Ablonczy Balázs: A történésznek nem ítélkeznie kell

Ablonczy Balázs történészt, a Teleki Pál Intézet kutatóját legújabb, a tragikus sorsú miniszterelnök életét bemutató könyve apropóján hívtuk meg Vendégszobánkba, ahol olvasóink főként a 20. századi magyar történelem sorskérdéseiről faggaták.

Több feltételezés létezik a rejtélyes kassai bombázással kapcsolatban, maga szerint ki tehette?
- Még az sem kizárt, hogy a szovjetek. De beszélnek román, német, sőt magyar gépekről is. Talán nem is ez a lényeg, hanem az, hogy hadba kellett-e lépnünk emiatt a Szovjetunió ellen. Az amerikai légierő is bombázta a semleges Svájcban lévő Schaffhausent, mégsem támadták meg az USA-t.

Miért nem sikerült idejében kilépnünk a második világháborúból, mint a románoknak?
- Ügyetlenség, geopolitikai helyzet, megosztott hatalmi elit, politikai illúziók. Folytassam?

Ön szerint mi lett volna Magyarország sorsa, illetve a magyarok sorsa egy esetleges náci győzelem esetén a II. világháborút követően?
- Nem lett volna vidám. Keveset tudunk a nácik Magyarországgal kapcsolatos konkrét terveiről, központi terv talán nem is volt. Azonban Berlinből élénken figyelték a magyarországi német kisebbség sorsát, a zsidókérdés helyzetét, és emellett tudjuk, hogy a magyarok a náci fajelmélet szerint nem voltak árják. Hitler kimondottan utálta is a magyarokat, a többit el lehet képzelni.

Maga szerint hogy halt meg Hitler? Mert sok feltevés volt már erről...
- Tudtommal széles körű közmegegyezés van arról a történészek között, hogy Berlinben lett öngyilkos az ostrom utolsó napjaiban. Kalandregényben én is olvastam már mást, jól szórakoztam rajta, de ettől még nem hinném, hogy másként kellene gondolkodnom erről.

Miként ítéli meg gróf Teleki Pál kétszeri miniszterelnökségét?
- Írtam erről egy elég vastag könyvet, nehéz lenne összefoglalni, de megpróbálom. A kétségtelen pozitívumokon (első miniszterelnöksége alatt: a konszolidáció, a különítmények feloszlatása, a békeszerződés ratifikálása; a második alatt: semleges külpolitika, a lengyel menekültek befogadása) kívül nem lehet szó nélkül elmenni kormányzásának jogfosztó lépései mellett (numerus clausus, második és harmadik zsidótörvény). Ez a két oldal egyaránt jellemzi politikáját, így a kettőt együtt kell nézni.

Honnan lehet tudni, hogy Széchenyi István öngyilkos lett?
- Mint mondtam, a 20. század a szakterületem, és Széchenyi 1860-ban halt meg, de amit erről tudok (Kosáry Domokos és mások munkáiból), abból úgy tűnik, valóban öngyilkos lett. Emberi és politikai kudarc egyaránt szerepet játszott sorsában.

Honnan lehet tudni, hogy Teleki öngyilkos lett?
- Minden általunk ismert forrás erre mutat: az írott dokumentumok, a család vallomásai, a búcsúlevelek, Teleki lelki alkata, de ha felmerül valamiféle hiteles, a forráskritika próbáját is kiálló új adat, ami az ellenkezőjét bizonyítja, én kész vagyok elfogadni.

Miért alakulhatott ki mítosz Teleki halálával kapcsolatban?
- Talán azért, mert nemcsak politikusként érintett sokakat a halála. Főcserkész volt, egyetemi tanár, ismert közéleti ember, nagyon sokakkal volt kapcsolata, és halála sokakat megrázott. Egyfajta jelkép lett belőle, és sokan meggyilkolásának legendájával a háborús felelősség egy része alól is fel akarták menteni a magyar politikai osztályt.

Köszönöm mindenkinek a kérdéseket! Örülök, hogy ennyi embert érdekel a történelem.