Szlovákia nem csak a Tátrából áll

Honfitársaink zöme, ha északi szomszédunk felé veszi az irányt, meg sem áll a Tátráig. Kevés turista merészkedik ki a felkapott üdülőkörzetekből vagy a Felvidék magyarlakta sávjából, pedig a Tátrán túl, pontosabban a Tátrán innen is bőven akad látnivaló. Szakítva a negatív beidegződésekkel, mi a Budapesttől kevesebb mint 200 kilométerre fekvő Zoborvidéket céloztuk meg. A Nyitra melletti Tribecs-hegység két oldalán rengeteg látnivaló akad, de egy sűrű hétvége elég volt a vidék feltérképezéséhez.

Székelyek a Felvidéken? Igen, a Nyitra környéki Zoboralja magyar lakói ugyanis nagy valószínűséggel

székely gyepűőrök, vagyis határőrök leszármazottai.

A történelem viharai folytán falvaik nyelvszigetté váltak a szlovák tengerben. Magyarországi látogató ritkán jár rendezett falvaikban, pedig érdemes volna. Nyelvjárásukat önmagában is kuriózum hallgatni, de népdalkincsük a legérdekesebb.

A csitári hegyek alatt Forrás: Kontos Gábor

Kodály Zoltán az 1900-as évek elején több száz dalt gyűjtött erről a környékről. Ő tette világhírűvé az A csitári hegyek alatt régen leesett a hó és a Gerencséri utca végig piros rózsa kezdetű népdalt. A veretes dalszövegeiről híres Ghymes együttes szintén Zoboraljáról, a Gímes (szlovákul Gýmeš) várának tövében lévő ifjúsági táborból indult.

A Felvidék legrégebbi városa

A térség központja, Nyitra ma Szlovákia hatodik legnagyobb városa. Nem mondható túl pörgősnek,

este 9-kor örültünk, hogy találtunk egy nyitva tartó éttermet, pedig szombat volt.

A sétálóutcán egy lélek se járt, a fiatalok kisebb klubokban múlatták az időt. Itt nem zajosak az utcák hétvégi estéken sem.

Gímes vára Forrás: Kontos Gábor

Nyitrán szerencsére nem tüntették el az egész óvárost, a panelrengeteg közepén könnyen megtalálhatjuk az osztrák precizitással felújított várat és körülötte a hangulatos, régi utcákat. A Nagy Szemináriumban, azaz a papneveldében lévő könyvtár – főleg magyar, latin és német nyelvű köteteivel – a harmadik legnagyobb Szlovákiában.

Nyitra óvárosa nagyon szép Forrás: Kontos Gábor

A székesegyház felé haladva szembe találtuk magunkat Szent István, Szent Imre, Szent László és IV. Béla szobrával – ők a pestisjárvány emlékezetére emelt Mária-szobor mellékalakjai –, majd később Cirill és Metód, valamint II. János Pál pápa következett.

Szent István itt, a nyitrai várban vakíttatta meg trónra esélyes rokonát, Vazult

(Vászolyt), azonban manapság mégsem ő a vár leghíresebb történelmi alakja, hanem az egyik sarokház emeletét tartó Atlasz-szobor, azaz a Corgony.

Az egyik sarokház emeletét tartó Atlasz-szobor, azaz a Corgony Forrás: Kontos Gábor

Az egykori hős kovácsmester egy török ostrom során tartotta a falat és egyúttal a frontot, amit biztosan jobb kedvvel tett volna, ha tudja, hogy 400 év múlva neve majd' minden kocsmaajtó felett ki lesz függesztve. A róla elnevezett sör ugyanis időközben az egyik legkedveltebb márka lett.

Kevert nyelv a kocsmában

Szlovákiában a kistelepülések utcái kihaltabbak, mint Magyarországon. Nagy bánatunkra Zoboralján alig találtunk kocsmát. Amikor Lédec (Ledice) faluban mégis betértünk egybe, hirtelen nem tudtuk, milyen nyelven szólaljunk meg.

Pár perc múlva az addig szlovákul folyó társalgás magyarrá változott,

majd oda-vissza váltakozott. A környékbeli falvakban a magyarul feltett kérdésre vagy magyarul, vagy szlovákul érkezik a válasz.

Régi házak a zoboralji Pogrányban Forrás: Kontos Gábor

A fiatal nemzedék legtöbbször már csak szlovákul beszél, előfordul, hogy a nagyszülők nem tudnak rendesen kommunikálni az unokáikkal. Ez a helyzet a mi dolgunkat sem könnyítette meg, de valahogy mindig sikerült megoldani a kommunikációs problémákat.

A zoboraljai falvakban még lencsevégre kaphattunk néhány „mézeskalács”-házikót, de ezek sajnos már itt is

a népi építészet utolsó hírmondói.

Szintén építészeti élmények, csak épp negatívak a minden faluba beerőltetett otromba kultúrházak és vegyesboltok. Itthon ezeket az épületszörnyeket többé-kevésbé sikerült megszelídíteni az idők folyamán, Szlovákiában viszont továbbra is sugározzák a szocreál életérzést.

Szocreál kultúrház Apponyban Forrás: Kontos Gábor

Kastélyok Elefánton

A Tribecs-hegység két oldalán szinte minden faluban kastélyba botlottunk, legtöbbször nem is egybe. A kastélyok sora Alsó- és Felsőelefánton kezdődik (Dolné és Horné Lefantovce). A két kis faluban egyébként legfeljebb cirkusz alkalmával járhatott elefánt,

elnevezésük valószínűleg egykori birtokosuk, Helfant nevéből származik.

A felső falu Edelsheim–Gyulai-kastélya a budavári Várszínház sorstársa, amennyiben ez is kolostor volt eredetileg. Ugyanitt van a Csipkerózsika meséjébe illő Jezerniczky-várkastély is, bemenni azonban egyikbe se tudtunk. Az előbbi tüdőszanatórium, a másik pedig üresen áll. Az Edelsheim–Gyulai család kriptája, amely Közép-Európa legnagyobb klasszicista mauzóleuma volt, mára a vandálok martalékává vált.

A Csipkerózsika meséjébe illő Jezerniczky-várkastély Forrás: Kontos Gábor

Apponyban (Oponice) nem meglepő módon az Apponyi család lakhelyére bukkantunk. Pontosabban háromra, mivel az egyik hegytetőn Árpád-kori váruk romjai állnak, a faluban pedig két másik főúri lak is épült. A kisebbik egy elég leromlott állapotú reneszánsz erődkastély. Furcsa látvány a családi házas utca saroktelkén a kastély, amelyben motorbicikli- és trófeakiállítás várja a látogatókat – kevés sikerrel.

A nagyobb kastélyt pár éve megmentették a közelgő összeomlástól,

kastélyszállodává alakították át. Itt van az 1744-ben Bécsben alapított Apponyi-könyvtár, amely 30 000 kötetével a maga korában világhírű volt. A szocializmus alatt elhanyagolták, betört ablakain keresztül bejutottak a madarak, összepiszkították az értékes könyveket és főúri bútorokat. Ma 6 euró (1850 Ft) ellenében bárki bepillanthat a hajdani magyar arisztokrata család otthoni miliőjébe.

A nagyobbik Apponyi-kastély és a könyvtár épülete Forrás: Kontos Gábor

Pár kilométerrel északabbra, Brogyánban (Brodzany) gyönyörű park végében találtunk rá egy szintén reneszánsz vízi várra. Tulajdonosai később már ódivatúnak találhatták az épületet, ezért

megtoldották egy komplett 19. századi kastéllyal.

A kastély mellett folyó, mesterségesen több szintre osztott patakocska és a geometrikusan elrendezett kert csak fokozza a hely romantikáját. Nem csoda, hogy Puskin és családja sokat vendégeskedett itt.

A brogyáni Friesenhof-kastély Forrás: Kontos Gábor

A hegység északi csúcsában fekvő Nagyugróc (Veľké Uherce) hatalmas neogótikus kastélyába nem tudtunk bemenni, de a kerítésen túl is felsejlett az egykori elegancia. Szinte vártam, hogy a parkból egyszer csak előbukkan a kastély ura lóháton, de az elhanyagoltság és síri csend gyorsan visszarántott a valóságba. Talán nem unalmas lábjegyzet, hogy

ebben a faluban alapították meg hajlítottbútor-gyárukat

a kastély egykori tulajdonosai, a Thonet testvérek.

A kerítésen túl a nagyugróci Bossányi–Keglevich–Thonet-kastély Forrás: Kontos Gábor

Visszatértek a bölények

A sok régi kastély után egészen más látnivaló várt ránk. A Tribecs keleti oldalán van a kislóci (Lovce) bölényrezervátum, ahol szemtől szemben állhattunk Európa legnagyobb testű állatával. A történelmi

Magyarország utolsó bölényét 1762-ben lőtték ki,

a jelenlegi állományt Lengyelországból telepítették be. Etetéskor az egész csorda a karámokhoz vonul a látogatók legnagyobb örömére. Ha más időpontban megyünk, körbe kell sétálnunk a jókora bekerített területet, hogy készülhessen pár jó kép.

Bölények a kislóci rezervátumban Forrás: Kontos Gábor

Apropó, állatok. A szomszédos kistapolcsányi (Topoľčianky) kastély kertjében egy impozáns vadászkastély is áll, amely körül művészi állatszobrok sorakoznak: a haldokló szarvasbika, a sebesült vaddisznó és a vadászkutya, valamint a medve és a muflon. Alkotójuk Alojz Stróbl, azaz Stróbl Alajos, Magyarország egykori leghíresebb emlékműszobrásza.

A haldokló szarvasbika, Stróbl Alajos alkotása Forrás: Kontos Gábor

A kistapolcsányi egyébként a környék legnagyobb kastélya. Az egykori gótikus vízi várat a Rákócziak loggiás reneszánsz kastéllyá építették át, amelyet Hild József 1830-ban klasszicista stílusban újratervezett. Később Habsburg József főherceg, majd

a csehszlovák államelnökök egyik kedvelt helye volt,

ma pedig múzeum és kastélyszálló. Itt találkoztunk az egyetlen magyar rendszámú turistabusszal, autóból még ennyit se láttunk a környéken.

A kistapolcsányi kastély Forrás: Kontos Gábor

Két különleges templom a végére

Mivel a Tribecs csupán 30 kilométer hosszú hegység, könnyen be tudtuk járni egy hétvége alatt. Ha a keleti végpont Kislóc a bölényrezervátummal, akkor a nyugati Zobordarázs (Dražovce). A 900 éves apró darázsi templomnál váltja fel ugyanis a hegyvidéket a Kisalföld.

A szó szoros értelmében, mivel a falu feletti kápolnánál, egy sziklakiszögeléssel ér véget a Zobor-hegy. Nehéz volna ennél hatásosabb képet készíteni hegyvidék és alföld találkozásáról, ahol ráadásul egy ódon műemlék is áll, úgyhogy minden erre járó utazónak kötelező program ide feljönni.

A 900 éves kis darázsi templomnál váltja fel a hegyvidéket a Kisalföld Forrás: Kontos Gábor

A kastélyok mellett két egyházi épületet is felkerestünk, nem is akármilyet. Az eldugott Gímeskosztolányban (Kostoľany pod Tribečom) álló Szent György-templom valószínűleg

a Felvidék legrégebbi, folyamatosan fennálló temploma.

Még a honfoglalás korában vagy az azt követő évtizedekben épült. Kosztolányba azért is érdemes elmenni, mert innét vezet a legrövidebb gyalogút Gímes várának romjaihoz.

Mézeskalács-házikók Gímeskosztolányban Forrás: Kontos Gábor

A nyitrai vár legmagasabb pontján lévő Szent Emmerám püspöki székesegyházat egy román kori, egy gótikus és egy barokk templomból építették egybe. A névadó Szent Emmerám szobra a legrégebbi szobor a Felvidéken. A szinteltolásos alsó barokk és felső gótikus templomot egy belső lépcső köti össze. Szokatlan látvány volt a hajó falába épített ereklyetartó vitrin.

Nem sokáig láthattuk a gyönyörű vörös márvány belsőt és a Levétel a keresztről című Raffaello-festmény alapján készített márvány szoborcsoportot, mivel mise után rögtön lekapcsolták a világítást.

Nyitrán nagyon kedvelik az apostolokat,

a Vazul-torony előtt az utolsó vacsorát faragták ki fából, a Szent László piarista templom előtti téren pedig – ritka kompozícióként – Jézus és a tizenkét apostol kőszobrai állnak.

Az utolsó vacsora a nyitrai várban Forrás: Kontos Gábor

Lehet, hogy Nyitra és Zoboralja csak egy a Felvidék nagyszerű tájai közül, de kihagyhatatlan azok számára, akiket érdekel a tájegységek, a kultúrák, a történelmi korok és a nyelvek sajátos összefonódása.