Budapest felől ez a legkönnyebben elérhető, 1500 métert meghaladó, azaz magashegységi terület. Igaz, nem a magassága a legcsalogatóbb tulajdonsága, de az alhavasi jellegű, szelíden hullámzó gerinc remek túraterep,
a gerinctől nyugatra pedig kárpáti jellegű vadon kínál egynapos kalandot.
A hófehér mészkősziklákkal tűzdelt, háborítatlan erdőkkel borított hegyvilág Ostrá (1247 méter) és Tlstá (1373 méter) nevű csúcsának meghódítása kihagyhatatlan kaland azoknak, akik szeretnék közelebbről megismerni a Kárpátokat, vagy csak gyors, egyszerűen teljesíthető, változatos hegyi túrára vágynak.
Budapestről mindössze 160 kilométer Blatnica, a Fátra lábához nőtt, kellemes kis falu. A vizet szivacsként elnyelő, majd felszínre engedő mészkőhegyek forrásai (és az azokat éltető bőséges csapadék) gondoskodnak róla, hogy a főutcán sétálókat patakcsobogás kísérje végig a házak között. Ugyan turisztikailag felkapott, a nyári szezonban különösen népszerű helyszínen járunk, viszonylag olcsón foglalhatunk szállást és széles kínálatból válogathatunk.
Amikor ránézünk a Nagy-Fátra térképére, elsőre meglepő, milyen kis területet járunk be az egyébként hatalmas hegységből, illetve mennyire csekély mértékben távolodunk el a peremétől. A mészkővidékekre jellemző változatos felszíni formakincs azonban garantálja, hogy
izgalmas és kimerítő képet kapunk a Nagy-Fátra nyugati zugairól.
A hegység központi részével ellentétben ezen a terepen bármerre nézünk, vakítóan fehér mészkősziklák tűzdelik az erdőtakarót. Az évmilliókkal ezelőtt felgyűrt, különböző irányokba kibillent bérceken a víz és a jég szakadatlanul végzi munkáját. Ennek köszönhetően látványos barlangüregek, impozáns sziklafalak, kis kövekből álló törmelékszoknyák színesítik a tájat.
A hatalmas mészkőszirteket mély, hirtelen leszakadó, szurdokszerű völgyek tagolják. A térségben igazi őserdőfoltokat találunk, ezek rejtik Szlovákia legnagyobb medvepopulációját, de az embertől elzárt, turistautak által is alig érintett erdőkben hiúzok és farkasok is élnek.
A Tlstá csúcsa a névadója a környező, hatalmas erdőrezervátumnak.
Amint elhagyjuk a festői Gáder-völgyet (Gaderská dolina), ahol a kék turistaút kezdődik, tábla jelzi vészjóslóan, hogy a medvék otthonába lépünk. A sötét, elegyes erdő szinte érintetlen, nem cikáznak erdészeti feltáróutak a meredek hegyoldalban, és erdőirtásnak sincs sehol nyoma.
A kék jelzésű turistaút mellett ott lóg a Janko Bojmírra emlékező táblácska is: az ösvény névadója volt e páratlan turistautak létrehozója. Munkájának pedig igen nagy hasznát vesszük, hiszen a kezdetben kellemesen emelkedő út előbb hatalmas sziklák közt halad, később pedig különösen kitetté válik, amikor a hegyoldal tövéből a tetejére, a sziklatornyok közé hág.
A sűrű erdőben tekergőző ösvény egyszer csak kibukkan a fák közül, és látszólag leküzdhetetlen akadállyal találja szemben magát: sötét, mozdulatlan fenyvesbe vezet egy toronyháznyi mészkőszikla lábához.
Innentől rövid, de emberpróbáló kapaszkodóval jutunk egyre feljebb,
hogy végül már a sárga jelzésen oldalazzunk a szinte függőleges hegyoldalban a mészkőtömbök lábainál.
Ekkor már a csúcsrégió magasságában cirkálunk. Döbbenetes mélység fogad, amikor kibukkanunk az Ostrá gerincösvényére. A merészen égnek törő, apró sziklabástyán egyszerre csak egy ember fér el. Így egyik oldalunkon mészkőbércek, másik irányban roppant mélységek kísérnek végig a kilátóhelyekben bővelkedő sziklavilágon.
Az Ostrá lényegében több emeletből áll, ezek közt olykor épített, máskor természetes lépcsők segítik a mozgást, néhány szakaszon pedig láncok növelik a biztonságérzetünket. Az egyiken felhúzódzkodva derékig érő sziklaboltíven kell átpréselődnünk. A túrázók hangyabolyként lepik el a mészkőtornyot, amely szerencsére van annyira szabdalt, hogy mindenki találjon magának helyet a lepihenéshez.
A panoráma pont olyan változatos, mint az idáig vezető út.
Rálátunk a Túróci-medencére, a mögötte húzódó Kis-Fátrára, a közeli Körmöci-hegységre, az Ostrá gerincére. Ez utóbbi egyik oldalát fenyves borítja, a másik oldalán pedig kopár és meredek rétek közt kanyarog az ösvény, amely az erdős völgyek mögött emelkedő kopár főgerincig vezeti tekintetünket.
A törpefenyőkkel szegélyezett alhavasi rétek közepén emelkedik az Ostredok 1596 méteres csúcsa, amelynek egyik halmáról tavaly derült csak ki, hogy a Nagy-Fátra legmagasabb pontja, így a hegység négy métert „nőtt”.
Túránk következő állomása a szomszédos Tlstá lapos, gyepes teteje. A Tlstá felé vezető gerincösvény ízelítő az erdőrezervátum járatlan rengetegéből. Előbb kidőlt fák törzsei és gyökerei közt kanyargunk, majd egy kisebb sziklafal megmászására kényszerülünk. Ennek tetejéről gyönyörű kilátás nyílik a végtelen erdőkre, a főgerinc egy alacsonyabb pontja mögött pedig az Alacsony-Tátra vonulata is feltűnik.
Sziklás, fenyőfáktól árnyékolt terep vezet ki a Tlstá körpanorámás fennsíkjára. A meghökkentően meredeken leszakadó kis mészkőplatóról zavartalan a kilátás a Kis-Fátra vonulataira, a repcétől sárgálló Túróci-medencére, és visszatekinthetünk a többi csúcs közt eltörpülő Ostrá tornyaira is.
A tisztás idilli pihenőhely, a többi turistán kívül maximum a zergékkel kell osztoznunk rajta, de ezt nyilván senki sem bánja, mielőtt nekivág a térdet próbáló ereszkedésnek.
A Gáder-völgybe csúszós szerpentineken jutunk le,
nem könnyű az ereszkedés. Cserébe viszont újabb döbbenetes élményben van részünk. Több tíz méter hosszú sziklafal tárul fel előttünk, mintha éppen készülne beleharapni a hegyoldalba. Tövében hosszanti hasadék tátong, ez a Mažarná-barlang.
Valamivel lejjebb, az ösvény mentén, szerényebb méretű, de hasonló barlangot találunk. Érdemes azonban minél hamarabb visszaérni a Gáder-völgybe, hogy még legyen időnk fölmászni a fölötte őrködő várromhoz.
Blatnica várának maradványait éppen most rekonstruálják,
de ha másért nem is, a Gáder-völgyre nyíló kilátásért mindenképpen megéri belevágni a kitérőbe. A völgyoldal sziklái fölött szemközt magasodik a legnagyobb bérc, a Tlstá roppant sziklaorma.
Az Ostrá-Tlstá körút ideális túraútvonal azoknak, akik különleges hangulatú, változatos kárpáti tájakra vágynak, és nincs erős tériszonyuk. Nyáron rendesen szerelkezzünk fel vízzel, mert – mészkőterület lévén – utánpótlást nem találunk menet közben. Hazafelé érdemes betérni a fátrai hegyek ölelte Úrvölgy (Špania Dolina) takaros, skanzenszerű településére, de Besztercebánya, Körmöcbánya és Selmecbánya belvárosában is érdemes körülnézni.
A Turista Magazin 2016. júliusi számában megjelent cikk szerkesztett változata.