Mindezt úgy kellet csinálniuk, hogy a fiúk véletlenül se sejtsék meg, hogy készülnek valamire.
Katka szépen elmondta minden Villatársnőjének, hogy mit kell tenniük, majd ennek megfelelően a korareggeli órákban fel is keltek. Már várt rájuk ünnepi szerelésük.
Kaptak egy fehér alsószoknyát, színes felsőszoknyát és blúzt, kötényt, a fejükre pedig hímzett fityulát. Suttogva örültek a ruháknak, gyorsan felöltöztek, neki láttak, hogy az asztalt feldíszítsék, megterítsenek és elkészítsék a friss reggelit.
Később a fiúk igazi magyar népzenére ébredtek. Álmos tekintettel nézelődtek, keresték a lányokat a szobában, végül kikukkantottak a nappaliba, ahol a négy menyecske összekapaszkodva magyar néptáncot járt.
Volt nagy nevetés és viccelődés, bár az álmos lovagok megjegyezték, hogy most aztán nem hajthatják végre tervüket, miszerint a lányokat egyenként a medencébe hajigálják locsolás gyanánt.
A reggeli vigadalomnak egy levél vetett véget, ami a fiúkat a riportszobába invitálta. Ott ők is megtalálták az alkalomhoz illő ruhájukat, a kölniket, valamint a feladatot, hogy a csapat minden tagja írjon minden lánynak külön, személyre szóló locsolóverset.
A reggeli után neki is láttak a költemények elkészítéséhez, lányaink pedig a konyhában szorgoskodtak, hogy újabb finomságokkal kápráztathassák el fiainkat.