megtörténik a baj, az utasok akkor is nagyobb biztonságban vannak, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Tűzállóbbá tették például a repülők utastereinek burkolatait, a kárpitot és az üléspárnákat, megerősítették a szerkezetek gyenge pontjait és az üléseket. A személyzet és a repülőtéri készenléti egységek is jóval inkább felkészültek a vészhelyzetekre, mint korábban.
Az utasok maguk is tehetnek azért, hogy egy baleset ne végződön halállal. Fontos odafigyelni például a felszállások előtt kötelező biztonsági bemutatóra, megjegyezni a legközelebbi vészkijáratot. Érdemes a vészkijáratok közelébe helyet szerezni, ezen felül a folyosó melletti ülések is valamivel biztonságosabbnak számítanak, mint az ablak mellettiek vagy a központiak.
Az első 90 másodperc létfontosságú az ütközés után. Ha az ember nyugodt tud maradni, és elég gyorsan ki tud kerülni a gépből, a túlélési esélyei jóval nagyobbak. Ilyenkor nem érdemes a kézipoggyászt keresgélni, és a magas sarkú cipő sem praktikus viselet.
A technológiai fejlődés a jövőben sem áll meg, így erről az oldalról várhatóan még inkább biztonságban érezhetjük magunkat, ha repülőre szállunk.
Az új kihívást az emberi tényezőből fakadó kockázatok jelentik,
ahogy arra a tavalyi két legnagyobb tragédia is rámutatott. A légitársaságoknak szigorítaniuk kell a munkatársaik kiválasztását, hogy labilis idegállapotú pilóták ne kerülhessenek a fedélzetre. A repülőtereken pedig tovább kell erősíteni a biztonsági ellenőrzéseket a terrorcselekmények elkerülésére.
