Kilencven szeretője volt a művészetkedvelő hercegnek

A Haydn-terem pompázatos falai

Az Esterházyak évszázadokon átívelő története nem szűkölködik különleges személyiségekben és meglepő fordulatokban. De a kismartoni kastély kiállításain nemcsak a hercegi családdal ismerkedhetünk meg, hanem például azt is megtudhatjuk, mi köze van a pop-artnak Joseph Haydnhoz.

A felvidéki Galántáról származó Esterházy család csillaga a 16. századtól kezdett emelkedni. Vagyonuk, politikai jelentőségük egyre nőtt, kisnemesekből hercegek lettek. Kismarton, a közeli fraknói várral együtt, 1622-ben került a család birtokába, és három évszázad alatt a kisváros története összefonódott az Esterházyakkal.

Kismarton legismertebb épületének legismertebb arca Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A herceg, aki szerette a szépet

A kastély helyén eredetileg egy 13. századi gótikus vár állt négy toronnyal. Ezt az épületet alakíttatta át Esterházy Pál herceg előkelő kastéllyá úgy, hogy a négyzet alakú alaprajzot megőrizték, a belső építmények egy részét lebontották, a négy tornyot pedig hagymakupolával látták el. Ma is megvan a hajdani vár középkori toronylépcsője, amely a pincétől a padlásig vezet. Ez is jól mutatja, hogy a kastély szíve a középkori vár, amelyet körbeölel a barokk palota. Az átalakítás 1672-ben fejeződött be, és olyan jól sikerült, hogy még I. Lipót császár is szemet vetett a kastélyra.

Kastélytúránkat a híresen szép Haydn-teremmel kezdtük. Mielőtt beléptünk volna, megállunk idegenvezetőnkkel, Madarászné Kalmár Máriával a terem előcsarnokában, amelynek az volt a funkciója, hogy felkészítse a látogatót a díszterem pompájára. Kicsit furcsállottam ezt, mindaddig, amíg be nem léptünk. A látvány tényleg letaglózó: a hatalmas terem mennyezeti freskóin az antik mondavilág, például Ámor és Psyché története elevenedik meg. Tényleg nem túlzás, hogy ez a világ egyik legszebb koncertterme.

A Haydn-terem pompázatos falai Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A kastély külső képét kettősség jellemzi. A főbejárat felőli homlokzaton a barokk, míg a kastélypark felőli oldalon a klasszicista stílus a meghatározó. Ennek oka, hogy kastély 19. századi átépítése a napóleoni háborúk miatt félbeszakadt. A klasszicista átépítéssel II. Esterházy Miklós bízta meg a francia építészt, Charles Monroe-t. A tornyok barokkos hagymakupoláit sátor alakú tetőre cserélték, a kastély park felőli oldala pedig klasszicista oszlopsort kapott.

II. Miklós rajongott a művészetekért, az Esterházy könyvtárat több mint 6000 kötettel bővítette, több száz festménye között

olyan híres festők alkotásai is ott voltak, mint Goya, Rubens, Raffaello vagy Tintoretto.

Gyűjteményének szeretett volna külön képtárat építtetni a kastély egyik oldalán, a másik oldalra pedig színháztermet tervezett. Ezek a tervek azonban nem valósultak meg.

A kastély hátsó frontjának klasszicista arca Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A kastélyban több kiállítást is megnézhetünk, és számos helyiségben az eredeti berendezést láthatjuk. Itt van például a Tükörterem, amely valószínűleg billiárdszalon volt. A játék az 1600-as évek közepén kezdett népszerűvé válni a kontinensen, az európai uralkodóházak körében a társasági élet szerves részévé vált.

A kastélyban nyolc kínai szalon van,

a 18. században ugyanis nagy divat volt a kínai kultúráért való rajongás. Mivel Európából macerás volt a távoli keletre eljutni, inkább a kínai kultúrát hozták ide oly módon, hogy az európai kastélyok, paloták egy-egy szalonját kínai stílusban rendezték be.

A Kis Kínai Szalon, Kínából származó papírtapétákkal a 18. századból Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A kastély fénypontjai kiállításon az Esterházy-gyűjtemény legérdekesebb darabjaiból látható kis ízelítő. Ritka díszbútorok és használati eszközök mellett láthatjuk itt például

a világ egyik legnagyobb empire stílusú étkészletét az 1800-as évek környékéről.

A 600 kilónyi tömör ezüstöt a szintén Esterházy tulajdonban lévő fraknói vár kincstárában őrizték sokáig, így kerülhette el a beolvasztást.

A hercegnői lakosztályokban nemcsak az egykori helyiségeket, bútorokat és használati tárgyakat láthatjuk, de három karizmatikus hercegnő életébe is bepillantást nyerhetünk. Megismerhetjük például a 18-19. század fordulóján élt Marie-t, aki 15 évesen kötött házasságot II. Esterházy Miklóssal. A házasságról még a nagyszülők állapodtak meg.

Az Esterházy hercegnők lakosztálya 2012-től látogatható Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Akkoriban teljesen szokványos volt, hogy a pénz, a politika és a hatalom mozgatta a házasságkötéseket, melyek között számos jól sikerült kapcsolat is volt. Ez a házasság azonban nem tartozott ezek közé, ugyanis a herceg szerette a szépet, és ez a hölgyekre is vonatkozott. Egyes források szerint közel 90 szeretője volt. A kastélytól látótávolságra, a város feletti domboldalon álló kis klasszicista épületet, a Mária templomot vagy Gloriettet II. Miklós feleségének, Marie-nak építtette, állítólag afféle engesztelési ajándékul a kicsapongások miatt.

Örök szerelem

III. Esterházy Miklós házassága épp az ellenkezője volt nagyapjáénak. Az angol arisztokrata családból származó Lady Sarah-val nemcsak első látásra egymásba szerettek, de szerelmüket házasságuk alatt is megőrizték. Hat gyermekük született, a boldog házasság azonban tragikus véget ért, Lady Sarah ugyanis 31 évesen tüdőbajban meghalt. III. Miklós annyira szerette feleségét, hogy elhatározta, soha nem nősül meg újra.

A kastély parkjában obeliszket emeltetett ezzel a felirattal: „Az örök szerelemért”.

Az Esterházy család történetének másik nagy szerelmi házassága már a 20. században köttetett V. Esterházy Pál és Ottrubay Melinda között. Az utolsó hercegi pár kapcsolatáról külön kiállítás szól, amely öt felvonásban mutatja be, hogyan lett az ünnepelt prímabalerinából hercegné.

Esterházy Melinda, aki balerinából lett hercegnő Forrás: Turista Magazin/esterhazy.at

A polgári származású Ottrubay Melinda már fiatalon fényes karriert futott be az Operaház prímabalerinájaként. Párizsban, Londonban, Bejrútban lépett fel, filozófiájáról 19 évesen könyvet is írt, emellett pedig a zeneművészeti főiskolán tartott előadásokat. A herceg és a fiatal balerina 1942-ben egy teniszmeccs alkalmával ismerkedtek meg egymással, később a herceg meghívta Melindát és családját Fertődre, majd a 2. világháború alatt, a főváros bombázásakor budapesti palotájuk pincéjében adott menedéket számukra.

A házasság mindkettejük számára nagy döntés volt. Nemcsak eltérő családi hátterük és a köztük lévő 19 év korkülönbség miatt, hanem azért is, mert

Melinda tudta, ha hozzámegy a herceghez, örökre le kell mondania a színpadról.

1946 júliusában volt az utolsó fellépése, augusztusban pedig összeházasodtak. Boldogságuknak azonban hamar vége szakadt, 1948-ban a Mindszenty-per során a herceget is perbe fogták. A kiállítás egyik fotóján láthatjuk azt a pillanatot, amikor a herceg a tárgyalás után kijött a teremből, és mindössze két percet kapott arra, hogy feleségétől elköszönjön.

Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Bár elengedte Melindát, mert nem akarta kitenni őt az elkövetkező nehéz időszakoknak, felesége kitartott mellette. A hercegi párnak végül az 56-os forradalom idején sikerül kalandos úton Ausztriába menekülni, később Svájcban telepedtek le. Pál 1989-ben bekövetkezett halála után Melinda lett az Esterházy-vagyon kizárólagos örököse. A jótékony, sokak által szeretett hercegné 2014-ben, 96 éves korában halt meg.

Haydn konyhakertje

Ha az Esterházyakról van szó, akkor természetesen Joseph Haydnt sem lehet kihagyni. A kastély egyik különálló épületében, ahol hajdan hintók parkoltak, később pedig bort tároltak, 2009 óta látható az újszerű és látványos Haydn explozív kiállítás. Haydn közel 40 évig állt az Esterházy család szolgálatában, egy személyben volt karmester, zeneszerző, könyv- és hangszertáros.

Részlet a Haydn explozív című kiállításból Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A kiállítás rendhagyó módon dolgozza fel Haydn életútját, ez már első pillanatra is szembeötlő. Roy Lichtenstein színes pop-art szőnyegét klasszicista oszlopok ellenpontozzák, a korabeli hangszerek, kéziratok mellett pedig éppúgy helyet kaptak a multimédiás installációk, mint ahogy a vonósnégyes mellett a kortárs opera.

Haydn egykori kismartoni lakóháza ma múzeum.

Hajdani konyhakertjükben, ahol talán maga a zeneszerző is görnyedt olykor az ágyások felett, májustól szeptemberig a régi zöldségfajtákról, a nemes hölgyek parfümjeiről és a barokk gyógynövények titkairól is szó esik.

A kastélyhoz hatalmas park tartozik Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

A kastélyhoz hatalmas park tartozik, melynek legjelentősebb átalakítása a 19. századra tehető, és mint oly sok minden, ez is II. Esterházy Miklóshoz köthető, aki nem csak szobrokat és festményeket vásárolt, hanem

a kor egyik legjelentősebb botanikai gyűjteményét is létre hozta.

A Narancsház, mely egykor tele volt citrusfélékkel és egzotikus növényekkel, ma is megvan, de sajnos nem látogatható, csak rendezvényekre lehet bérbe venni.

II. Esterházy Miklós világlátott ember volt, 1803-ban ő üzemeltette be a Habsburg birodalom első gőzgépét Kismartonban. A Londonból hozatott gép működtette a vízeséseket és a szökőkutakat a kastély parkjában.

Túránk záróakkordjaként sétáltunk egyet a park tava körül Forrás: Turista Magazin/Francz Ilona

Túránk záróakkordjaként sétáltunk még egyet a park tava körül, amelyben tőkés récék hangoskodtak, és a hideg ellenére is kiválóan érezték magukat. Felmentünk a tó feletti kis dombra a körtemplomhoz, amelyet szintén II. Miklós építtetett, és lányáról, Leopoldináról nevezte el. Remek kilátás nyílik innen a kastélyra, amelyből sokat láttunk ezen a délelőttön, de van egy olyan érzésem, hogy így is épp csak belelapoztunk az évszázados családi krónikába.

Bővebb információt a kastélyról itt találnak.

Forrás: Turista Magazin

Forrás: Turista Magazin