Ráday Mihály: Modern világ, egyedi hangulat

Ráday Mihály városvédő, operatőr szerint még megmenthető a Király utca 40-ben található Hild-ház - bár nem egykönnyen. Az [origo] Vendégszobájában járt, az épített környezet védelmében kifejtett munkája révén ismert szakember szerint, nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét a fővárosi építészeti örökség, és nincsenek illúziói a széttagozódott városi közigazgatás megreformálásával kapcsolatban.

Jobban megéri bontani és újat építeni, mint felújítani? (Pajy)
- Igen, mindaddig, míg nem születik döntés, amely a beruházót más irányban befolyásolja. Számtalan megoldás van erre a világban. A régi házak revitalizálóinak, felújítóinak, karbantartóinak adnak illeték- és adó-kedvezményeket. Nálunk ez ügyben semmi nem mozdul. Az egymást váltó kormányok egyaránt jobb szeretik, ha minden pénz befolyik, és ők oszthatják el újra. A polgárosodás előrehaladtával, talán Magyarországon is megszületik ez az ösztönzőrendszer, és akkor érdeke lesz az embereknek a régi házak fenntartása, megújítása. Kérdés, hogy addig marad-e még néhány?

Egyáltalán, lehet az ilyen képtelen épületek megépítése ellen tenni valamit? (Attila5400)
- Szerintem igen, nem kell rájuk építési engedélyt adni. Sajnos a rendszerváltáskor túllőttek a célon. Meg akarták szüntetni a központosítást, s létrehoztak Budapesten 23 egyenrangú települési önkormányzatot, amelyek mindegyikének önálló építési hatósági jogköre van. A Kálvin téri épületre is a VIII. kerületnél született meg az engedély. A fővárosnak sem első, sem másodfokon nincs beleszólása, mi épül a városban. A másodfok a közigazgatási hivatalnál van, amely csak jogi szempontból vizsgálódik. A Nemzeti Színház esetében sem volt beleszólási joga Budapestnek, pedig az is, de a Kálvin tér is jelentős fővárosi arculatformáló helyszín. Nem hiszem, hogy egy vidéki turista vagy egy külföldi tudná, hogy a kerület felelősségét kell firtatnia. Mint ahogy az se tudható ma, Pesten melyik kátyús útburkolat kihez tartozik.

Ön szerint jó ötlet lenne a budapesti közigazgatás átszervezése? Például a kerületek önállóságának csökkentése, az elővárosok bevonása egy közös szervezetbe? (geritwo)
- Teljesen igaza van. Csak éppen ez sokak érdekének sérelmére lenne megvalósítható. Gondolja végig, 23 polgármester, két-, háromszor annyi alpolgármester, hány bizottsági elnök és alelnök, igazgatótanácsi vagy felügyelő bizottsági poszt szűnne meg rögtön. Minden párt érdekelt abban, hogy ne változzon a helyzet, még akkor is, ha az ellenkezőjéről beszélnek időnként, legfőképpen választási kampány idején.

Mennyire más mondjuk egy olasz, vagy egy francia, esetleg spanyol hozzáállás az értékek megvédésével kapcsolatban, a magyarhoz képest? (j picare)
- Jelentős a különbség. Svájcban például vékony lécekből meg kell építeni a ház körvonalait az üres telken, úgy hagyni egy hónapig, és a hozzászólások mérlegelése után ad a hatóság építési engedélyt. Egyébként a magyarok, beleértve mindazokat, akik folyamatosan bontanak itthon, vagy csak egyszerűen gondozatlanul sorsára hagyják a régi házakat, vagyonokat költenek arra, hogy más országokban turistaként sétáljanak, fotózzanak, gyönyörködjenek a különböző hangulatú utcákban, s vásárolják az emléktárgyakat. Érdekes megfigyelni az olasz kisvárosokat. A hegytetőn épültek. Mindenütt megvannak ezek a városközpontok, s az újabb korokban egyre lejjebb és lejjebb települtek az újabb negyedek a hegy vagy domb szoknyaterületére. Nálunk az új építését rögtön a városközpontban kezdik és pont a régi tereket, utcákat cserélik le az újonnan divatos, uniformizált formákra.

Budapest épületei világviszonylatban milyenek? (ramstein..)
- Budapest és Magyarország építészeti öröksége különleges, egyrészt a török kor építményei miatt, hiszen ilyenek nem maradtak fenn tőlünk nyugatra, másrészt éppen a török kor miatt, korábbi építészetünkből alig maradt valami. Legfeljebb néhány, többször átépített vagy átfestett templom, meg persze a várromok. A városok karaktere a XIX.-XX. században alakult ki. Ha reneszánszot, barokkot akarunk látni, az inkább a Szlovákiához, vagy Romániához csatolt területeken lehetséges, Budapest karaktere, miután a klasszicizmus értékeit, vagy az 1838-as árvíz, vagy Hentzi ágyúi pusztították el 1849-ben, a maradékot pedig most bontják éppen (hogy nagyobb gazdasági hasznot hozó házakat építsenek). Az eklektika, romantika, szecesszió, ilyen egységes nagy város, ebben a stílusegyüttesben nem maradt fenn sehol másutt. Éppen ezt kellene értéknek tekinteni és megvédeni, használni okosan.

Ön szerint mi a fontosabb, a főváros vagy a megyeszékhelyek struktúráját fejleszteni? (gabesz19870205)
- Én nem tennék különbséget, szerintem a fővárosra és a megyeszékhelyekre egyaránt ráfér a fejlesztés.

Tatán, az Eszterházyak által épített Pálma-házzal lehet valamit tenni? Kik a felelősök a romlásáért, és ki kötelezheti a tulajokat a renoválásra? ((flora))

A budapesti városfejlesztés évente mennyi pénzt költ az épületek helyreállítására? (johnyw)
- Nem tudok konkrét számot mondani, több okból. Egyrészt nem vagyok tagja a közgyűlésnek, így nem készültem a számokból, másrészt - mint fentebb elmondtam - Budapesten 23 önálló kerület van, 23 önálló települési önkormányzat, a fővárosin kívül. A fővárosi önkormányzat nagyjából 1,5 milliárdot költ egy évben városrehabilitációra és ezen kívül vannak az alapok, mint pl. a műemléki alap, vagy a települési értékvédelmi alap, amelyekből az egyének is pályázhatnak ingatlanok felújítására.

Lesz folytatása a városvédő beszédeknek? Min dolgozik most? (ulanbator)
- Egyszer már volt folytatása. 1988-ban, az addig elhangzottak, vagy újságban leírtak kerültek a kötetekbe (szöveg és képkötet), 2001-ben Új városvédőbeszédek címmel jelent meg a folytatás. 2001 áprilisa óta pedig minden fönn van a neten. az MTV honlapján!

Köszönöm az érdeklődést, kérem nézzék meg a műsor korábbi adásait a könyvekben, vagy az MTV honlapján, kísérjék figyelemmel a Budapesti Városvédő Egyesület honlapját, vagy a Budapest folyóiratot, illetve annak honlapját. Ezeken keresztül is tarthatjuk a kapcsolatot. Mindenkinek minden jót, szeressék és védjék épített örökségünket!