„E hegyeken laknak az öröm istenei, innen küldik szét a világba apostolaikat, a palackokba zárt aranyszínű lángokat, hogy prédikálják a népeknek, miszerint e föld nem siralom völgye...” – írta Petőfi Sándor. Tokaj vidéke valóban mindig is különleges szerepet töltött be, őrizve évszázadok kultúráját, borászati ismereteit és a táj egységét. Egy-egy finom borozás után vagy előtt pedig érdemes felfedezni ezt a különleges múltú tájat is, akár rövid, akár többnapos programok keretében. Ehhez igyekszünk most egy kis segítséget nyújtani.
Tokaj mesebeli, lapos kúp alakú hegye a Zempléni-hegység legdélibb csúcsa. Mások szerint hazánk legnagyobb, magányosan álló vulkáni szigethegye. Pontos neve Kopasz-hegy, amelyet még a honfoglalás utáni időkben kapott.
A hegynek szinte mindene különleges.
A felszíne tucatnyi típusú vadon és kulturtáj egyedülálló keveréke, a föld alatt pedig hazánk vulkáni kőzeteinek szinte teljes tárháza, ahol riolitféleségektől az intermedier kőzetsoron át a bazaltig a legkülönfélébb ásványok sorakoznak egymás felett, és olykor mellett is.
Közelebbről nézve már összetettebb kép tárul elénk: tucatnyi kisebb-nagyobb völgyből és csúcsból álló miniatűr hegység, amelynek zegzugos lejtőit minden irányból megközelíthetjük. A hegyre különböző hosszúságú jelzett utak vezetnek fel Tarcalból, Bodrogkeresztúrról és természetesen Tokajból is, de
érinti a Mariazell és Csíksomlyó között kanyargó Mária-út is.
Bármelyiket is választjuk, legalább egyórás mászásra kell készülni, ha meg akarjuk hódítani a környezetéből bő négyszáz méter magasba emelkedő hegyet.
A hosszú séta végén, a hegytető délkeleti oldalán elterülő mezőről szinte az egész Alföld a lábunk előtt hever a távoli Bükk hegységtől a végtelenbe kanyargó Tiszáig. Tiszta időben akár ötven kilométerre is ellátni. Aki az egyszerű sétánál többet szeretne, legközelebb a szeptember 10-én induló Tokaji Bakancsos Bortúrán próbálhatja ki magát, ahol ötféle távon ötven kilométert is bejárva ismerkedhet meg a környék látnivalóival.
Évtizedekkel ezelőtt a környék nemcsak a boráról, hanem kiváló minőségű építőköveiről is híres volt. Ezek a hegyet körülölelő vasútvonalaknak köszönhetően jutottak el rendeltetési helyükre.
Mára több tucat elhagyott és néhány működő kőbánya maradt a Tokaj-hegy oldalában,
közülük talán a leglátványosabb a Tarcal határában álló óriási kráter, amelynek alján a lefolyó csapadékvíz igazi tengerszemet hozott létre.
A meredek, hirtelen mélyülő víztömeg különlegessége, hogy zártsága ellenére sok napfény éri, de ez is csak a felső vízréteg felmelegedéséhez elegendő. A szélvédett katlanban a mélyebb rétegek felé minimális az átkeveredés. Ennek pozitív hatása, hogy kis méretéhez képest gazdag élővilága van, negatívuma pedig, hogy
súlyos veszélyt jelent a tiltás ellenére fürdőzők számára.
Ha a fürdőzésről le is kell mondanunk, a bányát kívülről megkerülő körút panorámája bőven kárpótol minket. A víz fölé tornyosuló, félbe vágott hegy kusza kőkeresztmetszete és a legbarátságtalanabb sziklákon is megkapaszkodó élet különleges látványt nyújt – biztos távolságból is.
A tó a falu központjából induló Könyves Kálmán utca folytatásában pár száz méteres sétával érhető el. A kicsit hosszabb sétára vágyók útközben felkereshetik a 8,5 méteres Krisztus-szobrot a tó melletti dombon, amelynek tövéből a tó fölötti hegyhez hasonló, alacsonyabb, de teljes körpanoráma nyílik.
Az ősi szőlőtermesztő város az egyik legszebb fekvésű település Észak-Magyarországon, kulturális és épített örökségekben pedig a leggazdagabb. Az ókorig visszanyúló bortermelés mellett évszázadokon át
a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja volt,
ahol a 16. században az elsők között épült híd a Tiszán. 1856-ban már a kor csúcstechnikáját képviselő kecses vashíd állt itt, amely mai, jóval egyszerűbb formáját a II. világháború utáni újjáépítés során nyerte el.
A város történelmi központján átkanyargó Rákóczi út ma már sétálóutcaként vezeti végig a látogatókat a kitűnő állapotban megőrzött, több száz éves épületek között. Itt áll többek közt a város polgármesteri hivatala, a neoromán stílusú Jézus Szíve-templom és a ma is eredeti funkciója szerint használt Rákóczi-pince. A legenda szerint ennek több kilométeres labirintusában bújt el üldözői elől a fejedelem.
A városközpont déli részén,
a Tisza-híddal szemben visz fel a lépcsősor a Finánc-dombi kilátóba,
ahonnan – a város közelsége ellenére – az épületek látványa nélkül tekinthetjük át a Tisza és a Bodrog összefolyása közti tájat. Ezzel szemben, a városközponttól északra találjuk a kulturális élet központját, a néhány éve elkészült Fesztiválkatlant, ahol a nyári főszezonban szinte minden estére jut egy-egy színházi előadás vagy koncert.
A városhoz közeli vasútállomáson napi húsz-harminc járat áll meg, köztük kétóránként a Budapestről Miskolcon és Debrecenen át Budapestre közlekedő körintercity-járatok is.
A hegyi és városi programok mellett különleges élményt nyújthatnak a Tisza és a Bodrog vizén úszó kirándulóhajók. A pezsgő városközponttól percek alatt az ártéri erdők csendjébe repítő hajójáratok jó időben mindennap elindulnak egyórás körútjukra az üzemeltető honlapján meghirdetett heti menetrendek szerint.
Alkalmanként egyedi, hosszabb kirándulójáratok is útnak indulnak a közeli Szabolcs földvárához, Sárospatakra vagy – szakvezetéssel – a bodrogi partifecske-fészkelőhelyekhez is. A 2017-től munkába álló, vadonatúj Nimród katamarán pedig már egész estés vacsorajáratokat is kínál.
Ha esetleg mindez nem volna elég, akkor
augusztus 11. és 19. között igazi pezsgésbe csöppenhetünk
– ráadásul nemcsak Tokajban, hanem a szomszédos városokban is. A Zempléni Fesztivál ugyanis, amelyet idén 26. alkalommal rendeznek meg, a műfajokat és a területeket is lazán kapcsolja össze: Sárospatak, Tokaj, Sátoraljaújhely, Szerencs és több más zempléni település legszebb műemléki, illetve szabadtéri helyszínein rangos komolyzenei koncertek, színházi, táncos és dzsesszestek, kirándulások, kiállítások várják a közönséget.
A kedvelt kirándulókoncertekkel a látogatók eljuthatnak eldugott kis falvakba, várakat, vadászkastélyokat, Árpád-kori templomokat és más műemlékeket fedezhetnek fel. Az eseményekhez kapcsolódóan a részt vevő települések is megmutathatják hagyományaikat, szokásaikat.
A tokaji programok helyszínei a Paulay Ede Színház, a városi zsinagóga és természetesen a Fesztiválkatlan, de számos koncert, kiállítás és túra vár minket Tarcalon és Bodrogkeresztúron is. Bővebb információkat itt találnak a rendezvényről.