A szállodák és a fürdők számára a januári és a februári időszak jelenti a legnagyobb kihívást. A Magyar Turisztikai Ügynökség egyhónapos téli kampányba kezdett, melynek célja éppen az, hogy a hideg hónapokban is utazásra csábítsa az embereket. Elvégre Magyarország ilyenkor is számos élményt kínál.
A kampány fókuszában az egészségturizmus és a gyógyfürdők állnak. Nem véletlenül, hisz hazánk különösen gazdag gyógyvizekben.
Az országban közel 1500 termálkút és több mint 270-féle elismert ásvány- és gyógyvíz van,
ezzel a világ öt legnagyobb termálvízkészlettel rendelkező országa közé tartozunk. A hazai szálláshelyek speciális csomagajánlatokkal készültek a kampány időszakára, 200 szálloda kínál kedvezményeket „Téli feltöltődés” címszó alatt.
A sajtótájékoztatónak stílszerűen egy fürdő adott otthon. Az Irgalmasok Veli Bej Fürdője Európában talán az egyetlen török fürdő, amely
ma is úgy néz ki, ahogy századokkal ezelőtt megépítették.
Bár a főváros egyik legszebb fürdőjéről beszélünk, mégis kevesen ismerik. Hosszú ideig ugyanis nem lehetett látogatni, ráadásul meglehetősen eldugott helyen van, beszorítva az Irgalmasrendi Kórház szocreál épülete és a Császárfürdő Hild József tervezte, klasszicista épülete közé.
A Rózsadomb lábánál, a Duna és a meredek hegyoldal közötti keskeny szakaszon járunk, Budapest Felhévíz nevű városrészében, mely meleg vizű forrásaikról kapta a nevét. Ezek jótékony hatását már az Árpád korban is ismerték. Evlija Cselebi, török utazó 1663-ban így írt a fürdőről: „Buda minden lakosa, ha egy rokona elhalálozik, ebből a fürdőből vitet vizet hordókban,
a tetemet ezzel az Isteni Hatalom keze által forralt vízzel mossa meg.
Ez a kegyes cselekedet Buda erkölcsi értékeinek egyike.”
A Veli bej fürdőt 1574-75 között Szokollu Musztafa, Buda leghíresebb pasája építtette. Az építés emlékét őrző tábla ma is látható a fürdő falán. A Császárfürdőt, melynek a török fürdő is része volt, 1806-ban kapta meg az irgalmas rend, akik többek között a kontinens első szabvány méretű uszodáját építették meg itt, ahol 1927-ben az első Európa-bajnokságot rendezték.
1842-ben Hild József tervei alapján új fürdőépületet építettek, mely szinte ráépült a török fürdő déli homlokzatára. A régi épületek jó része ma már nincs meg, helyükön a 70-es években elkészült kórházépület áll, mely „modern” szárnyával teljesen bezárta a kis török fürdő megmaradt darabját, így ma már kívülről szinte semmi nem látszik belőle.
Az irgalmas rend 2000-ben visszakapta épületeit. Hamarosan nagyszabású felújítási munkálatokba kezdtek, melynek részeként a Veli bej fürdő is megújulhatott. A 2012 óta látogatható török fürdőnek öt medencéje van, a nyolcszögletű központi medence mellett négy kisebb, különböző hőmérsékletű fürdőfülke közül választhatunk.
A felújítás során a fürdő körül üvegtetővel fedett kerengőt alakítottak ki, itt található a wellnessrészleg, illetve egy kis kiállítás. A felújítás közben ugyanis
értékes régészeti leletekre bukkantak,
találtak például eredeti padlóburkolatot, edényeket, malomköveket és a korabeli vízvezetékrendszer egy darabját is. Ennek érdekessége, hogy a csövek belülről mázasak, mivel a törökök, sőt már előttük a rómaiak is tudták, hogy a gyógyvíz nem tesz jót a fémnek.
Forrás: Turista Magazin