A Fertő-tó környékének legszebb települése ez a kisváros, a szőlő és a bor hazája, s az egész miliőt az itt élő gólyák hangos kelepelése teszi még hangulatosabbá.
Ha Ausztriába látogatunk, akkor általában Bécs vagy valamelyik síparadicsom az úti cél, pedig Budapesttől nem messze, a Fertő-tó partján egy igazi kis ékszerdobozra bukkanhatunk, ahol a patinás, évszázadokkal ezelőtti időkbe visszarepítő épületek megtekintése mellett jókat lehet enni-inni, ráadásul számos magyar történelmi vonatkozással is találkozhatunk.
Az osztrák borkultúra egyik fellegvára Ruszt, messzi földön híres a jóféle bora, emellett a településről az a közismert mondás járja, hogy minden házának kéményén gólyapár fészkel. Úgy gondoltuk hát, hogy egy egynapos kirándulás erejéig mindenképpen érdemes ellátogatni ide:
kellemes gasztronómiai élménytúrával egybekötött kultúrsétára indultunk Rusztra.
Megkóstoltuk a helyi halételeket és a nemes borokat, amire az impozáns történelmi városmagban egyébként több mint 40 vendéglátóhelyen nyílik lehetőség.
A tó nyugati partjának ékköve, Ruszt városa annak idején a történelmi Magyarország legkisebb szabad királyi városa címmel dicsekedhetett, amit máig büszkén emlegetnek a helybéliek. Különleges hangulatú, békés városkát ismerhet meg az idelátogató.
Mindenütt kifogástalan rendben tartott régi épületek és patikatisztaság fogadott minket.
A házak udvarán hangulatos vendéglők csábítják a vendégeket. Több épületbe is be lehet menni, és csak úgy egyszerűen körülnézni az udvarban. Különös varázsuk van a nagyobb utcákat összekötő kis közöknek, régi házaikkal, belső tereikkel.
A Fertő-tó kapujának is nevezett Ruszt csodálatos óvárosa nemcsak szép és érdekes, de felbecsülhetetlen értéket is képvisel. Ugyanis az aprócska, 9 hektáron fekvő történelmi városmagban
szinte minden ház műemlékvédelem alatt áll.
A polgárházak, amelyek a 16. és a 19. század között épültek, reneszánsz és barokk stílusban vagy historizáló homlokzattal, szép ablakkeretekkel és kapuzatokkal, erkélyekkel, címeres és stukkódíszítéssel, igazi ékszerdobozzá varázsolják a belvárost.
Az épületek nagyrészt az egykori városfalak maradványaira támaszkodnak.
Az óváros 2001 óta – a Fertő-táj részeként - az UNESCO világörökség része.
A történelmi városközpont mindössze néhány utcából áll, mégis rengeteg látnivalót kínál.
Sétánkat a város gyönyörű - a kora középkorra jellemző városépítési elveket tükröző - háromszög alakú főterén, a Rathaus platzon (Városház tér) kezdtük. A teret övező, példás rendben tartott polgárházak belülről freskókkal és stukkókkal díszítettek, a kapukon sok helyen a mai napig látható a tulajdonosok családi címere.
Hosszan időztünk a főtéren a szebbnél szebb házak között. Megnéztük a Fő tér feletti dombon magasodó és a városka legrégebbi műemlékének számító Halásztemplom gyönyörű freskóit és üvegablakait. A templom három részből áll: a Pongrác-kápolnából, a Mária-kápolnából és a kettőt összekötő főhajóból. Majd elhaladtunk a Városháza mellett: előtte a téren álló díszkút tetején a kétfejű sas látható a magyar koronával.
A legérdekesebb látnivalók ugyan a központi téren koncentrálódnak, de érdemes végigsétálni a hangulatos Hauptstrassén és a Conradplatzon is, ahol szintén számos klasszikus kis heurigert és buschenschanket, azaz borozót találunk.
A Hauptstrassén végig felújított, szépen rendben tartott épületek sorakoznak, szinte mindegyik figyelmet érdemel. A javarészt kétszintes, díszes homlokzatú polgárházak teljesen egységes utcaképet alkotnak. A tó felé haladva az utca utolsó háza a Seehof, amely egy ideig városházaként működött, majd kaszárnyának használták, ezután iskola lett. Ebben az épületben működik napjainkban a házasságkötő terem, valamint az Osztrák Borakadémia helyi tagozata, amely szemináriumokat, konferenciákat és továbbképzéseket rendez itt.
A helybéliek szívesen említik, hogy amilyen kicsi Ruszt, olyan gyönyörű és annyira híres is.
Ez Ausztria legkisebb városa ugyan, de számos „leg"-et mondhat a magáénak.
Ezt a sármos kis települést többször választották például Burgenland legszebb városának. A mindössze 1900 lakosú városka – amelynek történelmi óvárosát nem sokkal több mint háromszázan lakják - 1975-ben Krems és Salzburg mellett megkapta a „műemlékvédelem mintavárosa" címet is.
A helyi fejlett borkultúra kulcsa a Fertő-tó, amely nemcsak sport- és szabadidő lehetőségeket nyújt (szörf, tóstrand, kerékpártúra, korcsolyázás a befagyott tavon), hanem a környék szőlőtermelését is nagymértékben befolyásolja.
Valódi különlegesség a nemes-édes ruszti aszú (Ausbruch), amelynek elkészítését a Fertő-tóról felszálló pára teszi lehetővé,
mivel elősegíti a nemes penész kialakulását a borkülönlegesség érlelésekor.
A város lakóinak egyébként évszázadok óta a szőlő- és bortermelés a fő foglalatossága. A helyi borozókban sokszor neves borászok kínálják saját termelésű boraikat, ráadásul igen kedvező áron.
Annak idején Mária királyné 1524-ben engedélyezte, hogy
a ruszti borászok „R" betűt üssenek hordóikra afféle márkajelzésként, és ez a jel a mai napig megmaradt.
Sőt, gyakorlatilag az egész világon ismerik: a legnagyobb ínyencek asztalára is kerül belőle, még a Titanic luxusgőzös itallapján is szerepelt.
A városka régi magyar neve egyébként a szilfa elnevezésből keletkezett Szil, ennek fordítása a német rust (= szil), amely ismét, immár a németből visszakerült a magyarba.
A név is utal a borászatra, hiszen ezt a nemes nedűt a kiváló minőségű szilfahordókban tárolják.
A település első említése Károly Róbert adományleveléből való, 1317-ből. Hunyadi Mátyástól vásártartási jogot kapott a település, majd 1669-ben a város az Esterházyaktól, 1680-ban pedig I. Lipóttól végleg megváltotta (felszabadította) magát, kellő mennyiségű aranypénzen. Azaz szabad királyi város lett.
Ruszt azonban - ahogy a mondás is tartja - nem csak a bor, hanem a gólyák városa is.
Ha nem is minden ház kéményén, de az óváros majdnem minden épületének tetején fészkelnek gólyák, és megkülönböztetett szeretettel gondozzák őket a helyiek. A városka címerállata is a gólya. A gazdag madárvilág egyébként is jellemzője ennek a vidéknek és a dús nádassal szegélyezett Fertő-tónak.
A mintegy 20 ezer éves Fertő Európa legnagyobb szikes tava,
amelynek hőmérséklete nyaranta gyakran eléri a 30°C-ot. Fürdőzésre és pihenésre kétségkívül kitűnő hely, de ha már itt nyaral valaki, annak érdemes egy kicsit körülnéznie az osztrák oldalon, hiszen rengeteg gyönyörű helyre bukkanhat.
Ruszt mellett ilyen például a közeli Mörbisch (Meggyes), ahol a szintén szép városközpont mellett egy hatalmas strand is található.
Mi Budapestről indultunk neki Ruszt felderítésének, de például
a Fertő-tó partján nyaralók számára is kitűnő programlehetőséget kínálhat ennek a festői kisvárosnak a felkeresése.
Főként, ha hajóval érkeznek: menetrendszerű járattal, a magyar oldalról Fertőrákosról lehet áthajózni ide, ami igazán kellemes kikapcsolódást ígér.