Így lehet bárkiből néhány óra alatt hadvezér

1815. június 18-án, egész Európa későbbi történetére döntő hatással bíró csata zajlott Waterloonál. Nem kell azonban megszállott kutatónak vagy hobbihadtörténésznek lenni ahhoz, hogy a waterlooi kirándulást felvegyük utazós listánkra. A belgiumi célpont akár egy nagyobb utazás állomásaként, akár egyetlen napos kirándulásra kiváló választás lehet Magyarországról is.

Waterloo neve az angol nyelvben a bukás, végső vereség sajátos szinonimájává vált. Az Abba együttes ismert, azonos című slágerét is az itt lezajlott csata ihlette. A hely, ahol Bonaparte Napóleon, az újkori történelem egyik legellentmondásosabb figurája végső csapást szenvedett az európai szövetséges haderőktől.

Az elbai száműzetésből visszatért bukott császár és különleges tehetségű hadvezér 100 napos uralmának az itt lezajlott csata vetett véget. Egyes megközelítések szerint a waterlooi csata tulajdonképpen egy háromnapos ütközet utolsó felvonása volt, a Lignynél és Quatre Bras-nál korábban zajló harcok végső lezárása. Sok történész úgy gondolja, akár egészen más irányba is formálódhatott volna Európa mai arculata francia győzelemmel.

A waterlooi ütközet alakította ki Európa új hatalmi rendjét Forrás: Wikipedia/William Sadler - Pyms Gallery

Ennél többet indulás előtt – ha az érdeklődés egyébként megvan – nem is muszáj tudni az összecsapásról és annak jelentőségéről. A helyszínen minden apró részlet, sőt, annál jóval több is megismerhető a csatáról és tágabb összefüggéseiről.

Kétszáz évvel ezelőttre a jelenből

Budapestről induló repülős utazáshoz kifejezetten indokolt az egyik fapados társaság reggeli járatának választása. Waterloo Brüsszeltől délre fekszik, Charleroi-ból indulva nagyjából az út kétharmadánál. Ide érkezik a legtöbb diszkontcég, innen pedig néhány euróért helyi járattal hamar a városban lehetünk.

Tömegközlekedés esetén Charleroi Sud-ról buszt is választhatunk: a 365a-s járat innen egészen Brüsszelig közlekedik, és kényelmesen lehet vele utazni az emlékkomplexumhoz. Hátránya, hogy óránként és szezonálisan eltérő menetrend szerint közlekedik.

Vonatozni vágyóknak érdemes Brüsszel fele közlekedő szerelvényre pattanniuk az állomáson. Ez gyorsabb megoldást kínál, mint a busz.

Braine-l'Alleud egy közeli városka, itt leszállva a W-jelzésű, egyébként szintén Brüsszelbe közlekedő buszjáratot kell keresni.

Alig néhány megálló után máris ott vagyunk Belgium déli, Vallónia nevű, francia nyelvi többségű régiójának fontos történelmi helyszínén. Már közel a flamand térséghez, Waterloo határában. A városkához, melynek nevét a csata tette ismertté.

Ha minden jól ment, akkor otthonról indulva kevesebb mint négy óra alatt a csatamezőn találhatjuk magunkat. Annak bejárása egész napos program is lehet, de a látogatóközpont akár néhány órába is belefér, ha sietős a dolgunk.

Az Oroszlános-domb a csatamezőn éjszakai kivilágításban Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Thierry Monasse

Vessük bele magunkat a csata sűrűjébe!

Ha korábban nem tudatosult bennünk, akkor a Route du Lion úton végigsétálva világossá fog válni, hogy a mezőkön 1815-ben roppant seregek feszültek egymásnak a hatalmas területen. A sok tízezer fős haderők későn megkezdett, és késő estébe nyúló ütközetben csatáztak. Annak megannyi fordulata azóta is viták és elemzések tárgya.

Ekkora haderők nagy területen manővereztek. Nem lenne teljes a történelmi emlékezet, ha az utókor figyelmen kívül hagyta volna a környező gazdaságokat, a csatán belül is külön jelentőséget kapó összecsapások helyszíneit. Arról, hogy ezek hol vannak a központi múzeumhoz képest, könnyű informálódni a kihelyezett táblákon.

Ezek közül is a leghíresebb a Hougoumont farm,

melyet Wellington a csata előtt az ütközet kulcshelyszínének nevezett. Itt zajlottak a legvéresebb összecsapások azon a napon.

A csatamező mementóinak harmadik nagy csoportját az utólagosan felépített emlékművek adják. Ezek szerteszét szórva találhatók a területen, függően attól, melyik tiszt vagy melyik hadtesthez köthető esemény zajlott le ott. Az ütközetben a szövetségesek csapataiban sokféle nemzet képviseltette magát, lengyelek, írek, de még oroszok is. Míg a franciáknál például egyiptomi mamelukok is szolgáltak.

A stratégiai jelentőségű Hougoumont farm volt a csata egyik legvéresebb helyszíne Forrás: AFP/Aurimages/Jacques Sierpinski

Az olykor 1-2 kilométeres távolságok miatt kitartó gyaloglásra vagy a fenti (365a, W) buszok némelyikének igénybe vételére is szükség lehet a farmok vagy az emlékművek felkereséséhez. Belépőjegyet is ez alapján érdemes váltani hozzájuk a központi múzeumban. Például a Napóleon utolsó főhadiszállásául szolgáló Ferme du Caillou - akkori gazdaság, ma múzeum - a komplexumtól közel 5 kilométeres távolságra van. Itt dolgozta ki utolsó haditerveit a csata előtt a francia erők vezére, elitkatonáinak védelme alatt.

A múzeum biztosította ingyenes buszjárat a helyszínek között már csak iskolai szünetekben és hétvégenként üzemel.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a csatamező veszített volna fontosságából, turisztikai értékéből, sőt. A területen rendszeresek az itt rendezett hagyományőrző felvonulások, rendezvények. Az azokban részt vevők korhű kellékek és jelmezek segítésével újrajátsszák a csata egy-egy fontos eseményét.

Részletes tabló mutatja be a csata egyes helyszíneit Forrás: Juhász Péter

A múzeumkomplexum azonban a külső helyszínek nélkül is teljes értékű élmény. Ezt egyedül az rontja le némiképp, hogy a belső termek nagy része alulvilágított, a paravánok pedig sötét színűek. Ez részben koncepció, részben az eredeti tárgyak védelme miatt kell. Fotózni például lehet, de csak vaku nélkül.

A föld alá épített múzeum egyébként - némiképp meglepően - hivatalosan alig tíz éve készült el,

noha a munkálatok még három éve, a 200. évforduló évében is folytak.

A vallon vezetők ugyanis az ezredforduló után elhatározták, rendbe rakják az addig elnagyoltan kezelt, mégis tömegeket vonzó csatamezőt. Azt addig főként az Oroszlános-dombról lehetett ismerni. A 2008-ban kapuit megnyitó központ már kortárs múzeumpedagógai trendeket bevetve szólítja meg a látogatókat, a klasszikus magyarázós tablók bevetése mellett.

Történelemóra Grand Armée módra

Ha valaki csak arra kíváncsi, hogyan, milyen manőverek szerint zajlott a csata, mik voltak a fordulópontjai, amik miatt kikapott Napóleon Grand Armée-je, igencsak előre kell sietnie a tárlatokon. Mert a jórészt földfelszín alá süllyesztett múzeum ennél jóval korábbról indítja az előzményeket: valahol az 1789-es francia forradalom idejéről, felvilágosodástól, kiáltványoktól, a nyaktilós korszaktól. Ez utóbbinak egyébként látható is egy sajátos hibrid változata, amely digitális fejeket potyogtat a kosárba, a bámészkodók okulására.

Ahogy nyaktilóból, úgy a felvilágosodás kiáltványait sokszorosító nyomdagépből is van "hibrid" változat Forrás: Juhász Péter

Egyébként a létesítmény a korszerű, 21. századira hangszerelt múzeumreneszánsz egyik csúcsteljesítménye. Nem véletlen, hogy menedzselésében és a tárlatvezetésekben a hivatásos állami szervek képviselői mellett civil szervezetek is részt vesznek. Valamint olyan speciális magáncégek is, melyeknek az ilyen kiemelt jelentőségű történeti helyszínek feletti jó sáfárkodás a profilja.

Egyre több helyen látni ilyet. Pár éve például Brugge (Bruges) várostörténeti kiállítását emelték új szintre a belgák. Ez, interaktív elemeinél fogva, új dimenzióba helyezi a sokak számára unalmas vitrinbámulások élményét. Bár Waterlooban ez talán kevésbé integráltan valósul meg, mint Bruggéban, az alkotók javára kell írni, hogy elképesztő mennyiségű ismeretet adnak át a korról is, nem pusztán a június 18-i eseményekről.

Mi is szerveznénk ide kötelező iskolai múzeumlátogatást

A múzeum nemcsak olyan, mint egy életre kelt könyvtár, hanem mint egy élménypark. Csak épp nem a száguldáson, hanem az érdekfeszítő ismeretszerzésen van a hangsúly. Kellő odafigyeléssel, rekordidő alatt, rögtön középhaladó szintre lehet lépni az amatőr Waterloo-szakértők kasztrendszerében. Például a tábori dobokba épített érintőképernyőkön bárki játékos formában tesztelheti tudását a csatáról a főbb kiállítási termekben.

Ez garantált gyerekmágnes az installációk kabalafigurájaként szolgáló tábori dobos rajzolt figurájával.

A kortárs festmények reprói pedig nem egyszerűen csak lógnak a falakon, hanem digitális animációval életre is kelnek. Közöttük a csata egy-egy fontos eseményéről készült képek is. Igaz, a szakértők szerint ezeken néha más időpontban történt csataeseményeket is belekreatívkodtak az alkotók egy-egy képükbe, afféle esszenciális jellegű műalkotásnak szánva azokat az ütközetről.

Ha a fényviszonyok nem is kedvezőek, de a kiállítási anyag gazdagsága kárpótolja a látogatót Forrás: Juhász Péter

A tervezők ügyesen oldották meg azt a részt is, ahol a csatamezőre úgy lehet rálátni,

mintha a látogató egy hőlégballonon utazna.

Nagyobb, érdeklődő gyerekeknek pedig kihagyhatatlan élmény, amikor valódi távcsövekben tekinthetik meg a csapatok animált mozgását a térségben.

Waterlooi hullarablóktól az emlékmedálokig

Minden tragikussága és az áldozatok száma ellenére, a waterlooi ütközet és utóélete magában hordozott valamiféle olyan civilizáltságot, amely néhány száz évvel korábbi összecsapásokra még nem feltétlenül volt igaz. Az áldozatok számát tekintve megoszlanak a becslések. A leginkább helytállóknak az 50-60 ezer főt taksáló számítások tekinthetők. A halottak jártak egyébként legrosszabbul azután is, hogy elestek: fogaikat hullarablók szedték ki, hogy azokat műfogsorok készítőinek adják el később. Emellett azonban a csatát követően sok katona rehabilitációjáról gondoskodtak. Például a briteknél egy részük – az elesetteknél családjuk – utána külön járandóságot is kapott csatában való részvétele miatt. Az egyik emlékmedálról készített másolat pedig ajándéktárgyként – nem meglepő módon – be is szerezhető a helyszínen.

Külön moziteremben, hajlított vásznon lehet megtekinteni az ütközet főbb eseményeiről szóló filmet. A közel húszperces, 3D-s technikával készült, dramatizált kisfilm olyan, mintha egy hollywoodi eposzból kanyarították volna ki.

A csata kulcseseményeit látványos harci jelenetekkel teszik átélhetővé a nézőnek, rengeteg statisztát vagy épp korszerű filmes trükköket felvonultatva.

Akik a hagyományos megoldások hívei, azok is megkapják azt, amikben kedvüket lelhetik. Korhű öltözékek, fegyverek, a csatamezőről annak idején összegyűjtött tárgyak, Napóleon vezérkari tanácskozásának megrendezett jelenetei – gazdag, rendezett és zavarba ejtően informatív a kiállítási anyag.

226 lépcsőfok az emlékezetért

A látogatóközpontra vett jeggyel megtekinthető a panorámacsarnokban Waterloo Feszty-körképe, a csata egyes jeleneteit összesűrítő monumentális alkotás. Ágyúdörgés, szuronyok hangjai, fájdalomkiáltások, lovassági roham: folyamatos hangulati aláfestés megy az átélhetőség élményéért. A körfestmény előterében néhány mesterséges tereptárgyat is elhelyeztek a koncepció részeként.

Itt érezni egyedül a tervezői bizonytalanságot.

E tárgyak mennyisége ugyanis kevés ahhoz, hogy sokat tegyenek a részletező festmény befogadásának élményéhez. De pont elegendő arra, hogy elvonják a figyelmet a valóban lenyűgöző körképről.

Egyébként különösen a panorámakép és a korábban említett, 3D-s film miatt feltétlen szülői vagy pedagógiai mérlegelést igényel, hány éves kortól ajánlható a waterlooi látogatás. Míg nagyobb iskolásoknál vélhetően ez már kevésbé kérdéses, kisebbeknél a csatát felelevenítő megoldások miatt lehet ez megfontolás tárgya.

Az óriási festményt Louis Dumoulin 1912-re fejezte be Forrás: Aurimages/Jacques Sierpinski / Aurimages/Jacques Sierpinski / Aurimages

Utoljára hagyható az épület melletti Oroszlános-domb megmászása, 226 lépcsőn. Építését még Vilmos holland király rendelte el néhány évvel a csata után. 1826-ra készült el, és ezzel az egész csatamező legfontosabb szimbóluma, emlékműve lett bronz oroszlánszobrával.

Ahogy elkészült, rengeteg legenda és félreértés kapott szárnyra vele kapcsolatban.

Sokan tudni vélték, hogy az angol elesettek egy részét évekkel haláluk után temették be végső nyughelyükként a dombba. Egyesek szerint az oroszlán nem másnak, mint Wellington herceg győzelmének állít emléket.

Az oroszlános emlékmű Forrás: AFP/Aurimages/Jacques Sierpinski

Az igazság azonban ennél jóval prózaibb. A több mint 40 méter magas domb teljes egészében mesterséges földhányás, s a kutatók szerint nem szolgált temetkezési célokat. S bár eredendően Wellingtonhoz kapcsolódik, nem neki, hanem egyik, sebesülését ott szerző tábornokának, az orániai hercegnek, valamint a belga és holland katonáknak állít emléket.

Wellington gyakorlatias figura hírében állt. Még ha a szövetséges porosz Blücherrel együtt meg is verte csatában a kor rettegett hadvezérét, az ekkorra már betegeskedő és mentálisan is legyengült Napóleont, nem kívánt a győzelemből személyes kultuszt kovácsolni. Legalább is nem túlságosan nagyot. Bár egy-egy elhíresült mondással az ő neve is összeforrott, visszautasította azt, hogy a 226 lépcsőfokos emlékmű tetején álló oroszlánszobrot az ő nevével kapcsolják össze. Sőt, a források szerint, mély dühvel és kétségbeeséssel fogadta azt, hogy győzelmének helyszínét megváltoztatják a földhányással. A városban külön múzeumot kapott a személye. Azt a régi brabant fogadót alakították át és töltötték meg a hadvezér tárgyaival, ahol a csata előtt Wellington megszállt. Ez az a hely, ahonnan a győzelem estéjén jelentéseit szövegezte Londonba.

A dombról most pazar kilátás nyílik az egykori csatahelyszínre. A térségben, ahol kistelepülések kapaszkodnak egymásba, most a mezőgazdaságé a főszerep.

Időnként hírek érkeznek arról, hogy a földből még mindig ki-kifordulnak a csatából származó tárgyak, maradványok.

Különösen akkor, ha a csatamezőt már egy ideje átszelő autópályához új leágazásokat építenek, ahogy ezt látni lehetett ott jártunkkor is.

Nem meglepő, hogy még sör is kapható a sorsfordító csatahely nevével Forrás: Juhász Péter

Waterloo városába innen könnyen be lehet jutni taxi nélkül is, ha elfogyasztottunk egy késői ebédet az egyik közeli étteremben. E helyeken persze minden a csata jelentős figurái és eseményei körül forog. Turisztikai szempontból érthetően, de a szakralitás álcája vagy látszata nélkül – ahogy az egész emlékkomplexumra is érvényes ez a kijelentés. S ez rendjén is van így.

Távoli felvétel a mesterséges dombról Forrás: AFP/Aurimages/Jacques Sierpinski

Waterlooba, mint a kontinens sorsát megfordító esemény helyszínére érkezünk, megelevenedő iskolai élményanyag megtapasztalásaként. Így is érdemes onnan továbbindulni: nem a sok ezer áldozatot követelő csata „dicsőségességével". Hanem a jelen autópályái, kukoricaföldjei között élővé tett történelem emlékét hozva magunkkal.