A világ egyik legzöldebb országában jártunk

A gyönyörű norvég szigetvilág

Norvégiába leginkább a természet csodái vonzzák az embert, de azért érdemes bekukkantani a nagyobb városokba, Oslóba, Bergenbe, Trondheimbe vagy Stavangerbe is. Hangulatos, emberléptékű, barátságos települések, amelyekben meglepően izgalmas dolgokra lehet bukkanni. Persze amikor zuhogó, skandináv esőben vagy fagyos, orkánerejű szélben járjuk az utcákat, nem biztos, hogy kellőképpen értékelni tudjuk a város szépségeit. Norvégiai úti beszámoló, második rész.

Az ország körülbelül hasonlóan áll nagyvárosok terén, mint Magyarország, azaz a fővároson kívül nincsenek igazán nagyvárosok. Csupán a fent említett települések lakossága haladja meg a százezer főt, de még Oslo sem tűnik metropolisznak. Viszont párszor már elnyerte a világ legzöldebb fővárosa címet, s valóban, ez a hely a fenntartható urbanisztika, a környezetvédelem és a futurisztikus high-tech megoldások központja. Szinte minden utcában van elektromosautó-töltőpont, Norvégia ugyanis a villanyautók forgalmazásának éllovasa. 2016-ban az újautó-eladások 30 százalékát már az elektromos és plug-in hibrid modellek tették ki.

Elektromosautó-töltő szinte minden utcában van Forrás: Németh András

A világ legzöldebb fővárosa

Oslo nem bővelkedik kihagyhatatlan építészeti látnivalókban, viszont rengeteg az izgalmas attrakció, úgyhogy simán el lehet itt tölteni pár napot úgy, hogy folyamatosan valami érdekességbe botlunk.

A legtutibb múzeumokat egy Bygdøy nevű félszigetre zsúfolták,

rusztikus kertvárosi környezetbe, tíz perc hajóútra a központtól. De egyéb tömegközlekedési eszközzel (pl. busszal) is könnyen megközelíthető. Itt van az Északi Néprajzi Múzeum, a Viking Hajók Múzeuma, a Norvég Tengerészeti Múzeum, a Fram Múzeum és a Kon-tiki Múzeum. Valamennyire érdemes rászánni az időt és a pénzt, mert komoly élményt nyújtanak.

A nagy utazó, Thor Heyerdahl a Kon-tiki Múzeumban Forrás: Németh András

Általában nem vagyok a városkártyák híve, de Oslóban érdemes eltöprengeni a megvásárlásán. Nem olcsó, 395 norvég koronát (13 000 Ft) kóstál a 24 órás verzió, viszont külön-külön is olyan horror ára van a belépőknek, hogy a tömegközlekedési lehetőségek maximális kihasználásával

valószínűleg jobban járunk a kártyával.

Különösen, ha viszonylag kevés időnk van Oslóra, és ebbe igyekszünk minél több attrakciót belezsúfolni.

A múzeumok félszigetén kívül mindenképp megéri beiktatni a programba az Akershus erődöt. Nem is azért, mintha annyira egyedi katonai épület lenne, hanem a mindenhol megbúvó gyerekkísértet-szobrok miatt, melyektől nekem a hideg futkosott a hátamon.

Gyerekszobrok bújócskáznak az oslói Akershus erődben Forrás: Németh András

Ajánlható még a 134 méteres Holmennkolmen síugró sánc, ahonnan pazar kilátás nyílik a városra. Eléggé megdöbbentő a nagyvárosi betondzsungelek látványához szokott szemnek, hogy

a norvég főváros nagy része valójában óriási erdő.

Szinte megállapíthatatlan, hol végződik a farengeteg és hol kezdődnek a házak.

Az új norvég Operaház a modern építészet gyöngyszeme, de a Vigeland szoborpark is megér egy sétát. A lényeg összességében az, hogy Oslo meglepően kellemes hangulatú város, ráadásul szinte mentes a forgalmi dugóktól, a belvárosi utcákon napközben alig járnak autók, ami teljesen érthetetlen jelenség.

Sétálóutca Oslóban, háttérben a Norvég Nemzeti Színház Forrás: Németh András

A legtöbbet fényképezett norvég város

A norvég városok koronája mégsem a főváros, hanem a nyugati fjordoknál elterülő Bergen. A jó hír az, hogy a magyar utazók számára is karnyújtásnyi közelségbe került, hiszen a Wizz Air 2017 áprilisától közvetlen járatokat indított Budapestről. Bergen elképesztően gyönyörű fekvésű város. Képzeljünk el egy hegyek és fjordok által szabdalt partszakaszt, melyre egy ismeretlen kéz a magasból több ezer kisebb-nagyobb színes házikót borított.

A legtöbbet fényképezett norvég városkép a bergeni Bryggen,

vagyis egyszerűen a rakpart, a középkori Hanza-kereskedőházak alkotta épületsor. Érdemes bekukkantani mögéjük is, mert láthatóvá válnak a régi fából ácsolt, fedett utcácskák, melyekben kézművesek kínálgatják a termékeiket.

A nevezetes bergeni rakpart Forrás: Németh András

Kulturális szempontból egyértelműen kihagyhatatlan a város, hisz se szeri, se száma a múzeumoknak, galériáknak, a tematikus dizájner kávézóknak és shopoknak. De az sem csalódik, aki csak múlt századi, békebeli skandináv hangulatra vágyik, elég egy séta a turistamentes Stølen negyedben, a Bryggen fölött. A legszebb látvány azonban vagy a víz felől, vagy a 425 méter magas Fløyen hegyről adódik. Minden nap indulnak sétahajók a régi halpiactól egy fjordtúrára, a hegyre pedig fogaskerekű közlekedik.

Bergen a dombról Forrás: Németh András

A zenekedvelők tehetnek egy kirándulást a városközponttól 8 kilométerre lévő Troldhaugenben, ahol a híres zeneszerző, Edvard Grieg szülőháza áll. A belépő áráért egy rövid zongorakoncertet is meg hallgathatunk. Bergen másik kuriózuma

a világ legmagasabb fából épült lakóháza,

illetve az ország második leghosszabb, 1057 méteres függőhídja, mely Askøy szigetét köti össze a várossal.

Itt még a panel is fából van Forrás: Németh András

Egyetlen negatívum, hogy a belvárosi séták során hatalmas tömegre kell számítani. Folyamatosan érkeznek a turisták hajókkal, repülővel, egyéb módokon, s ez azt eredményezi, hogy a legtöbb dologért sorba kell állni, és a legnépszerűbb helyszíneken meg kell birkózni a tömeggel. Hiába, Bergen nagyon látványos hely, nem csoda, hogy ennyire népszerű az utazók körében.

Nyüzsgés a bergeni halpiacnál Forrás: Németh András

És ahol kevesebb a turista

Sokan nem jutnak el az ország harmadik legnagyobb városába, a Pécs-nagyságú Trondheimba, ami szerintem súlyos hiba. Nekem ez lett a kedvenc norvég városom, talán éppen azért, mert

itt nem kellett megküzdeni a turisták tömegével.

Trondheimban is van színes, középkori hangulatú, cölöpökre épült „bryggen” a Nid folyó két partján, talán egy fokkal kevésbé látványos, mint Bergenben, de mégis megkapóbb. Számomra itt minden barátságosabbnak tűnt, annak ellenére, hogy nagyon zord időjárást fogtunk ki.

Trondheim lett a kedvenc norvég városom Forrás: Németh András

Trondheimban is sok a látnivaló, hiszen Nidaros néven sokáig ez volt a Norvég Királyság fővárosa, ahol a jarlságokat egyesítő Széphajú Haraldot királlyá koronázták. A város első számú zarándokmágnese a Szent Olaf sírhelyének otthont adó Nidaros-katedrális. Ez a skandináv El Camino, az 563 kilométer hosszú Szent Olaf zarándokút végállomása.

Szent Olaf király nyughelye, a Nidaros-katedrális Forrás: Németh András

Modernebb látnivaló a város rockmúzeuma, a Rockheim, amely a norvég rockzene történetét fogja össze, de elképesztően szórakoztató és ötletes módon. Igazi interaktív zenei barangolás, ahol óriási kivetítőkön kattintgatva tallózhatunk az elmúlt 60 év zenei irányzatainak kínálatából, betekinthetünk egy black metal zenekar hullaszagú próbatermébe, de kipróbálhatunk különféle elektronikus hangszereket is.

Csemege a zenerajongóknak: a trondheimi rockmúzeum Forrás: Németh András

A százezres lakosságot meghaladó városok közül Stavangerben nem jártunk, viszont voltunk a 42 000 fős Ålesundben, melyet az időről időre megtartott országos közvélemény-kutatások alapján előszeretettel kiáltanak ki a legszebb norvég városnak. Ennek oka valószínűleg az, hogy építészeti arculata nem igazán hasonlít a többi településére, mivel szinte az egész várost leradírozta egy 1904-es tűzvész. Ennek köszönhető, hogy egy fiatal építészgárda vadonatúj várost teremtett a semmiből, egységesen szecessziós (art nouveau) stílusban.

A száz éve újjáépült Alesund belvárosi csónakkikötője Forrás: Németh András

Ålesund belvárosa is egy szigetre épült. Díszes saroktornyos, pasztellszínű épületek kavalkádja, mely nem meglepő módon a távolból nyújtja a legfestőibb látványt. A csodás panorámáért csak 418 lépcsőfokot kell megmászni az Aksla-dombi kilátóig.

Itt minden ötödik kertben van egy vízesés

Lehetetlen feladat a norvég táj szépségeit ecsetelni. Az egyszerű utazó az elején még minden vízesésnél, sziklaoromnál, tengeröbölnél és vadregényes fenyvesnél megáll fotózni, aztán rájön, hogy

itt minden kanyarban természeti csodába ütközik,

képtelenség az összeset dokumentálni. Egy Fátyol-vízesés szintű zuhatagnak Norvégiában egyszerűen nincs is neve, mert erős túlzással minden ötödik kert végében van egy hasonló. Ezzel persze nem a Szalajka-völgy szépségét akarom degradálni, csupán így lehet leginkább érzékeltetni a norvég helyzetet.

Kristálytiszta patakok mindenütt Forrás: Németh András

Norvégia jó hosszú ország, ha a legdélibb pontjánál rögzítve 180 fokkal elforgatnánk dél felé, akkor a nyél vége Barcelonáig érne. Bár egy része a sarkkörön túl terül el,

a Golf-áramlat jótékony hatása miatt mégsem olyan zord a klíma,

és ezért a táj is jóval változatosabb, mint képzelnénk. Ha az ember egy verőfényes nyári napon végigautózik az Oslo-fjord mentén Kristiansand felé, azt hihetné, hogy valahol Észak-Olaszországban jár: gyönyörű lomberdők, a zöld minden árnyalatában fürdőző tarka rétek, türkizkék tavak, szelíd dombok és takaros házak. Nem ezt gondolnánk tipikus Norvégiának, pedig ez is az.

Verőfényes napsütés, 25 fok Dél-Norvégiában Forrás: Németh András

A gyakori eső, a ködös-párás levegő, meg a szinte mindig süppedős talaj miatt az volt az érzésem, hogy ez egy roppant nedves ország. Ettől függetlenül

volt pár verőfényes, nyári napunk is, amikor 25-26 fokig kúszott a hőmérséklet.

Ilyenkor tényleg nehéz volt elhinni, hogy éppen Norvégiában grasszál az ember. Délről észak felé haladva persze egyre drámaibb a táj, a zöld egyre többször keveredik a barnával, kopárabb, szikárabb lesz minden, és sok helyen még nyáron is megmarad a hó.

Vízesés mindenütt van Forrás: Németh András

Minden norvég utazás koronája természetesen egy barangolás a nyugati fjordok világában. A leglátványosabbnak a Geiranger-fjordot tartják, amely közel kétezer méteres hegyek között kanyarog. Érdemes felautózni az 1476 méteren lévő Dalsnibba kilátópontig (külön fizetni kell az úthasználatért), nem csupán a lenyűgöző látvány miatt, hanem mert

maga a szerpentinen való felkapaszkodás is mindent visz.

Itt általában nyáron is hó van, hihetetlen érzés, hogy alig pár perc alatt a napfényes, zöld vidékről kopár, jeges és monumentális hegyi világba csöppenünk.

Észak felé egyre zordabb a táj Forrás: Németh András

Szelfizés a semmi peremén

Egy hajókirándulás mindenképpen javasolható a Geiranger-fjordon, emlékeim szerint az egyórás menet ára 250 korona, vagyis 8250 Ft. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a legtöbb túrát a Hét Nővér-vízeséssel (De Syv Søstrene) szokás eladni, amely – ha nem a megfelelő évszakban érkezik az ember – meglepően szerény vízhozamú tud lenni.

Hajókázás a Geiranger-fjordon Forrás: Németh András

Ha már vízesés, akkor inkább az Odda közelében lévő Låtefossen zuhatag a leglenyűgözőbb. Ez egy óriási robajjal lecsapódó ikervízesés, két folyó találkozik, majd együtt rohan tovább a Lotevatnet tóba. Közvetlenül a 13-as számú főútvonal mellett dübörög, vízesések szerelmeseinek nagy ajándék.

A stavangeri régió másik gyönyörű látnivalója a Szószék-szikla (Preikestolen),

egy óriási, lapos sziklatömb, amely 604 méter magasan „lóg ki” a festői Lysefjord fölé. Csak gyalogosan lehet megközelíteni, három-négyórás, néhol négykézláb mászós, de azért nem túl megerőltető túra során.

Kilátás a Lysefjordra Forrás: Németh András

Készüljünk fel azonban arra, hogy ez az egyik legnépszerűbb túra az országban. Tömött sorokban vonulnak a kirándulók a végcél felé, ami nem más, mint szelfizés a Szószék-sziklán semmibe kinyújtott lábakkal. Nekem komoly tömegundorom van, mégis azt mondom, hogy ezt a kirándulást nem szabad kihagyni. Lenn a völgyben van egy kemping, ahol kétszáz koronáért (6600 Ft) kapunk szállást egy éjszakára – egy autó, egy sátor és egy személy számára.

A Szószék-szikla Forrás: Németh András

Nem olyan nevezetes, mint az előzőek, de számomra a legvarázslatosabb norvég vidék Valldall falu és környéke. Eszméletlen vízesések, szurdokok, irreálisan zöld rétek, varázserdők, Hobbitfalvát idéző fűtetejű faházikók mindenfelé. Ráadásul

itt termelik a világ legfinomabb eprét,

és ez tényleg nem csak turistahülyítő szlogen, tanúsíthatom. A valldalli eper hihetetlenül finom, afféle norvégikum, kötelező kipróbálni, mindenfelé árulják az erdők menti útszéleken.

Valldall idilli völgye Forrás: Németh András

A Trollok útján

Valldalltól nincs messze a Trollok útja (Trollstigen), egy emblematikus szerpentin, amely Sunnmøre és Romsdal falvakat köti össze. 11 hajtűkanyar, az út mellett

szinte az utazó nyakába zúg a 239 méteres Stigfossen-vízesés.

Nagyon jó kilátópontokat építettek ide, érdemes rászánni az időt. Hasonlóan látványos a kb. 8 kilométer hosszú Atlanterhavsveien, amely Molde és Kristiansund között húzódik. Több szigeten és félszigeten ível át az óceán és a szárazföld határmezsgyéjén, s viharos időben néha méteres hullámok csapnak át a keresztülhaladó autók felett.

Az Atlanti út felé Forrás: Németh András

Mivel a szárazföldi Norvégia 25 000 kilométer hosszú partszakasza mentén több mint 50 000 sziget van, nem kérdés, hogy ezek közül párat érdemes felkeresni. Az Ålesund környéki szigetecskék különösen alkalmasak erre, mivel szinte mindegyik megközelíthető hídon vagy alagúton, vagyis megspórolhatjuk a kompköltségeket.

A gyönyörű norvég szigetvilág Forrás: Németh András

Runde szigete az ornitológusok paradicsoma, itt fészkelnek az észak-atlanti térség sztármadarai, a lundák. Bár nem garantált, hogy találkozunk velük, azért megéri próbálkozni, hiszen maga a sziget is elég mutatós. Giske az egyedüli lapos sziget, de természetesen nem ezért érdekes, hanem mert

itt született a híres viking, Rollo, aki később megalapította a Normandiai Hercegséget.

Vigra szigete kellemes, homokos strandjairól híres. Akit nem riaszt el a nyáron is 15 fokos vízhőmérséklet, az jókat tud fürdőzni.

A víz nyáron is csak 15 fokos Forrás: Németh András

Ha igazi, zord norvég tájakat szeretnénk látni – amennyiben nem merészkedünk Trondheimnél északabbra – , akkor a Jotunheimen-hegységben érdemes túráznunk. Norvégia legmagasabb csúcsai közül 29 itt található. A kontinentális Európa legnagyobb gleccsere, a Jostedalsbreen 487 négyzetkilométeres területen kígyózik Fjærland falu közelében, itt szervezett túra keretében egy gleccsercsavargást is be lehet iktatni.

Sorozatunk harmadik, befejező részében arról számolunk be, milyen tapasztalatokat szereztünk a norvég mentalitásról, gasztronómiáról és zenéről.