Az egész család élvezni fogja ezt a pilisi túrát

Pompás kilátás a Legény-barlangból a Gerecsére

Kevés olyan hely van, amely egyszerre nyújt nagy élményt a hétvégén kiránduló gyerekes családoknak, a komolyabb kihívásokat kedvelő túrázóknak, sőt akár a barlangászoknak is. Ilyen a Csévi-szirtek környéke, ahol egyre-másra bukkannak fel a kulturális, történelmi emlékek, az izgalmas kilátóhelyek, barlangok, piknikező- vagy akár bivakolóhelyek. A Kétbükkfa-nyeregtől indulva jártuk be a Pilis nyugati oldalát.

A Kétbükkfa-nyerget autóval és tömegközlekedéssel is megközelíthetjük, ami nagyban megkönnyíti kirándulásunk megtervezését. A parkolótól a zöld kereszten – vagy másik nevén a Hunfalvy úton – hagyjuk el a forgalomtól hangos dobogókői utat, és vesszük az irányt nyugat felé.

A Csévi-szirtek Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Szép kilátások

Még egy kilométert sem teszünk meg, amikor a zöld háromszögön lehetőségünk nyílik utunk első panorámájának megcsodálásához: a Fekete-kő szikláiról Pilisszentlélekre és környékére láthatunk rá. A tíz kilométeres túrát alig pár száz méterrel növeli meg ez a kis kitérő, nem érdemes kihagyni.

Fekete-kő megér egy kitérőt a kilátásért Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Utunkat a Pilis-nyereg felé folytatjuk, ahol a második világháború idején súlyos harcok folytak. Ennek emlékét már az 50-es években is őrizte egy emlékmű, igaz, akkor még csak a hős szovjet halottakét. A napjainkban itt álló obeliszk már a háború összes áldozatának állít emléket.

1945 januárjában Pilisszentkereszten négyezer orosz katona állomásozott.

A megszállók fosztogattak, és nőket erőszakoltak. Az eredeti emlékmű összetörött, megmaradt kőtábláját Dobogókőre, a turistamúzeumba szállították. Jelenleg közvetlenül az épület mögött, az avar alatt fekszik elfeledve.

Emlékmű és pihenőhely a Pilis-nyeregnél Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A tűzrakóval, padokkal és asztalokkal komfortosított pihenőhelyet a sárga jelzésű Szénás úton hagyjuk el. Elhaladunk a Kapisztrán-kunyhó mellett, amelyet romos állapota ellenére is szoktak még bivakolásra használni. Pár száz méter után elérjük a zöld keresztet, amelyen kis emelkedővel felkapaszkodhatunk a Kémény-szikla tetejére. Innen páratlan kilátás tárul elénk Klastrompusztára és a Csévi-szirtekre.

Kilátás a Kémény-szikla tetejéről Klastrompusztára Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Klastrompusztát közelebbről is érdemes szemügyre venni, ezért visszaereszkedünk a sárga jelzéshez, majd balra fordulva a Kesztölchöz tartozó, pár házból álló település felé vesszük az irányt. Nem kell sokat mennünk, hogy elérjük a pálos kolostorromot, amely feltehetőleg egyben a rend megalapítójának, Boldog Özsébnek is a nyughelye. Az elkerített, mára csak egy méter magas falak közt egy visszaépített oltárt is találunk, ahol a szent kereszt tiszteletére még napjainkban is tartanak misét.

Klastrompusztai pálos kolostorrom Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Két barlang előszobájában

Eddig sem szenvedtünk hiányt látnivalókban, de kétségtelen, hogy utunk legizgalmasabb részéhez érkezünk, miután felkapaszkodunk a Csévi-szirtek oldalában megbúvó barlangokhoz. Klastrompusztától egy kilométeres emelkedéssel érjük el a Leány- és a Legény-barlangot,

a Pilis leglátványosabb szabadon látogatható barlangjait.

Szabadon ugyan csak az üregben található lezárt vasajtóig mehetünk, amely mögé már csak a hivatásos barlangászoknak van betekintésük, de az élmény így is lenyűgöző. Mindkét üreg „előcsarnokában” találkozhatunk denevérekkel és látványos mészkőképződményekkel, melyeket a víz folyamatosan formál, ki tudja, mióta.

Turistajelzések vezetnek mindkét szabadon látogatható barlanghoz Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Hogy honnan ered a két barlang neve? A legenda szerint, amikor a török had annak idején felégette a környéket, ez a két üreg nyújtott menedéket a helyieknek. Ki tudja, miért – talán az illem követelte meg –, az asszonyok és lányok az egyikbe, a férfiak és a legények a másik üregbe bújtak el a pogányok elől.

Az első archeológiai feltárást 1912-ben Bella Lajos és Kadić Ottokár – a magyar barlangkutatás megalapítója – kezdte meg. A kutatások megállapították, hogy

a barlangokat már az őskortól használta az ember.

Csontok, különböző használati eszközök kerültek elő, de még egy Ferdinánd korabeli pénzhamisító műhely eszközeit is megtalálták. Ezeket a járatokat a későbbiekben is kutatták, de még 20 évvel ezelőtt is csupán csak kis részét ismerték.

A Leány-barlang belsejében is vasajtó zárja a hegy gyomrába vezető járatot Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Csévi-szirtek fokozottan védett természetvédelmi területe nem csak ennek a két barlangnak ad otthont. A Leány- és Legény-barlang szomszédságában a turistatérképek is jelölik az Ajándék-, a Bivak- és a Vacska-barlangot, de a sziklás hegyoldalban további üregek is megbújnak, melyekről a kutatók már azt is tudják, hogy

labirintusszerű járataik kapcsolatban állnak egymással.

Ezeket a járatokat még megközelíteni is csak külön engedéllyel lehet, jelzett turistaút nem vezet hozzájuk. Nem véletlen a tiltás, a meredek, omladékos hegyoldalban akár életveszélyes is lehet a közlekedés.

Pompás kilátás a Legény-barlangból a Gerecsére Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Egy lelkes barlangászcsapat (Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület) már két évtizede kutatja a Csévi-szirteknél húzódó Ariadne-barlangrendszert.

Eddig több mint 15 kilométernyi járatrendszert térképeztek fel,

de a hegy gyomra további felfedeznivalókat tartogat. A szűk – néha bontással feltárt –, térbeli labirintusjáratok helyenként hatalmas, cseppköves csarnokokba vezetnek, vagy visszakanyarodnak egy már korábban bejárt szakaszba.

Denevérekkel is találkozhatunk Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Szerencsére a hosszú évek óta tartó izgalmas kutatómunka eredményét az egyesület nemcsak száraz adatok formájában rögzítette, hanem kamerákkal is. 2013-ban megjelent ismeretterjesztő filmjüknek köszönhetően mi is betekinthetünk Magyarország harmadik leghosszabb barlangrendszerébe.

Na de ki volt az a Simon?

A látványos barlangok megcsodálása után az ide vezető turistajelzéseken visszaereszkedünk egészen a piros jelig, amelyen jobbra, azaz északnak fordulunk, a már korábban érintett Pilis-nyereg irányába. De még mielőtt felérnénk a nyeregre, jobbra fordulunk a piros kereszten, hogy megnézzük a Simon halálát.

Nem tudni pontosan, miért kapta a hely ezt a különös nevet. Az egyik verzió az, hogy itt vetették le a szikláról Gertrudis királynő – II. András felesége – egyik gyilkosát, Simon bánt. Egy másik monda szerint viszont egy öreg remetéről nevezték el ezt a helyet, aki itt élt és halt meg az egyik közeli barlangban.

Volt egyszer egy Simon, aki itt lelte halálát Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Egy harmadik történet szerint a közeli Szent Kereszt-kolostorból menekült ide a török elől egy Simon nevű szerzetes, akire napokkal később rá is találtak, és a kolostor kincseit követelték rajta. Megkínozták, majd végül levetették egy magas szikláról. De olvashatunk Simon nevű erdészről és vadászról is, akiket itt gyilkoltak meg az orvvadászok, illetve szerencsétlenül járt turistáról, aki a sziklákról lezuhanva lelte halálát.

Az ismeretlen Simonnak ma egy vékony, fából készült kereszt állít emléket

a zöld és piros kereszt jelzésű turistaút találkozásánál. Innen már nincs messze túránk kezdő- és végpontja, a Kétbükkfa-nyereg, amelyhez a zöld, majd a zöld kereszt jelzésen jutunk vissza, különösebb emelkedők nélkül.

Kétbükkfa-nyereg, a kezdet és a cél Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Ez a tíz kilométeres, nem túl megerőltető kirándulás élményekkel, látnivalókkal teli kaland, amely gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt életre szóló élmény lehet.

A túra útvonala (Kattintson a képre a nagyításért!) Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin