"Ma én szeretnék neked gyónni. Szombat délután van, egy igen érdekes péntek este után. Aki hétfőn még titokban szerelmet vallott nekem, másnapra ellenségemmé vált. Iszonyatos gondolatok és érzelmek kavarogtak bennem, éreztem, hogy a dolgok kezdenek visszafordíthatatlanná válni. Bekövetkezett, amire vártam, az egyetlen ember akitől nem vártam, úgy érzem, elárult és akivel én ezt sosem tudnám megtenni!
Megkaptam a két jelemet, mivel Segalra került a zöld kendő, akivel köztudottan viharos a kapcsolatom. Biztosan tudtam, ellenfélnek fog választani. Lezártam magamban a végletekig elmérgesedett kapcsolatomat, miközben láthatóan a szívem majdnem megszakadt. Fizikai fájdalmat éreztem szinte minden porcikámban. Úgy éreztem, sosem fog megszűnni. Szerdán egy beszélgetés ráébresztett, hogy semmi sem megváltoztathatatlan. Így leültem Segal mellé, és arra kértem, ismerjen meg, hogy megváltozzon a véleménye, mert ez nekem fontos lenne. Azt gondoltam, süket fülekre találtam, de nem bántam, lélekben teljesen felkészültem a kihívásra.
Pénteken vártam, hogy jöjjön, aminek jönnie kell. Nem így történt, a két kendőt Katka és Milo kapta, annak ellenére, hogy Segal barátja Tommyboyt és engem tanácsolt megjelölésre. Úgy éreztem, a lábaim kicsúsznak alólam, nem értettem, hogy ez egy rossz vicc, vagy tényleg ez történik. Döbbenet volt mindenki arcán. Segal azt mondta, hogy ő Katkával szeretne párbajozni, különböző okok miatt, azért nem mondta el őszintén, mert nem szeretné, ha kiismernék. Meghallgattam, és elfogadom a döntését. Itt végül is mindenki ebből él.
Pandora barátnőmmel egyre közelebb kerülünk egymáshoz, álmomban sem gondoltam volna, hogy ő lesz társam a viharokban s lehetek én is neki. Mindenki máshogy látja, de úgy érzem az igazi szépet csak én látom benne, vagy lehet, hogy igazán csak engem érdekel. Jó lenne boldognak látni. Nem szeretek a dolgaimon változtatni, de ez a dolog megért annyit, hogy megváltozzon a véleményem."