Ablonczy Balázs: A történésznek nem ítélkeznie kell

Ablonczy Balázs történészt, a Teleki Pál Intézet kutatóját legújabb, a tragikus sorsú miniszterelnök életét bemutató könyve apropóján hívtuk meg Vendégszobánkba, ahol olvasóink főként a 20. századi magyar történelem sorskérdéseiről faggaták.

Mi a véleménye Trianonról és a revíziós mozgalmakról?
- Magánemberként Trianont nagy igazságtalanságnak és történeti drámának tartom. Történészként történeti problémának látom, amellyel kapcsolatban több tér kéne a józan és forrásokra alapozó elemzésnek. Ma pedig a határon túli magyarok miatt aktuális a kérdés, de csak emiatt, mert egy 86 évvel ezelőtti döntésnek csak ennyi lehet az aktualitása. A revíziós mozgalmakkal pedig az a probléma, hogy a két világháború között a közvéleményt integer (teljes) revízióval kondicionálta a politikai elit és az értelmiségiek ("nem, nem, soha"); ám annak mérvadó tagjai: Bethlen, Teleki és még maga Gömbös is tisztában voltak azzal, hogy ez nem megvalósítható cél, és nem lehetséges a nemzetközi politika és a szomszéd országok miatt sem.

Trianonban jobb "eredményt" is ki tudtunk volna harcolni?
- Nehezen. Az volt a baj (a világháborús vereség mellett...), hogy a magyar békedelegáció - önhibáján kívül - későn érkezett ki Párizsba a békekonferenciára. A lapok addigra le voltak osztva: az USA kivonult a békekonferenciáról, a többiek belefáradtak a békecsinálásba. Túl sok mindent kellett volna megváltoztatni a környező országok határain, és ezt az antant nem vállalta. Ez persze nem vigasztal minket.

Mi a véleménye a Horthy-korszakról?
- Nem tartom mintaszerű demokráciának vagy példának, de nem vagyok híve a kor sommás megítélésének sem. Nyilván különbséget kell tenni például a '20-as és a '30-as évek vagy éppen a második világháború korszaka között, Bethlen István és, mondjuk, Gömbös között.

Gömböst mennyire kell elítélnünk? Tehetett-e volna másképpen az adott körülmények között?
- Szerintem a történésznek nem ítélkeznie kell, bár ez néha nem megspórolható. Gömbös kormányzása alatt Magyarország komoly lépéseket tett egy tekintélyuralmi rendszer irányába, minden különösebb (német) nyomás nélkül.

A numerus clausust a zsidótörvények közé soroljuk, tehát jogfosztó lépésként kell megítélni?
- A neve szerint nem zsidótörvény, eddig nem is nevezték annak, de vannak kezdeményezések a történészek körében is, hogy egyfajta "nulladik" zsidótörvénynek nevezzük. Azt is látni kell, hogy ez a törvény, bár az első volt Európában, de korántsem volt egyedi: Románia és Lengyelország is bevezetett később hasonló intézkedéseket.

Mennyire tekinthető antiszemitának a két világháború közötti magyar társadalom?
- Nem tudjuk mérni. Kétségtelenül voltak antiszemita politikai erők, de nyílt antiszemita programmal és kirekesztéssel a '30-as évek legvégéig nem sikerült áttörést elérni.