Még csak 21 éves a világ második leghidegebb fővárosa

Farkas-, vagy inkább hópárducordító hideggel találkozhat az, aki a téli hónapokban a közép-ázsiai Asztana városába, Kazahsztán keleti régiójába utazik. A világ egyik legfiatalabb fővárosa azonban számos érdekességet tartogat. Melegen öltözve még ilyenkor is érdemes lehet néhány napra odalátogatni.

Asztana a világ kilencedik legnagyobb területű országának, Kazahsztánnak a fővárosa, kevesebb mint hatórás repülőúttal elérhető Budapestről. Az 1830-as években, az oroszok által eredetileg Akmolinszk néven alapított település azóta több névváltoztatáson is átesett. 1997-ben nyilvánították az ország fővárosává Almati helyett, és mai nevét 1998-tól viseli. Fővárosként tehát csak két évtizedes múltja van.

A világ második leghidegebb fővárosa,

ahol már novemberben hó és kemény mínuszok fogadják a látogatót. (A világ leghidegebbje a mongol Ulánbátor.) Asztana önmagában nem mutatja meg, milyen a sokarcú, óriási Kazahsztán. De sajátos lenyomatot közvetít annak kétarcúságáról, régi és modern városrészével.

Asztana a világ második leghidegebb fővárosa Forrás: Juhász Péter

Érdemes a központban megszállni

Asztana az a település, ahol a város repülőteréről egyből a modern, új városrészbe lehet jutni. A légikikötő ugyanis, ahová magyar diszkontcég is repül, a várost nyugatról délkeleti irányba átszelő Iszim folyótól délre van. Az új kazah főváros modern negyede pedig a kettő között épül jelenleg is.

Mi több alkalommal szálltunk meg Asztanában, a régi és az új városrészben egyaránt. Amikor az északi kerületekben vackolódtunk el, egyik überező sofőrünk meg is kérdezte: miért nem az új, modern városrészben szálltunk meg?

Tény, hogy Asztana látnivalóinak többsége – ha nem is az összes – a folyótól délre, illetve annak partján található.

Taxizásnál a szokásos óvatosság ajánlható az erőteljesen nyomuló, fuvart ajánlgató sofőrökkel szemben. Ám a repülőtérről busszal is bejuthatunk a modern városrészbe bő fél óra alatt. Igaz, nekünk nagyon résen kellett lenni akkor, amikor a 10-es járat egyik sofőrje éppen csak az ajtónyitásra állt meg a megállóban, és már robogott is vissza a központ irányába. Nyaktörő mutatvány volt felpattanni a buszra a jeges járdáról. A buszon pedig másik meglepetés fogadott: az egyébként korszerű járművön kalauz kíséri az utasokat, akinél jegyet kell váltani. A reptérre közlekedő buszon így mennek biztosra a közlekedési vállalatnál, mert a városban amúgy a sok helyen megszokott módon, automatából lehet jegyet venni és azt önállóan érvényesíteni.

Asztana új városrésze hatalmas Forrás: Juhász Péter

Asztana modern városrésze óriási. Hatalmas területeken haladtunk át, ahol befejezett és épülő modern társasházak, toronyépületek, irodaházak, szállodák váltották egymást. Az új városrész központját a Bayterek emlékmű jelenti, ennek közelében számos olcsóbb és drágább szálláshely is található, valamint több látnivaló is. Itt megszállva az újváros gyalogosan is bejárható, míg a folyó északi partjára tömegközlekedéssel is könnyedén eljuthatunk.

Olcsó vagy drága Kazahsztán?

Tapasztalataink alapján Kazahsztánban jellemzően, néha számottevően is alacsonyabbak az árak, mint itthon. Egyetlen arányszámot azonban nem lehet mondani. Van, amiért csak feleannyit vagy még kevesebbet kell fizetni (például a buszjegyekért Asztanában), s van olyan (például tisztálkodó szerek), ami szinte pontosan annyiba kerül mint nálunk. A pénznem a tenge, amelynek váltási aránya közel azonos a forinthoz, bár mindkét irányban szokott ingadozni. A bolti élelmiszer a nyugati típusú hipermarketekben valamennyivel olcsóbb. Bár ez sem mindenre igaz, mert a nálunk megszokott gyümölcsök egyértelműen drágábbak, lévén, hogy Kazahsztánban nagyon kevés féle terem azokból, ezért importra szorulnak. Taxizni nagyjából azonos árakon tudunk, s a minőségi hotelek árai is hasonlóak a nyugati országok árszínvonalához. Ha viszont kevesebbel is beérjük, olcsó szállásokkal sokat tudunk spórolni útiköltségünkön.

A modern városnegyedben a legtöbb látnivaló közel van egymáshoz Forrás: Juhász Péter

Pala- és jövőváros egyben

A kazah főváros egészen sajátos kettőséget mutat. Új negyede elképesztően modern. A látványos, nemegyszer futurisztikus építkezések, újonnan felhúzott látnivalók egy része a 2017-es, itteni világkiállításhoz köthető. Kazahsztán egyre inkább igyekszik jelen lenni a nemzetközi színtereken, ennek számos jele van. A régi fővárosban, Almatiban a Nazarbajev elnök munkásságát bemutató egyik múzeumi tárlaton ezt például külön installációkkal mesélik el a látogatóknak, nyilvánvalóan a vezető eredményeit kidomborítva ebben a folyamatban. Asztanában ezt az új városrész reprezentálja. Kazahsztán elég gazdag szén-hidrogénekben, a földgáz mellett ritka ásványkincsei is vannak, és ezek bevételeiből jutott bőven az építkezésre is.

Az óváros már egészen más arculattal bír.

A főutak itt is jól karbantartottak, fejlett a tömegközlekedés. Ám a központi részektől alig eltávolodva már palaházakat, betonozatlan utcákat is találni a piacokhoz közel. A legtöbb esetben meglepően könnyen szót értettünk angolul a helyiekkel, és szavaikból kiderült, maguk is úgy gondolják, igen nagy a kontraszt az óváros és a lényegében elnöki utasításra kiépülő új negyed között.

A várost kettészelő Iszim folyó partján még nem látszik, de nagy a kontraszt az új és a régi városrész között Forrás: Juhász Péter

Nyitottságból nagy ötös

Más érdekességeket is tapasztaltunk a várost járva. Számos étkezdében, étteremben árulnak alkoholt, például kazah sört. Ez persze önmagában nem rendkívüli, hiszen az ország mérsékelt iszlám többségű állam (bár a közelünkben, Szarajevó óvárosában például egyáltalán nem tapasztaltunk ilyet a vendéglátóhelyeken). Az egyéni hozzáállásban ugyanakkor Asztanában is nagy eltérések lehetnek. Egyik vendéglátónk – egy fiatalember – kiváló angolsággal és szabadkozva kért meg minket arra, hogy esti sétánk végén ne vigyünk haza még csak helyi sört sem a fizetős szálláshelyünkre.

A városban az új nagymecset mellett zsinagóga is épült, és római katolikus katedrálisa is van. Az itt élők pedig tapasztalataim szerint barátságosak. Lehetett akármilyen metsző hideg, még ha nem is tudott segíteni,

senki nem volt elutasító, ha útbaigazítást kértünk tőle.

Asztanában és Kazahsztánban járva pedig nem egy alkalommal tapasztaltam érdeklődést akkor, amikor megtudták a helyiek, hogy a velük szemben álló ember egy magyar látogató. Sőt, egy angolul jól beszélő tanárnővel még arról is tudtam rövid értekezést folytatni, hogy a nálunk is ismert vélekedés szerint a „nyolcadik magyar törzs” mai napig Kazahsztán területén él.

Apropó, hideg: ha valaki az őszi-téli utazást választja, tényleg öltözzön fel. A hírek nem túlzóak, valóban kemény tél van. Ám egyáltalán nem kibírhatatlan. Főként az új negyedben több látnivaló, üzletközpont szolgálhat alkalmi melegedőül sétánkon.

Számos helyre bemenekülhetünk, ha már nagyon fázunk Forrás: Juhász Péter

Húsos lepénnyel a modern kazah létbe

Asztana óvárosa elsősorban a múzeumok, kiállítások iránt érdeklődőknek kínál látnivalót, bár az Iszimtől északra nyugvó városrészben van a városi vidámpark is. Ám az biztos, hogy aki várost akar nézni, az újvárost nem tudja kihagyni. Itt a Bayterek toronytól számítva, néhány kilométeres körön belül van minden főbb látnivaló.

Mi a hideg ellen a nagyon népszerű, alapvetőnek számító, közértekben és pékségekben kapható húsos lepényekkel szerelkeztünk fel. Ezeket meg is melegítik nekünk a boltokban. A jellemzően fűszerezés, sőt, só nélküli darált hússal töltött pékáruk olcsóak, és igen jó energialöketet adtak a városjáráshoz. További segítséget jelent, hogy az újvárost – már csak a világkiállítás miatt is – alaposan felszerelték a tájékozódáshoz támpontot adó táblákkal, térképekkel.

Asztana talán leginkább emblematikus épülete a Bayterek.

A Nurzhol sugárúton elhelyezkedő, 105 méter magas torony a kazah függetlenség szimbóluma, több mitikus motívummal. Szerény belépő ellenében, lifttel lehet felmenni a tetejére. A kazah elnök nem bízott semmi a véletlenre: a látogató Nazarbajev tenyeréről formázott lenyomatba helyezheti a sajátját, ha már kigyönyörködte magát a panorámában. Erre egyébként máshol, például Almatiban is találni példát.

A város jelképe a Bayterek torony Forrás: Juhász Péter

Innen már közel van a sugárút nyugati vége, a Szerelmesek parkja. A nagy, nyílt területen átsétálva pedig még egy látnivalót megtekintethetünk. Ez pedig a Khan Shatyr, amely elsősorban üzlet- és szórakoztatóközpontként funkcionál. Pénzt költeni persze máshol is lehet a városban, a létesítmény inkább azért érdekes, mert

jelenleg ez világ a legnagyobb sátra, illetve jurtaszerű építménye.

Elsősorban a belső terek nyitottsága adja építészeti érdekességét, nem az ott megtalálható üzletek és vendéglátóhelyek.

A szintén a központban található Atameken Ethno-Memorial Complex bejáratát nem egyszerű megtalálni, egy közeli hotelt megkerülve érhető el a hely, ahol egész Kazahsztánt be lehet járni. Pontosabban annak makettjét. Az azonban nem garantálható, hogy nyitva is lesz. A tájékoztatás szerint lényegében egész évben látogatható a létesítmény, ott jártunkkor azonban mégis zárva volt, aminek okát nem sikerült megfejteni.

A Khan Shatyr távolabbról Forrás: Juhász Péter

Óvatosan a kumisszal, de a fotóval is

Cserébe viszont volt alkalmunk felkeresni az ország legmagasabb zászlórúdját a közelben. Itt – állítólag szintén elnöki ötletre – a nemzeti lobogó folyamatosan hirdeti Kazahsztán nagyszerűségét és világra való nyitottságát. A közelben különleges fákat ültettek el, melyeket egy-egy jelentős személyiségnek, tudósnak vagy politikusnak ajánlottak.

A cirkusz, az állami operaház épülete mind további izgalmas látnivalókat jelentenek. Ha valaki az uralkodó valláshoz köthető látnivalókra kíváncsi, a Hazrat szultánról elnevezett mecsetet keresheti fel, mely egyben Közép-Ázsia legnagyobbja.

Ám nem kevésbé lenyűgöző a sugárútról könnyen megtalálható új nagymecset, a Nur-Astana sem.

Éjszaka díszkivilágítást kap. Ez a mecset a Bayterekhez közel van, a másik a városközpont végén, keleti irányba, eléréséhez már át kell kelni az Iszimen.

A Nur-Astana mecset esti fényekben Forrás: Juhász Péter

Ha viszont a mecsetig elmegyünk, feltétlenül nézzük meg a Béke és Megbékélés Palotáját is. Ez talán a leginkább szimbolikus épület a fővárosban, melyet Kazahsztán nemzetközi jelentőségűnek szánt, és a nagy vallások rendszeres találkozóinak helyszíneként épített meg.

A Béke és Megbékélés Palotája Forrás: Shutterstock

Két dologra figyeljünk oda barangolás közben. Az egyik, hogy a tevekumisz nagyon erjed. Asztanában ugyanis számos üzletben árulják azt, természetesen pasztörizált formában. Ezzel talán kísérletezhetnek a gyomrukra kényesebbek is, mi így tettünk. A műanyag palackban kapható italféleség azonban rettenetesen szénsavas, és ha nem vigyázunk, az újváros közepén, bámuló helyiek között terítheti be ruhánkat a palack bontásakor. Én nem sok híján úsztam meg.

A boltban árult ital egyébként kellemes, már-már tejszínes állagú volt, mindenképpen megérte a próbát.

A másik a kormányzati épületek fotózása. Az újvárosban ugyanis számos ilyet felhúztak, melyeket jól láthatóan karhatalommal védenek. Ha ezekről fotót készítünk, ne legyünk tolakodóak.

A kormányzati épületek fotózhatók, bár közelebb kerülve kaphatunk figyelő pillantásokat Forrás: Juhász Péter

Kaptunk dolgukat végző őröktől szigorú pillantásokat a fotózásért, de probléma nem volt belőle. Almatiban viszont az ottani elnöki palotát fotózva meg is állítottak minket, és kedvesen, de kitöröltették az épületről készült képeinket.

Ez azonban ne vegye kedvünket sem az asztanai, sem a kazahsztáni látogatástól, ahová vízum nélkül és néha tényleg nagyon olcsón is el lehet jutni. Az ország fővárosa érdekes kettősségén túl, önmagában is megér néhány nap látogatást. De jó kiindulópontja lehet az ország déli részébe, esetleg szomszédos államokba tett látogatásokhoz is.