Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőjén terül el. Európa második leghosszabb folyójából (a Volga az első) nekünk 417 kilométer jut, és ezen a szakaszon még mindig több tucat szigetet találunk. Persze ma már,
a folyószabályozásokat követően a többségük nem igazi sziget.
Néhány csak magasabb vízállásnál válik szigetté, többet pedig a folyószabályozás során a parthoz kapcsoltak.
„Ha azokat vesszük szigetnek, amelyeket egész évben víz ölel körül, akkor ilyen tényleg nagyon kevés van – mondja a dunai szigetek blog működtetője, Szávoszt-Vass Dániel. – Ilyen például a Zebegényi-sziget.
Budapesten is csak három igazi sziget van,
a jól ismert Óbudai- és Margitsziget, és a teljesen ismeretlen Szerelem-sziget, amely a Hárosi-sziget öblében található. Aztán van olyan, mint például a Szalki-sziget, amely már egyáltalán nem sziget, ipari vasúti töltés és műút kapcsolta a parthoz.”
1878-ban egy tudós pap, Ortvay Tivadar megpróbálta feltérképezni a magyarországi dunai szigeteket. Akkoriban a magyar Duna-szakasz Dévénytől Orsováig tartott, hossza meghaladta az ezer kilométert. Ortvay Tivadar 667 szigetet gyűjtött össze, de úgy vélte, még legalább 200 van, amit nem sikerült lajstromba vennie.
1878-ben ezek voltak Magyarország legnagyobb dunai szigetei:
1. Csallóköz 188519 hektárA Dunai Szigetek blog idén negyedszer hirdeti meg az Év Dunai Szigete szavazást. 2013-ban a váci Kompkötő-sziget, 2014-ben az esztergomi Helemba-sziget, 2015-ben a kismarosi Kismarosi-sziget lett a nyertes. Idén erre a három szigetre szavazhatunk:
Rendhagyó jelölés, ugyanis budapesti sziget még nem szerepelt az év dunai szigete szavazáson és olyan sem, amely már nem létezik. A Fürdő-szigetet 1874-ben tüntették el a folyószabályozást végző kotrógépek. Az Árpád hídtól északra, a pesti parthoz közel terült el. 700 lépés hosszú és mintegy 150 széles volt, és ezen az apró területen 50-60 meleg forrást számoltak meg a zátony Buda felőli részén.
Egy jeges árvíz letarolta róla a fákat, de meghagyta a római fürdő nyomait, amelyet Szabó József az 1860-as években még dokumentált az itt feltörő hévforrásokkal együtt. Idén újra a kutatások előterébe került a sziget. Egy esetleges győzelem még több ember figyelmét hívhatja föl arra,
milyen értékeket pusztított el a folyószabályozás.
A dunaújvárosiak kedvelt kiránduló- és üdülőhelye a Szalki-sziget. Idén itt tartották meg a Rockmaratont, de az év többi részében maga a nyugalom a parkosított sziget. A közelében állt a legelső római tábor, ennek helyén és köveiből épült fel később Pentelei monostor, amelyet azóta elnyelt a Duna.
Mellékágában kapott helyet Dunaújváros kikötője, de ennek ára az volt, hogy a megközelíthetőség miatt töltésen épült utat és vasutat vezettek rá, így ma már csak félsziget. Remek halászcsárda, kemping, szabadidőpark működik itt, így szavazás után érdemes személyesen is felkeresni.
Tavalyi második lett, most újra indul a Zebegényi-sziget. A Dunakanyar apró, de valódi szigete fiatal képződmény, az előző századfordulón még nem jelölték a térképek. Száraz lábbal megközelíthetetlen, éppen ez adja a varázsát.
Kavicszátonyain helybéliek és vízitúrázok telepednek meg nyaranta, télen vízimadarak veszik birtokba. Kis híján eltűnt a Dunáról, a nagymarosi gát által felduzzasztott víz teljesen elárasztotta volna. Szerencsére nem így történt, ezért a Fürdő-szigettel ellentétben a Zebegényi-sziget máig létezik és látogatható.
Szavazataikat itt adhatják le 2016. december 31-én éjfélig.