Sanghajban megnyílt a világ legnagyobb csillagászati múzeuma
![Sanghaji Csillagászati Múzeum](https://cdn.origo.hu/2023/12/5Plp33TDHgfdryA4P_WY4-2F4pdrWH793uIPGPrzWhs/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzliNWZiN2FkYWQ3MzQzOWRiN2I3ZDcwYmYzMGNmMDlj.webp)
A Sanghaji Csillagászati Múzeum egy 58 600 négyzetméteres telken található a város szabadkereskedelmi zónájának nemrégiben átadott részén.
A 38 ezer négyzetméteres beépített területével a világ legnagyobb asztronómiának szentelt múzeumának számít.
Kattintson az alábbi képre, és nézze meg galériánkat a múzeumról!
A tárlat három részét, amelyek az "otthon", a "kozmosz", és az "odüsszea" nevet kapták, a látogatók a Naprendszert, a világűr azon túl megfigyelhető részét, valamint az emberiség a csillagászat és az űrkutatás terén tett erőfeszítéseinek történetét ismerhetik meg.
A kiállítás gondosan megtervezett részletei, a fény- és hanghatások, valamint a rendkívül élethű szimulációk magával ragadó élményt nyújtanak a látogatók számára.
A csillagászat közérthetőségének elősegítésére a tárlaton modellek és kísérleti berendezések segítségével mutatják be az asztronómia különböző, elvont fogalmait és a tudományághoz kapcsolódó, ismert kísérleteket. Rekonstruálták a többi között Léon Foucault francia fizikus a Föld Nyugat felől keleti irányba forgását bizonyító ingakísérletét, és behatóan ismertetik egyebek mellett a fekete lyukak spagettihatását, a relativitás elméletét, valamint a Doppler-jelenséget.
Kína az elmúlt években többmilliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához. Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el egy űrszondát a Holdnak a Földtől távol eső oldalára. Az állandó űrállomás kiépítése mellett a kínai űrkutatási program részeként jelenleg zajlik egy kínai Mars-misszió is. A Tienven-1 nevű kínai marsszonda május 15-én landolt a vörös bolygón. Kína további tervei között szerepel továbbá egy legénységet szállító űrhajó Holdra juttatása, és egy állandó kutatóbázis kialakítása a Holdon.
A kínai űrkutatás áttörései között a különféle kínai űreszközök nagy fokú precizitással készült modelljeit tekinthetik meg az érdeklődők. A tárlat utolsó szekciójában helyet kapott egyebek mellett a kiépítés alatt álló kínai űrállomás már felbocsátott, központi moduljának, valamint a Csu-zsung kínai marsjárónak, illetve a Jütu II nevű holdjárónak a mása is.