Ezeket a csúcsokat kezdők is bátran meghódíthatják

Páratlan panoráma a Nagy-Morgásról a Zöld-tóra és a környező hegyekre

Sokan úgy gondolják, a magashegyi túrázás nem nekik való, mert túlzottan megterhelő vagy veszélyes. Ezért csak fényképeken vagy videókon csodálják meg a csipkézett bércek lenyűgöző világát, pedig van rá mód, hogy belekóstoljanak abba a páratlan természeti élménybe, amelyet igazán csak a csúcsok között lehet megtapasztalni. Néhány szuper túrát ajánlunk a hegyekkel ismerkedők legkiválóbb gyakorlóterepén, a Magas-Tátrában.

Sajnos hazánk nem büszkélkedhet nagy hegyekkel, ezért nem csoda, ha a magyar természetjárók jelentős része már a Mátra 900-1000 méteres vonulataira is monstrumként tekint. Ezzel sokáig magam is így voltam, míg egy szép nyári napon meg nem pillantottam az azúrkék égbe emelkedő Magas-Tátra csúcsait a poprádi vasútállomáson. A csomagjaimmal voltam elfoglalva, mikor a szemem sarkában feltűntek a lenyűgöző csúcsok. Nem viccelek, egy pillanatig azt hittem, óriásplakátot látok.

A Magas-Tátra látképe Poprád felől Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Természetesen volt némi fogalmam arról, hova is indultunk, de így élőben a felhőkben meredező hegyek látványa egyszerre töltött el izgatott kíváncsisággal és aggodalommal. Hogy fogjuk megmászni ezeket a magasságokat? Hiszen nem vagyunk tapasztalt hegymászók, és különösebb felszerelés sincs nálunk.

Az otthoni, szelíd tájakon már több mint ezer kilométert túráztam,

de itt, a törpefenyők és gránitsziklák között megint zöldfülűnek éreztem magam.

Forgattam a fejem, és szinte mindent le akartam fényképezni, annyira lenyűgözött a látvány. Gyakorlatilag azonnal rabul ejtett az öröknek és végtelennek tűnő táj, amely egyszerre árasztott meghitt békét és zord veszélyt.

Egyszerre békés és ijesztő Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Annyi tériszony viszont szorult belém, hogy a nagy rajongás ellenére se lett belőlem profi hegymászó. Ugyanakkor minden évben visszatérek a Tátrába, és

több olyan csúcsot is megmásztam, amelyekre korábban nem hittem, hogy feljutok.

Ezekből a tapasztalatokból és túraélményekből szeretnék egy kis ízelítőt és bátorítást adni azoknak, akik még nem jártak ilyen vidéken, de kacérkodnak a hegymászás gondolatával.

Az Öt-tó katlannál Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Kényelmesen a csúcsra

A Magas-Tátra az augusztus-szeptemberi főszezonban gyakorlatilag megtelik. Ennek fő oka, hogy látványos vízesései és hegyi patakjai – a kevésbé edzett kirándulók és kisgyerekes családok elsődleges célpontjai – könnyen megközelíthetőek. Az egyik ilyen népszerű tátrai kirándulóhely az Ótátrafüred (Starý Smokovec) felett található Tarpatak-völgy, ahová

akár siklóval is felmehetünk,

megkímélve magunkat a legalább 45 perces, meglehetősen monoton gyaloglástól. A sikló végállomásától (Tarajka) viszont csak pár száz métert kell megtennünk, és máris vadregényes környezetbe, a vízeséseiről híres Tarpatak-völgybe jutunk.

A rohanó Tarpatak és az Óriás zuhatag Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A kristálytiszta vizű patak hol dübörögve, hol szelíden csordogálva fut le a fenyőerdős hegyoldalban. A turistaúton helyenként kis hidak vezetnek át a patak túloldalára, amelyek kedvelt fotótémát szolgáltatnak a túrázóknak.

Gyakran szabályos dugók alakulnak ki az ösvényeken.

A patak mentén fekvő, a víz által simára csiszolt gránitsziklák pedig jó időben fókatelepre emlékeztető napozóhelyekké változnak át, ahol a turisták akár hosszú órákat is eltöltenek.

Alsó-vízesés a Tarpatak-völgyben Forrás: Turista Magazin/Lánczi Kata

A meredek hegyekkel körbeölelt Tarpatak-völgyben a jól kiépített infrastruktúrának köszönhetően bárki erőfeszítés nélkül megtapasztalhatja a magas hegyek hangulatát. De nem csak itt van módunk erre. A tátrai elektromos vasúttól alig egy órás sétával – vagy akár taxival is – bejárható a Menguszfalvi-völgy aszfaltcsíkja, amely a Poprádi-tóhoz, illetve a turistaházhoz vezet.

A meseszép tó partján akár egy napot is el lehet tölteni,

élvezve az Omladék-völgy és az Oszterva vadregényes látványát, a friss hegyi levegőt és a turistaház széleskörű kínálatát. A Poprádi-tótól nem messze találjuk a Tátra egyik nevezetességét, a szimbolikus temetőt, ahol kis kápolnával és névtáblarengeteggel emlékeznek meg a hegyek közt életüket vesztett hegymászókról és túrázókról.

A Poprádi-tó partján Forrás: Turista Magazin/Lánczi Kata

Ha nem sajnáljuk rá a pénzt, a Sziléziai-ház taxijával szintén erőfeszítés nélkül juthatunk fel a Felkai-tóhoz, libegővel pedig a Csorba-tóhoz vagy a Lomnici-csúcs alatt elterülő Kőpataki-tóhoz juthatunk el. Utóbbiaknál igazi hegyi környezetből csodálhatjuk meg déli irányban elénk táruló pompás panorámát, benne az ilyen magasságból aprónak tűnő tátrai településekkel.

A Felkai-tó a Sziléziai-ház felől nézve Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Tériszony nem akadály

A Magas-Tátra több csúcsát hegymászó-felszerelés nélkül, turistautakon, sőt akár egy könnyű sétával is meghódíthatjuk.

A 2093 méter magas Elülső-Szoliszkó például háromnegyed órás kényelmes sétával elérhető a libegőtől.

Csúcsáról nem csupán a Csorba-tavat és a sík déli tájakat csodálhatjuk meg, de a környező hegycsúcsokra is ráláthatunk, a sziklapárkányon állva pedig a tátongó mélységet is megtapasztalhatjuk.

Gránitlépcsős ösvények vezetnek a csúcsokra Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Poprádi-tótól nagyjából másfélórás, sziklaösvényes szerpentinezéssel érhetünk fel az Oszterva 1980 méteres csúcsára. A szintemelkedés nem kevés, de a hegyre való felkapaszkodás egyáltalán nem tériszonyos élmény.

A csúcsról tökéletesen rálátni a Poprádi-tóra,

amely a fényviszonyoktól függően hol mélykék, hol smaragdzöld színben pompázik. A Menguszfalvi- és az Omladék-völgyet szegélyező, grafitszürke bérckorona látványa pedig határtalan szabadságérzettel tölti el az embert, miközben körös-körül sziklatenger veszi körbe.

Kilátás az Oszterváról a Poprádi-tóra és a Menguszfalvi-völgyre Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A Tátra keleti oldalán is találunk könnyen mászható magaslatot, ahonnan többek között szintén egy varázslatos völgyre és a benne megbúvó tavacskára, illetve turistaházra láthatunk rá. A Nagy-Morgásra két irányból is felkapaszkodhatunk, de ha a könnyebbik utat szeretnék járni, akkor a Lomnici-csúcs lábához érkező libegőtől induljunk a piros turistaúton. A hegyen oldalazva 2038 méteres magasságig emelkedünk, ahol a Késmárki-csúcs leszaladó hegygerincére érünk fel.

Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Ez a Nagy-Morgás, ahonnan a Tátra egyik legszebb panorámáját élvezhetjük, benne a Zöld-tavi turistaház festői idilljével, a zöldellő völgyet ölelő pompás hegycsúcsokkal, valamint a Bélai-Tátra távolabbi vonulatával.

A kilátást biztonságos helyről is zavartalanul élvezhetjük,

nem szükséges a sziklaperem szélére merészkednünk, mint azt sokan teszik. Ha nem tartunk a mélységtől, a piros utat folytatva egy meredek, láncos részt is tartogató ereszkedésben alig 45 perc alatt érhetjük el a föntről már megcsodált Zöld-tavat és a turistaházat, amely frissítővel fogadja vendégeit.

Páratlan panoráma a Nagy-Morgásról a Zöld-tóra és a környező hegyekre Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Kétezer méter fölött

Ha bírjuk az egész napos sziklákon való lépcsőzést és a magasságtól sem tartunk, akkor jöhetnek az igazi mászós túrák. Persze, még mindig nem csákányos és köteles hegymászásról beszélünk, pusztán olyan turistautakról, amelyek kis kondival bárki számára bejárhatók. A Magas-Tátra szerencsére számos ilyen túrát tartogat, most csak pár tippet adunk a hegyi kalandokhoz.

Több kétezer méter feletti csúcsot is megrohamozhatunk turistaúton, de mind közül a Tengerszem-csúcs – mai nevén Rysy – a legmagasabb a maga 2503 méterével. A szlovák és lengyel határon álló magaslat déli és északi irányból is megmászható. Mindkét oldalon vannak meredek, láncokkal ellátott részek, ami nagyon jó, mivel mezei turistaként nélkülük sokszor lehetetlen lenne fel- vagy lejutni.

Felmenetben a Tengerszem-csúcsra jól jön a kapaszkodó Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Szlovák oldalon a Poprádi-tótól a kék, majd a piros utakat követve több órás mászással érhető el a Tengerszem-csúcs. Útközben elhaladunk a Békás-tavak, illetve a Tátra legmagasabban fekvő turistaháza mellett, mielőtt meredek emelkedésben felérünk a keskeny, körpanorámás csúcsra. Nyáron előfordul, hogy a turistáknak a meredek hegycsúcs oldalában kell várakozniuk, mielőtt feljuthatnak a sziklaszirt tetejére, ahol a csúcskő és a festői kilátás vár rájuk.

Magyarok a felhőben álló Tengerszem-csúcson Forrás: Turista Magazin/Lánczi Kata

Az időjárás errefelé sokszor megtréfálja a túrázókat. Gyakran előfordul, hogy reggel még jó időben indulunk el, a hegytetőn viszont lélegzetelállító kilátás helyett szürke felhők és hóesés fogad minket.

De a Rysyt megmászni kilátás nélkül is kalandos élmény és komoly teljesítmény,

amelyre egy kezdő túrázó mindenképpen büszke lehet.

A Rysy mellett nagy élmény a legnyugatibb csúcs, a Kriván, az Ótátrafüred fölé magasodó Nagyszalóki-csúcs, vagy a hegység közepén emelkedő Kis-Viszoka megmászása is. Kijelölt turistaúton érhetjük el továbbá a Kapor- és a Fehér-tavi-csúcsokat is, de ezek a hegyek inkább csak kitartó „lépcsőzést” igényelnek, míg más túrákon már láncok és létrák segítik a kapaszkodást.

Felfelé a Vörös-torony-hágón Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Ide már kell a tapasztalat

Látványos és izgalmas gerincátkeléseket is tehetünk, olykor a szó szoros értelmében átléphetünk egyik völgyből a másikba. Az egyik ilyen óvatosságot is igénylő út a Vörös-torony-hágón keresztül vezet, a Téry- és a Zbojnicka-ház között.

Itt is láncok és létrák segítik a haladást

az olykor szinte teljesen merőleges falszakaszokon. A tátrai túrázások sava-borsát ezek a rendkívül látványos hágók adják, amelyeken életre szóló tapasztalatot és élményt szerezhetünk.

Kilátás a Vörös-torony-hágónál Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

A 2290 méteren fekvő Rovátka is a hegység felejthetetlen színfoltjai közé tartozik. A Zbojnicka-turistaháztól a Lengyel-nyereg felé vezető úton gyakorlatilag átlépünk a hágón, hogy egy végtelen, sziklás birodalomba, a Tátra belső, hegyekkel körbezárt világába jussunk.

Tériszonnyal küzdőknek ezek a helyek nem ajánlottak,

még akkor sem, ha a veszélyesebb részek voltaképpen csak rövid szakaszok, melyeken a gyakorlott túrázók gond nélkül és gyorsan átérnek. Mindig ügyeljünk a biztonságra, és ne szégyelljünk visszafordulni vagy segítséget kérni, ha olyan nehézséggel találjuk szembe magunkat, amellyel nem tudunk megküzdeni.

Ez nem való tériszonyosoknak Forrás: Turista Magazin/Lánczi Péter

Persze nem a Magas-Tátra az egyetlen lehetőség, hogy belekóstoljunk a magashegyi élményekbe, de a magyarok számára kétségtelenül ez az egyik legkönnyebben megközelíthető és legjobb árfekvésű túrahely. Ha pedig már belejöttünk a tátrázásba, jöhetnek az újabb felfedezésre váró helyek, mondjuk, az Alpokban, vagy akár sokkal távolabbi és magasabb tájakon.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin