Egy ellopott miniszterelnöki koponya nyomában jártunk

A Tisza-kastély és a két öreg platánfa

1983 nyarának egy meleg napján ismeretlen fehér autó állt meg a geszti Tisza-kripta mellett. A kocsiból kiszálló egy vagy több ember a családi sírhely ablakát kifeszítve mászott be a sötét helyiségbe, ahol megbolygatta Magyarország egykori miniszterelnökének, gróf Tisza Istvánnak a nyughelyét. A koporsóból kiemelte az akkor már 65 éve halott politikus koponyáját, miközben a temetéskor a sírba tett ékszereket a helyükön hagyta. A sírrablót máig nem találták meg, így azt sem tudni, mi lett Tisza gróf koponyájával. A magyar–román határon fekvő Geszt azonban nem csak ezt az egy titkot őrzi. Riport a geszti kastélyból, amely két magyar miniszterelnöknek is az otthona volt.

Nem nagyon szeretem, amikor valaki úgy jellemzi hazánk egy-egy kistelepülését, hogy az az Isten háta mögött van. De mit tegyek akkor, amikor geszti kalauzom, Brandt Krisztián az

örülök, hogy sikerült idetalálniuk a világ végére”

köszöntéssel fogad? Ha ő mondja, akkor ez már tényleg az Óperenciás-tenger partja lehet?

Komádi tévétornyától csak egy ugrás Geszt

Geszt ugyanis tényleg mindentől messze van. Kis túlzással rövidebb ideig tartott a Verőce–Debrecen távolságot megtenni, mint a kálvinista városból Gesztre eljutni. Először Debrecenen verekedtem át magam, majd az ország egyik legveszélyesebbnek minősített főútján, a 47-esen haladtam Furtáig. Onnan már csak egy ugrás volt Geszt, miközben megcsodálhattam a Komádiban álló hatalmas tévétornyot. Komáditól már csak negyedórányira van Geszt. Több mint 300 kilométer megtétele után érkeztem meg a kicsi Békés megyei faluba.

A geszti Tisza-kastély felújításra vár Forrás: Lantos Gábor

Amelynek kissé romos kastélyában ma általános iskola működik. Ahol 1851-ben Arany János is megfordult. És ahonnan 1983-ban ellopták gróf Tisza István koponyáját.

Harminchárom családtag nyugszik a dombon álló kriptában

A Tisza család 1760 óta élt Geszten. A családi kripta a falu északi határában, az úgynevezett Nagyhalmon, pár lépésre Magyarország végétől helyezkedik el. Szerencsémre Brandt Krisztián megszerezte a kulcsát, így a lakat levétele után, telefonunkat lámpának használva botorkáltunk le a kripta lépcsőjén.

A Tisza család kriptája, amely 1902-ben épült Forrás: Lantos Gábor

A régi református temető területén járunk, ahol az első kripta 1768-ban épült. 1771-ben Tisza Lászlót temették el ide először.

A most megtekinthető mauzóleumot 1902-ben emelték.

Ebben a kriptában harminchárom családtagot temettek el. A családi temetkezési hely környékét ma már szerencsére rendben tartják. Kis parkoló is épült ott azoknak, akik nem gyalogosan jönnek ki a faluból. A teljes sötétségben csak a fényképezőgépem vakuja adott némi világosságot.

Harminchárman nyugszanak ebben a kriptában Forrás: Lantos Gábor

Amikor lefotóztam Tisza István sírjának márványtábláját, feltűnt, hogy a táblán átlós irányban repedés futott végig. Ez akkor keletkezett, amikor a sírrablók kirángatták helyéről a koporsót.

Valaki ellopta a miniszterelnök koponyáját

Geszten már nagyon kevesen emlékeznek erre a történetre. 1983 nyarán egy idegen kocsi állt meg a kripta előtt. Az akkor szolgálatban lévő mezőőröknek nem tűnt fel a dolog, mert azt hitték, hogy a Tisza család egyik leszármazottja jött látogatóba.

Tisza István sírjának kirabláskor elrepedt a márványtábla Forrás: Lantos Gábor

Ezért nem is mentek oda, hiszen nem akarták a látogatókat megzavarni. Késő délután az egyikük úgy gondolta, megnézi a kripta környékét.

A mezőőr ekkor fedezte fel, hogy betörés történt.

A sötét kripta közepén találták meg Tisza István gróf kirángatott koporsóját. A koporsó tetejét leszedték, a mezőgazdasági munkásnak rögtön feltűnt, hogy az egykori miniszterelnök koponyájának nyoma veszett. A Gyuláról a helyszínre érkezett rendőrök természetesen azonnal nyomozásba kezdtek. de

soha nem találták meg a sírrablót.

33 éve nem lehet tehát tudni, hogy ki és miért lopta el a koponyát. Pletykák természetesen mindig is születtek az üggyel kapcsolatban. Egyesek szerint a tolvajok csakis Romániából érkezhettek.

Tisza Kálmán és felesége ebben a koporsóban nyugszik Forrás: Lantos Gábor

Mások úgy gondolták, hogy valamelyik családtag vitte magával a koponyát. Kísérőm, Brandt Krisztián azt is elmondta, hogy a koporsóban található ékszereket, a gróf pecsétgyűrűjét, valamint nyakláncát a tettes vagy tettesek érintetlenül hagyták.

Mintha senki sem akarta volna, hogy kiderüljön az igazság

A nyomozást akkoriban Tokai György hadnagy vezette. A korabeli magyar sajtó nem nagyon foglalkozott az üggyel. Csak néhány újságcikk jelent meg a szörnyű eseményről. Az egyik, terjedelmesebb írást Végh Alpár Sándor tollából olvashattuk.

Ebben az állt, hogy a nyomozás nagyon hamar lezárult.

Az egyetlen itthon élő utód, Patay Józsefné, Tisza István unokája nem tett feljelentést. Tulajdonképpen a Tisza család sem forszírozta nagyon a dolgot. Legalábbis ezt mondták akkor a rendőrök. A család meg éppen az ellenkezőjét. Tokai nyomozó úgy érezte, mintha senkinek nem állt volna érdekében az igazság kiderítése. A megyei napilap, a Békés Megyei Népújság például egyetlen sort sem szentelt az ügynek.

Kevesen írtak az 1983-ban történtekről. Végh Alpár Sándor megtette Forrás: Lantos Gábor

Az emberek pedig mindenfélét beszéltek. Az unoka, Patay Józsefné hevesen cáfolta, hogy a tettest vagy tetteseket a családon belül kellene keresni. Az asszony szerint akár egy antropológus is elkövethette a szörnyűséget. Vagy akár nagyapjának egyik megszállott rajongója. Mindez talán sosem fog kiderülni. Mint ahogy az sem, hogy hol található jelenleg az ellopott koponya.

Iskola a határon – pontosabban a kastélyban

Borzongva léptem ki a sötét kriptából. Még most, a cikk írásakor is az motoszkál bennem, hogy vajon ki és miért lopta el Tisza István koponyáját? Sok gondolkodásra nem volt időm, mert pár perccel később már meg is érkeztünk a geszti Tisza-kastélyhoz. Ennek falán fekete emléktábla hirdeti, hogy ez a ház két magyar miniszterelnöknek is a kastélya volt.

Két magyar miniszterelnök kastélya is volt Forrás: Lantos Gábor

Mai állapotáról semmiképpen sem tudok dicsőséges jelentéseket megfogalmazni, a jó hír azonban az, hogy a felújítása hamarosan megkezdődhet.

Ráférne, mert a gyönyörű épület kissé leharcolt állapotban várja az ide látogatókat.

A kastélyban általános iskola működik, talán pont ennek köszönhető, hogy még nem jutott teljesen az ebek harmincadjára.

Egy grófi cím, amely végül Tisza Istváné lett

A kertben található két hatalmas platánfát akkor ültették, amikor ennek a kastélynak az építését elkezdték, azaz 1776-ban. Kis fejszámolás után könnyen kitaláltam, hogy ezek a fák idén 240 évesek. Egy legenda szerint a platánok ültetésekor azok közvetlen közelében két szürke marhát is elföldeltek.

A Tisza-kastély és a két öreg platánfa Forrás: Lantos Gábor

A Tisza család ősi fészkének nevezett kastélyban élt Tisza Kálmán és Tisza István. Mindketten betöltötték Magyarország miniszterelnöki posztját. A család harmadik legismertebb alakja, Tisza Lajos a nagy szegedi árvíz kapcsán kapott országos figyelmet.

Ő kormánybiztosként irányította Szeged újjáépítését.

Tisza Lajosról mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy szegedi munkássága miatt 1883-ban grófi címet kapott, amelyet átruházott testvérére, Tisza Kálmánra. Utóbbi azonban ezt a rangot nem fogadta el, így az első gróf a családban Tisza Kálmán fia, István lett.

Itt épült fel az ország első teniszpályája

Belépve a kastélyba, rögtön megállapítottam, hogy nagyon kevés eredeti dolog maradt meg az épületben. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy a kastélyt a második világháború alatt a betörő szovjet és román csapatok kirabolták, szétverték. Eszement pusztításuk során különös figyelmet fordítottak a könyvek elégetésére, a családi címerek leverésére. Az ablakokon lévő spaletták eredetiek, miként a két kandalló és az egyetlen épségben megmaradt cserépkályha is.

Az egyetlen épségben megmaradt cserépkályha Forrás: Lantos Gábor

Az olasz márványból készült kandallók különösen vonzzák a tekintetet. Jót mosolyogtam Brandt Krisztián megjegyzésén, hogy a két eredeti kandalló gyorsabban és jobban befűti a helyiségeket, mint a később bevezetett központi fűtés. A Tisza család amúgy sok tekintetben megelőzte korát Geszten.

Itt épült fel például az ország első teniszpályája.

Az egykoron gyönyörű majorsági épületben lovakat tartottak, ezeket márványból készült etető várta. A majorsági istálló a rendszerváltozáskor még épségen állt a kastély mellett. 27 év alatt eljutottunk oda, hogy már csak egyes falai vannak meg, az egészet lerabolták, szétlopták.

Az eredeti kandalló, amely olasz márványból készült Forrás: Lantos Gábor

Az épületet szinte benőtte az erdő, a falakat pedig életveszélyes megközelíteni. A tolvajok különös figyelmet fordítottak arra, hogy az istálló téglái közül azokat mind ellopják, amelyekbe a Tisza család címerét belevésték. A többi megmaradt, címer nélküli téglát lassan lepi be a moha...

A teraszon kormányülést és esküvőket is tartottak

A geszti kastélynak két terasza is van. A kisebbiket családi terasznak nevezték. Tisza István gróf gyakran időzött itt a pipáját szívva. A nagyobbik teraszon zajlottak a fontos politikai megbeszélések. Ma már nehéz elképzelni, de Tisza István két miniszterelnöksége alatt számos vezető európai politikus utazott el hozzá Gesztre.

Egy kicsit akkor Geszt volt Magyarország közepe”

– jegyezte meg Brandt Krisztián, és ezzel a kijelentésével nem is állt messze az igazságtól. Elvégre Geszt a történelmi Magyarország közepének közelében helyezkedett el. De térjünk vissza a nagyobbik teraszhoz. Amelyhez szintén tartozik egy legenda. Idős geszti emberek úgy mesélték, hogy 1914 kora nyarán az ország nemesei azzal a céllal keresték fel itt Tisza Istvánt, hogy a miniszterelnököt rábeszéljék a háborúban való részvételre.

Ezen a teraszon kormányüléseket és esküvőket is tartottak Forrás: Lantos Gábor

A ma már történelminek minősíthető diskurzus ezen a helyen folyt. A szarajevói merénylet után a Monarchia vezetői közül egyedüliként Tisza István ellenezte a háborúban való részvételt.

Később rájött, hogy Magyarország számára végzetes lenne, ha elveszítené Németország szövetségesi támogatását. Így egyezett bele a háborúban való részvételre.

Hazánk sorsának szempontjából jelentős döntések születtek a geszti teraszon.

Amelyen egyébként Tisza István miniszterelnöksége alatt kormányüléseket, később pedig esküvőket is rendeztek. 2007-ben a terasz teteje a hó súlya alatt leszakadt.

Arany János nem akart kastélylakó lenni

A kastély kertje rejt még egy apró csodát. Egy mindössze kb. 5x3 méter alapterületű, hófehér falú kisházat, amelyben Arany János 1851-ben lakott. Arany a világosi fegyverletétel után egy ideig bujdosott, majd elfogadta Tisza Lajos meghívását Gesztre.

Ebben az erdei házban élt Arany János Forrás: Lantos Gábor

Az volt a feladata, hogy Tisza Lajos fiát, Tisza Domokost költészetre tanítsa. Arany igen puritán körülmények között élt. A házban összesen egy vaskályha, egy íróasztal és egy ágy állt. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy Tisza Lajos felajánlotta Aranynak a geszti kastély egyik teljesen berendezett lakosztályát.

A költő azonban ezt nem fogadta el.

Ekkor építették neki az erdőben azt a kis kunyhót, amelyhez Arany a későbbiekben végig ragaszkodott. A legenda szerint az Ágnes asszony című balladát ebben a házikóban írta. Brandt Krisztián elmondta, hogy a mű megtörtént eseményeken alapul. Arany Geszten valóban látott egy zavarodott elméjű asszonyt, aki a közeli Korhány-patakban mosta véres ruháit.

Arany János egykori eredeti tintatartója Forrás: Lantos Gábor

Ebből az emlékképből merítette az ihletet az Ágnes asszony megírásához.

Az apró házban kiállítást rendeztek be.

Arany eredeti tárgyai közül viszont csak a költő két tintatartója maradt meg. Az eredeti házat 1944-45 fordulóján az oroszok felégették, de itt legalább nagyszerűen sikerült a helyreállítás. Még egyszer – utoljára – körbejártam a geszti kastélyt. A közelgő esőfelhők eltakarták a napot, a feltámadó szél egyre gyorsabban sodorta a már földre hullott leveleket.

Tényleg csak reménykedni lehet abban, hogy a Tisza család ősi fészkének felújítása mihamarabb megkezdődik. Ha ez így lesz, akkor néhány év múlva Gesztre nem csak azért lesz érdemes ellátogatni, hogy az ember a magyar történelem titkainak és rejtélyeinek nyomába eredjen. Még akkor is, ha ehhez tényleg a „világ végéig”, akarom mondani, Magyarország széléig kell elutazni.