Feszült nemzetközi helyzetben készülődött felszálláshoz Teheránban az Ukraine International Airlines PS752 számú járata idén január 8-án. Az iráni hadsereg aznap hajnalban több ballisztikus rakétát is kilőtt Irakban található amerikai célpontokra, válaszul arra, hogy az Egyesült Államok korábban dróntámadásban megölte Kászim Szulejmánit, aki az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz parancsnoka volt.
Az iráni légvédelem teljes készültségben állt, hiszen joggal tartottak egy esetleges ellencsapástól.
A Boeing 737-es ajtói reggel 5:49-kor becsukódtak, a Kijevbe tartó járat pilótái pedig engedélyt kértek az indulásra. A fedélzeten a 9 fős személyzeten kívül 167 utas tartózkodott, többségük iráni és kanadai állampolgár. Az ilyenkor előírt eljárásnak megfelelően a légiforgalmi irányítók továbbították a katonai légvédelem koordinációs központjának az ukrán gép adatait, amely jóváhagyta az indulást.
A felszállás után a gép meg is jelent a légvédelem radarján, amely azonban rossz beállítás miatt helytelen adatot közölt a gép pozíciójáról. A feszült helyzetben a radar kezelője azt feltételezhette, hogy valóban katonai támadás történt az iráni főváros ellen, amiről értesítette is a koordinációs központot. A vizsgálatok jelenlegi állása alapján azonban a kommunikáció nem volt sikeres a központtal.
Történt még egy hiba, amely a katasztrófához vezetett.
Az eljárási rend szerint, ha nem sikerül kapcsolatba lépni a koordinációs központtal, és nem érkezik tűzparancs onnan, akkor nem lőhetik le a fenyegetőnek tartott tárgyat - írja az Aviation Safety Network. A légvédelem azonban mégis kilőtt két rakétát, amelyek 25 másodperc eltéréssel találták el az utasszállítót. A beszélgetéseket rögzítő feketedoboz elemzéséből kiderült az is, hogy
az első rakétatalálat után 19 másodperccel az utasok és a személyzet még életben volt a gépen.
Az alábbi felvételen látszik, amint az egyik rakéta eltalálja a gépet.
A repülő hét perccel a felszállás után zuhant le 15 km-re a teheráni repülőtértől egy játszótérre. Az utasszállító teljesen darabjaira tört, a roncsok egy 300 méteres sávban szóródtak szét.
A balesetet senki sem élte túl.
A katasztrófa utáni első találgatások műszaki hibára gyanakodtak, Irán pedig kezdetben tagadta, hogy köze lenne a történtekhez. Később azonban egyre több nyugati bizonyíték utalt ennek ellenkezőjére, így
január 11-én az iráni hadsereg beismerte, hogy tévedésből ők lőtték le az utasszállítót.
Ennek hatására több iráni városban tiltakozó megmozdulásokat tartottak Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője ellen.
Irán kezdetben vonakodott attól is, hogy más országokat is bevonjon a vizsgálatba. Az ukrán gép feketedobozait nemrég végül Franciaországba küldte, az adatainak elemzésében pedig részt vett Ukrajna és Franciaország is.
Ukrajna és Irán megegyezett abban is, hogy közösen tárják fel a szerencsétlenség összes körülményét, hogy a felelősök ellen eljárás indulhasson, és az áldozatok hozzátartozói kártérítést kaphassanak. Az iráni külügyminisztérium júliusban alapvetően nyitottnak mutatkozott a kártérítés-fizetés iránt, de azt hangsúlyozta, hogy
ehhez még számos technikai és jogi kérdést tisztázni kell.
Irán intenzív tárgyalásokban áll Kanadával és más országokkal is, amelyek utasai a lelőtt gépen tartózkodtak, és az alapos vizsgálatokat követően kártérítést követelnek a történtekért.