Horváth Vali leszerelte cigány-ellenes olvasóinkat

Horváth Vali, a romapage.hu főszerkesztőjét elsősorban arról akarták meggyőzni olvasóink, hogy a cigányok lusták és félelmetesek. A magyarországi romák weblapját szerkesztő vendégünk türelmesen magyarázta, hogy miért nagyon nehéz a cigányok helyzete Magyarországon.

Nem lehet, hogy az aluliskolázottság azért van, mert mindegyiküknek van vagy öt gyereke és nincs pénzük iskoláztatásra? Miért nem vállalnak kevesebb gyereket? (nahebakker)
-Itt egy újabb példa a sztereotípiára. Nem minden cigánynak van öt gyereke, sőt, még három sem. A nagycsaládosok többségének kevés a jövedelme. Az, hogy kinek mennyi gyermeke van, minden ember magánügye. Én így gondolom.

Fotó: Fábián Évi

Az egyetlen hathatós felzárkóztatás az a romák oktatásának és iskolai nevelésének elősegítése. Speciális óvodák, mint például Csepelen egy roma óvónő ragyogó kezdeményezése, és ugyanilyen módon speciális iskolákra lenne szüksége a romáknak, ahol kis létszámban tanulhatnának, kapnának ruhapénzt, meg étkezést. (Carnivora)
-Igen, a csepeli óvodáról én is hallottam, és nagyszerű kezdeményezés. De nem minden romára lehet azt mondani, hogy kiscsoportos felzárkóztató osztályokra van szüksége. Egyébként ez is a szegregációnak egy formája, ami nem biztos, hogy a legmegfelelőbb, ha úgynevezett "burkokban" nevelik a gyerekeket.

A 60-as években a magyaroknál sem volt ritka a komfort nélküli lakás, ott mégis változott a helyzet. Attól a rendszerváltásig eltelt közel 30 év és most is ugyanazok a problémák. (louisa10)
-Így van. Ma már ezek a komfort nélküli lakások lettek az úgynevezett cigánytelepek. Vannak, akik felújították, vannak, akik nem. Meg lehet találni minden formáját szerte az országban. Ha egy telepen együtt élnek cigányok, azokat a lakásokat eladni nem lehet, tehát elmenni onnan nem tud. Ott azon a helyen, abból a pénzből, amit keres, abból kell a legtöbbet kihoznia.

A rendszerváltás minden rétegre sokkolóan hatott (kevés kivételtől eltekintve), mégis eltelt 15 év és az emberek alkalmazkodtak az új gazdasági környezethez. A cigányságnál miért megy ez lassabban? (louisa10)
-A cigányok is alkalmazkodnak... De nekem gyerekkoromban mindig azt mondta az édesapám, hogy egy ember élete folyamán amit el tud érni, az mondjuk egy számegyenesen mérve 1 méter, azaz 100 cm. (itt, iskolázottság, munka, nyelv, család, stb.) Van, aki 50 cm-em születik, neki csak 50-et kell megtennie. A cigányok többsége valahol az elején született, neki többet kell megtennie, és ehhez idő kell.

Az alacsony iskolázottságot mindig mint okot soroljuk, pedig lehet hogy ez éppen a következmény, és akkor most keresni kéne az okot. (louisa10)
-Ez is egy vélemény. Én nem így gondolom.

Egyébként miért csodálkoznak az előítéleteken? A legtöbb magyar gyermekben óvodában kialakul, de főleg kisiskolás korban, ahol az idősebb bukott romagyerekek terrorizálják magyar társaikat. (Carnivora)
-Véleményem szerint rosszul közelíted meg a dolgot. Rengeteg integrált óvodát, és iskolát láttam, ahol nagyszerűen megférnek egymás mellett a cigányok és nem cigányok. Véleményem szerint, ahol ez előfordul, ott kevésbé felkészült pedagógusok vannak. Lehetne őket szupervízionálni.

Én pedig úgy gondolom, hogy ha bárkivel együtt akarunk élni, legyen az családban, munkahelyen vagy akárhol, nekem is tennem kell a saját elfogadottságomért, nem várhatom, hogy mindig csak a többiek legyenek toleránsak, mert én olyan más kultúrát képviselek. (louisa10)
-Egyetértek, szerintem nem mondtam neked ellent egyik mondatomban sem. Nem minden tulajdonságot kell a más kultúrával magyarázni. Minden népcsoportban vannak jó, és kevésbé jó tulajdonságokkal bíró emberek.

Fotó: Fábián Évi

Mostanában rengeteget lehet hallani, hogy a romákat Magyarországon leginkább az oktatásban valamint az egészségügyi létesítményekben éri leginkább faji diszkrimináció. Jogosnak érzi-e az EU által küldött felhívást, melyben Magyarországot az esélyegyenlőségi politika radikálisabb folytatására szólítják fel? (szpedro84)
-Oktatás, egészségügy, foglalkoztatás. Létezik diszkrimináció, ezt azért radikális politika folyamán megváltoztatni nagyon nehéz. Amerikában közel 50 évre volt szükség ehhez.

Carnivora-val egyetértek. Rengeteg pénz megy el segélyekre. A romák nagy része erre már be is rendezkedett. Nem tudnak kitörni, ha nem tanulnak. (louisa10)
-A segélyeket, támogatásokat nem csak a cigányok veszik igénybe. Azt nem hiszem, hogy berendezkedtek erre, nem hiszem, hogy havi 4000,- Ft-ból meg lehetne élni. Körülbelül ennyi a segély. Tanulásra vannak kidolgozott koncepciók, ami véleményem szerint igen hatékonynak mutatkozik, szerencsére egyre több fiatal végzi el a szakmunkást, középiskolát, és egyetemi, főiskolai hallgatókat is ismerek rengeteget. De sajnos még mindig nem eleget.. :))

Cégek azért nem veszik fel a roma alkalmazottakat, mert a munkához való viszonyuk... Hát úgy is fogalmazhatnék, hogy nincs is viszonyuk... Én úgy gondolom, hogy a romák nem is akarnak dolgozni... Akkor pedig nem is lehet nekik segíteni... Kommentár? (nahebakker)
-Miért gondolod úgy, hogy nem is akarnak dolgozni? Jobban szeretnének dolgozni, mint a bizonytalant várni. A cégek a bennük élő sztereotip gondolatok miatt nem veszik fel őket dolgozni. (Bár vannak pozitív példák is bőven) Vidéken napi 500 forintos napszámért mennek kukoricát törni, és alig várják, hogy elmehessenek, mert legalább van munka. 500 forint egész napra. Te elmennél?

Szerintem a romák kulturális kérdései még a legjobban megvitatottak a magyar társadalomban. Tudjuk, hogy ők nagyjából megmaradtak a nomád és civilizált keverék kultúránál, zenei képességüket (amire a honlap alapoz), már ismerjük és már leplezetlenül el is ismerjük. De vannak sokkal fontosabb gazdasági, politikai kérdések, amelyek megtárgyalása, megoldása elodázhatatlan. Ez a honlap kerüli ezeket a témákat. (IceNice)
-Nem kerüli a honlap a témákat, nézz bele a Tudomány, a Rasszizmus, az Akták és a Fókusz rovatokba.

Nem gondolja, hogy szigorúbb eszközökre van szükség, amely nem az elnyomás mellett szól, hanem igazi gyümölcsöt hozhat? (például a 8 illetve 12 osztályt végzett romák segélyezése különböző lehetne) (IceNice)
-Nem segélyekben kell vagy kellene gondolkodni. Hanem esélyteremtésben. Megtanítani arra, hogyan lehet érdeket érvényesíteni iskolázottsággal.

Annak idején szégyen volt cigánynak lenni, most pedig nyíltan vállalják. Ez annak a jele, hogy legtöbben jól élnek, vagyis a régi időkhöz képest, és most nyavalyognak legtöbbet! Mit gondol erről? (Infam)
-Annak idején (bár nem tudom mikor) akkor sem volt szégyen cigánynak lenni, csak más volt a politika. Erős asszimilációs kísérletek voltak. Beolvadni lehet, de a bőrszint nem lehet letagadnia. Vannak a romák között, akik jól élnek, és vannak, akik egyáltalán nem. Én, ha jól élnék, felvállalnám a szegényebbek ügyét. (alapítványt, iskolát, satöbbit csinálnék, finanszíroznám)