"Ha azt kérdezi, hogy hányan élünk itt, akkor azt mondom, hogy hivatalosan 218-an. Ősszel, a csendesebb időszakokban ez a szám alig éri el a 150-et. Télen szinte megdermed Feked. Akkor csak azok vannak itt, akik a legkitartóbbak. Akik nélkül ez a település már talán nem is létezne."
Tillmann Péter polgármester szavai voltak ezek. A kemény kézfogású, bajszos elöljáró sokkal régebben szeretett bele Fekedbe, mint én. Nem volt nehéz dolga.
Ő ugyanis itt született.
Még csak fertályórája vagyok a vendége, de máris úgy érzem, sosem akarnék innen elmenni. Telefonommal fényképezem a házakat, a fotókat hazaküldöm a feleségemnek, azt kérdezve tőle, mikor veszünk itt egyet.
A valóság azonban ennél kissé ridegebb. Hiába a mesefalu, hiába a jó levegő, hiába az erdő csendje és békéje, ha se közel, se távol nincsen komoly munkalehetőség. Tillmann polgármester is Pécsre jár be dolgozni – a Magyar Államvasutaknál szerel és tart karban biztosító berendezéseket. Hobbipolgármesterként vigyáz Fekedre alkotó, összetartó közösséget teremtve.
Ha nem így tenne, Feked egészen biztosan nem lett volna esélyes ebben a játékban.
„Annyi történt, hogy mi a Tolna megyei Kisszékely elől menekültünk – mesélte a polgármester. – Arra figyeltünk, hogy a harmadik helyet valahogy megtartsuk. Ez annyira jól sikerült, hogy majdnem másodikak lettünk, de aztán Császártöltés belehúzott” – nevette el magát Tillmann.
„Félreértés ne essék, erre a bronzéremre is roppant büszkék vagyunk!
Illetve arra, hogy Fekedet milyen sokan szeretik és ismerik.
Mert azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy alig másfélszázan hoztuk össze a majdnem húszezer voksot.“
Ennek a játéknak Feked volt a sötét lova. Az első fordulóban a Baranya megyei falvak versenyében szinte végig Kovácsszénája vezetett.
Feked az utolsó pillanatban nyerte meg az első fordulót.
A döntőben három kis falu vívott óriási versenyt a dobogós helyekért.
Az ezüstérmes Császártöltés, a bronzérmes Feked és a negyedik helyezett Kisszékely. „Furdalta az oldalunkat a kíváncsiság, milyen lehet Kisszékely. Majdnem el is mentünk oda, aztán eszünkbe jutott, hogy a látogatást későbbre halasztjuk – mesélte az elöljáró. – Így maradtunk itthon, és csak figyeltük a szavazás alakulását. Viszont most, hogy vége a versenynek, hamarosan tényleg ellátogatunk Kisszékelyre.“
Fekedről 1372-ből találunk először írásos emléket. Az akkor még itt élő magyarokat a török hódoltság söpörte el.
A falu újkori története 1720-ban kezdődött el.
Több szomszédos településhez hasonlóan ekkor érkeztek meg ide az első sváb telepesek, akik a Rajna mentén fekvő Fulda környékéről jöttek Fekedre.
Bármennyire hihetetlen, de 1733-ban is csak egyetlen malmot jegyeztek fel Feked birtokában. Innentől kezdve a fejlődés töretlennek bizonyult.
1901-ben már 920 lakosa volt a falunak.
Feked első tragédiáját az I. világháborúban szenvedte el, amikor a település szerb megszállási övezetbe került. 1930-ra a lakosság 800 fő alá csökkent. A II. világháborúban tovább romlott a helyzet, majd a nagy világégést a kitelepítések követték.
A kitelepített polgárok helyére szintén erőszakkal beköltöztetett felvidéki embereket nehezen fogadta be a fekedi közösség megmaradt része. Ezt a történetet végigolvasva szinte hihetetlen, hogyan tudtak épségben megmaradni a német építészet fekedi remekművei, a csodálatos parasztházak. Minden lakóház utcai oromzata nagyszerűen kidolgozott, különféle színekben ragyog.
A hosszú porták kovácsoltvas kerítéssel és kapuval támaszkodnak egymáshoz. Jellegzetes fekedi építészeti megoldás a faragásokkal ékesített és festett, magas, keskeny utcai bejárati ajtó. Egy régi házakkal foglalkozó blogbejegyzésben a következőket lehetett olvasni erről: régen a falvakban nem volt ravatalozó, és a halottakat a saját házukban búcsúztatták el. A temetés napján, amikor a halottas kocsi megérkezett, ezen az ajtón adták ki a koporsót. Ez a népszokás nem egyedülálló a világban, mert Szerb Antal is említi az Utas és Holdvilág című könyvében.
Mi az, ami az első pillanatban megragadja az ide látogatót? Az a mintegy hetven felújított sváb parasztház, amelyet közös összefogással építettek újjá.
A lakóépületek tulajdonosai között vannak magyarok, németek, de akad itt hongkongi, svéd, vagy vietnami gazda is.
Egy fehérre meszelt parasztház turistaszállásként szolgál – az egyik nemzetközi szállásmegosztó oldalon is fent van.
Az ablakba kitett tábla büszkén adja hírül, hogy az itt megszállók 9,9 pontot adtak a házra. (Csak a miheztartás végett, 10 a maximum.) A fekedi lakóépületek egyenként is építészeti remekművek, az utcakép is fantasztikus.
Az erdők és a Kelet-Mecsek hegyei között elbújó kis falu további két különlegességgel is büszkélkedhet. Az egyik, hogy a telefon, illetve az internet kizárólag optikai kábelen érkezik be Fekedre.
A rézből készült kábeleket tehát sikerült megszüntetni.
A másik, hogy itt van az ország, sőt a polgármester tudomása szerint a világ egyetlen egész alakos Habsburg Ottó-szobra.
Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita királyné legidősebb gyereke, Ottó 2007-ben járt Fekeden. Akkor lett a falu díszpolgára.
A település Habsburg Ottó tiszteletére emelte ezt az alkotást.
De akadnak itt másféle szobrok is. Sőt az egészet egy tematikus sétára felfűzve mutatják be a látogatóknak. A séta neve: Stációk, meditációk – szoborút Fekeden. A 3,5 kilométeres út mentén kortárs művészek szobrai láthatóak.
Amikor a temető melletti szobrokhoz felmentünk, jól látható volt a szemközti domboldalon lévő másik két műalkotás.
„Abban, hogy a szavazás során mi lettünk a harmadikok, óriási segítséget nyújtott a Fekedről Elszármazottak Baráti Köre – mondta Tillmann Péter. – Nélkülük semmire sem mentünk volna ebben a játékban.
De a lányom például Amerikában él, ő onnan szavazott.
Volt olyan nap, amikor hajnali fél kettőig itt voltam a hivatalban, hogy az emberek voksolhassanak.”
„Bejöttek, megnyomták a gombot, és mentek tovább. Tudja, nekünk ez tényleg különleges érzés.
1990-ben, amikor a rendszerváltozás lezajlott, ennek a falunak semmije sem volt.
Az előző rendszerben közös községi tanácsot működtetünk a szomszédos Véménddel. Fekeden 1990-ben nem volt vezetékes ivóvíz, a gázt sem vezették be. Három kurblis telefonunkkal igen nehezen teremtettünk kapcsolatot a külvilággal.“
„Továbbmegyek: 1978-ig semmilyen közúti kapcsolatunk nem volt a megyeszékhellyel, egy teljesen elfelejtett és elhagyott zsákfaluban élhettünk. Nekünk akkor Pécs is a világvégének számított.
A harmadik helyezés egy csoda, de az is, ahová az elmúlt 26 évben eljutottunk.
Egyetlen dolog hiányzik már csak, a szennyvíz megfelelő elvezetése. Addig, amíg ez megvalósul, maradnak a szippantós kocsik.“
Fekeden nincsen sem iskola, sem óvoda. Volt egy pillanat, amikor a falu kocsmája is bezárt – ez vidéken egyet jelent a végítélettel. Minden azonban nem szűnhet meg, így Fekeden ma már újra van italbolt és vegyesbolt is.
Meg könyvtár, kultúrház, jó levegő, csend. Egykoron a település határában döcögtek a Pécs-Bátaszék között haladó motorvonatok.
A mellékvonalat már régen felszámolták.
Akinek nincs autója, a ritkán járó távolsági buszokat veheti igénybe, de ezek közül sem kanyarodik be mindegyik Fekedre. Vannak olyanok, amelyek az „alvégen”, a bejárati út mellett állnak csak meg.
Fekeden akad még pár üres ház. Az önkormányzat az ide települőknek egyszeri, 800 ezer forintos vissza nem térítendő támogatást ad.
Csak annyi a feltétel, hogy az ide költözőknek legyen munkahelyük és erkölcsi bizonyítványuk.
A falu azonban nemcsak az esetleges betelepülőket, hanem a kirándulókat is tárt karokkal várja.
A turizmust ezen a csöppnyi helyen is nagyon komolyan veszik. A településen áthalad a Mecseket a Geresdi-dombsággal összekötő zöld jelzés, de az Országos Kéktúra Dél-dunántúli szakasza is a falu határában járható be. Az üresen álló, pusztulásnak indult egykori paplakot is sikerült felújítani, ebben az épületben jelenleg 16 főt tudnak elszállásolni. Ami pedig a gasztronómiát illeti, feltétlenül meg kell emlékezzünk a stifolderről, amely Fulda egykori ajándéka volt a fekedieknek.
A stifolder alapreceptje tehát Németországból érkezett Baranyába.
A stifolder eredetileg paprika nélkül készített kolbász. Máshogy csinálták itt, másképp Villányban, vagy éppen az Ormánság környékén.
A kolbásztól és a szalámitól az különböztette meg, hogy egyharmadnyi főtt dagadó és toka soványából készült, kétharmadnyi vágás-meleg kolbászhússal keverve. A legnagyobb titka a megfelelő füstölés volt, amelyhez bükkfát vagy akácot használtak.
A lényeg a hideg füstölés, a melegtől óvni kellett.
A Fekeden minden évben megrendezett Stifolderfesztivál a falu legjelentősebb eseménye. A nyári rendezvényt a sváb szalámi fesztiváljának is nevezik.
„Amikor vége lett a szavazásnak, akkor jöttem rá, hogy mennyire elfáradtam” – mondta búcsúzóul Tillmann Péter polgármester.
Bár egy ilyen kis falu első embere sosem dőlhet hátra, én egy pillanatra mégis megtettem ezt.
Elmondhatatlanul jó érzéssel töltött el a bronzérem, de az még inkább, hogy kis falunkat sikerült felhelyeznünk az országos érdeklődés térképére.”
„Ezért dolgoztunk a múltban, és ezen munkálkodunk a jövőben is“ – mondta Tillmann, majd eljött a búcsú pillanata. Ha arra gondolok, hogy az erdőből a faluban bóklászó szarvasokkal, a Mecsek keleti nyúlványainak gyönyörű tájaival találkozhatok itt, szinte máris fordulnék vissza. Helyettem tegyék meg ezt önök, és vigyék hírét a gyönyörű Fekednek, a „Sváb Hollókőnek”.
Cikksorozatunk következő részében a játék második helyezettjét, Császártöltést mutatjuk be.