Rónaky József: Paks nélkül sötét lenne

Biztonságosak-e az atomtemetők? Hány évig lehet még biztonságos a paksi atomerőmű? Ezeket a kérdéseket boncolgatták olvasóink Rónaky Józseffel, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatójával az [origo] Vendégszobájában.

Üdvözlöm a beszélgetőtársakat! Az atomenergia kapcsán sok érdekes hír látott világot mostanában, például a kormány foglalkozott a paksi atomerőmű üzemidő hosszabbításával, Bátaapáti lakossága nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja egy atomtemető felépítését, a héten Bécsben megvitatták a csernobili atomerőmű-baleset következményeiről frissen készült jelentést stb. Várom a kérdéseket!

Mi az, ami mostanság a legjobban foglalkoztatja az atomkutatást? (thor_10)
- Az atomkutatás túl széles spektrum. Az atomenergia kutatás területén két fontos területen várunk komoly eredményeket, az egyik a negyedik generációs atomerőművek fejlesztése, kutatása, ennek egy speciális területe a hidrogén-előállító atomerőmű. Hiszen a hidrogén alapú gazdaságnak sok hidrogénre lesz szüksége. A másik fontos terület a magfúzió kutatása. A közelmúltban dőlt el, hogy Franciaországban épül meg az első kísérleti fúziós reaktor. A fúzió korlátlan energiaforrással kecsegtet, de nem a közeljövőben, hanem inkább a századunk második felének végén.

Hogy lehet biztonságossá tenni egy atomtemetőt? Én ugyan laikus vagyok, de valahogy nem hiszem, hogy meg lehet oldani. (cool)
- A válasz elején annyit hadd mondjak, hogy ez nem hit kérdése, hanem szakmai kérdés. Számos példa van rá a világban: radioaktív hulladékokat ugyanúgy kell elszigetelni a környezettől, mint más veszélyes hulladékokat. Nagy előnyük például a nehézfémekkel szemben, hogy idővel lebomlanak. A bátaapáti hulladéktárolóba az atomerőmű kisebb aktivitású hulladékai kerülnek, amelyeknek a felezési ideje legfeljebb 30 év. A környezet védelmét műszaki és természetes gátak együttese alkotja, a geológiai gátak vizsgálata már befejeződött, és egyértelművé vált, hogy a kiválasztott terület földtanilag alkalmas a hulladékok elhelyezésére.

Hogyan értékeli a bátaapáti népszavazást? (cilimili)
- Pozitívan. A kutatások ezen a területen 10 éve folynak, a lakosság folyamatos tájékoztatása mellett, és ez azt jelenti, hogy minden lakosnak alkalma volt meggyőződni arról, hogy milyen alapos munka folyik a területen. Független tudós biztosság az ő megbízásukból felügyeli a kutatásokat, a népszavazás egyértelműen jelzi ennek az évtizedes együttműködésnek a sikerét. Mindkét paraméter impozáns, a 75%-os részvétel azt mutatja, hogy megmozdult az egész falu. A 90% fölötti "igen" pedig magáért beszél.

Egy atomtemető akkor is, ha mélyen van és vastag szarkofágban, mégiscsak egy időzített bomba. Elég rövid távú gondolkodásra vall, ha azt hisszük, ha eltemetünk valamit, akkor az megszűnik létezni, nem? (Bodon333)
- Ez is egy vélemény, csak megalapozatlan. Az előző kérdésre válaszolva már elmondtam, hogy minden hulladék végleges elhelyezésénél az a feladat, hogy a környezettől biztonságosan elszigeteljük. A radioaktív hulladék nem időzített és nem bomba, hanem hulladék. A szigetelés a környezettől pedig egy olyan feladat, amit gondos hatósági ellenőrzés mellett kell megoldani, mint minden más hulladék esetében. Sajnos ez más hulladékoknál nem mindig így történik. Illegális szeméttelepet sokat találtak az országban, illegális radioaktív hulladékot még nem, mert ezeknek a hulladékoknak a sorsát keletkezésüktől feldolgozásukon, tárolásukon keresztül a végleges elhelyezésig (nevezzük eltemetésnek) és utána is folyamatosan ellenőrizzük. Azért, mert valami sugároz, még nem feltétlenül veszélyes. Sugárzó környezetben élünk, a természetes háttérsugárzás része életünknek. Ha röntgenvizsgálatot végeznek rajtunk, akkor elég jelentős sugárterhelést kapunk. A radioaktív hulladékok elhelyezésének a hatósági kritériumai olyanok, hogy elhanyagolható mértékben növelik meg a lakosság természetes sugárterhelését. Hangsúlyozom, ez nem hit kérdése, hanem szakmai kérdés, és súlyos felelősséggel jár.

És arra nem gondoltak, hogy a föld kiforogja, ami nem oda való? (Illuziofan)
- Nem is értem a kérdést. Sajnos a szenet, az olajat, a gázt, az uránt se forogja ki a föld, azokat ki kell bányászni. A kérdező látott már valamit, amit a föld kiforgott? Én még nem. Ossza meg velem ezt a titkot.

Igen, láttam, amiket 20-30 éve ástak el betonoszlopokat, kiforogta a föld. Ezt maga is tudja. Miért nem vallja be, hogy nagyon veszélyes játék ez? (Illuziofan)
- Ismétlem, a föld nem forgat ki semmit. Lehet, hogy a szél elfújta a beton fölül a talajt, de ezeket a hulladékokat, hangsúlyozom, nem csak a radioaktív hulladékokat, úgy helyezzük el, hogy ne fújja el a szél fölüle a földet.

Ön szerint miért idegenkedik a lakosság egy része a saját hulladékunk hazai tárolásától? (cilimili)
- A rövid válasz az, hogy nem tudom. A hosszú válasz az, hogy sejtem. Két okot látok. Az egyik, hogy az emberek mindentől félnek, ami sugároz. A másik, hogy erre a félelemre nagyon sokan rájátszanak. Már szinte egy félelemipar alakult ki, ami engem egy kicsit elszomorít. Ezért fontos, hogy mint mindenhol, itt is elmondjuk, minden energiatermelés hulladékkal jár, ezeket a hulladékokat megnyugtatóan, biztonságosan el kell helyezni. Nincs olyan energiatermelési mód, ami nem eredményez hulladékot. Az atomenergia abból a szempontból szerencsés, hogy ennek a hulladéknak a mennyisége az előállított mennyiséghez képest nagyon kicsi, és pechje ennek az iparágnak, hogy a hirosimai atombomba óta ezzel a szóval az embereket nagyon könnyű riogatni.