A. J. Christian: A társadalomban elvész az ember

Vendégünk volt A. J. Christian, a Mit keresett Isten a nappalimban? és a Mit keresett Isten a hálószobámban? című könyvek szerzője. A Vendégszobában elmesélte, hogy saját életünk tudatos szemlélése a legfontosabb, tanácsokat osztogatott életviteli kérdésekben, útjára indított néhány pályakezdő írót, sőt még arra a kérdésre is kielégítő választ adott, hogy élt-e Jézus Krisztus szexuális életet.

- Vajon amikor egy lélek eléri a magas fejlettségi állapotot, akkor nemtelen, szerelemmentes lesz, mivel már nincs szüksége ilyen földi dolgokra? Hiszen a tárgyilagos világhoz olyankor már nem kell, hogy kötődjön semmilyen módon, így ezek örömei azt az egyéniséget már nem érintik talán. (Valakee)
- Minél "fejlettebb" valaki, annál inkább megéli a szerelmet. Sőt, amikor valaki megéli önmagát, akkor a szerelemben él. Félreértés abból adódik, hogy itt a földön a szerelmet összekötöttétek a birtoklással és a szenvedéssel. A kötődés abban a pillanatban szűnik meg, ha magad vagy a szerelem, mert a szerelmes lénynek nem hiányzik semmi. S bizony kötődést csak a hiányérzet hoz létre.

- Ahogy egyszer csak teljesen megértetted magadat, és így magasabb létállapotba kerültél, elveszítettél sok dolgot is a régebbi gondolkodásodból, ugye? És a mostani életedben nem hiányzik valami, amit emiatt veszítettél el? (Valakee)
- Ha megéled önmagad - megérteni nem lehet -, akkor nem veszítesz el semmit. Viszont átalakulsz az idegesség a félelem, a harag megmarad, épp csak építő, gyógyító energiaként áramlik benned. Eltűnik az a megnyilvánulás, ahogy itt a világban megjelenik. Hidd el nekem, a tudatosság nem jár veszteséggel. Vagy ha mégis, akkor csak a szenvedést veszíted el.

- Az embernek magát kell adnia. Őszintének kell lennie. De ha ez megvalósul, akkor nagyon sok ember megutálja azt, aki őszinte másokkal és magával. Szembekerül másokkal, így rá azt mondják, hogy rossz ember! Ez esetben legyünk társadalomellenesek, ha úgy érezzük? Akkor teljesen igazunk van, ha erősen szembeszállunk másokkal, ha az a többieknek nagyon nem tetszik? (Valakee)
- Ha valaki megéli önmagát, akkor nem fogják utálni. Szeretni és gyűlölni nagyon sokan - mert a gyűlölet is szeretet -, de utálni nem. Általában az emberek összekeverik önmaguk megélését az egész életükben elfojtott gátlásaik, egójuk tombolásával.

- És azt talán rosszul tesszük, ha erőszakosan kiárad belőlünk - legyen az az egó tombolása - az élet? Mert ez is önmegvalósítás. Baj ez? (Valakee)
- Az egó is te vagy, viszont korlátjait csak rád rakta a világ. Egyáltalán nem baj, ha az erőszak kiárad belőled - máshogy nem is lehet feloldani -, csak figyeld a folyamatot. Mert ha figyeled, akkor tudatossá tudod tenni: az erőszak bármin levezethető. Egy kis odafigyeléssel nem kell családot és az ismerősöket bántani, megteszi helyette a kispárna is. Még több odafigyeléssel pedig megélheted az erőszak mélyén búvó teremtő erőt.

A. J. Christian a Vendégszobában

- Az őszinteségről: mindig elmondhatom a véleményem? Még akkor is, ha esetleg megbántok valakit vele? Az igaz, hogy jólesik megszabadulni attól, ami kikívánkozik. (angik_hu)
- Bármit csinálhatsz - elmondhatod, vagy épp lenyelheted -, épp csak figyeld azt, amit csinálsz. Éld meg magadat közben. Tudom, hogy már unod a sok figyelmet. De egyre több emberrel beszélek, aki már megélte a figyelem adta szabadságot.

- Hogyan lehet az ember valóban boldog? (boriSKA)
- Azt vettem észre, hogy a valódi boldogságot az adja, hogyha meg tudod élni saját magad. Hogy ha mind a belső, mind a külső világodban ott vagy, ahol lenni akarsz, ahol lenned kell.

- És hogy tudom saját magam megélni a boldogság eléréséhez? (boriSKA)
- Egyszerűen csak élj. A hétköznapok, a mindennapok minden pici pillanatában. Ha vannak vágyaid, éld meg őket, ha nincsenek, éld meg azt, hogy nincsenek. Egyszerűen csak élj, hagyd, hogy történjenek a dolgok, de közben figyelj magadra, s akkor egyszer csak megkapod a saját életed felett az "irányítást". Ha erővel vagy akarattal vagy kétséggel nem terheled a létezésed, akkor bizony rád köszönt a boldogság.

- Miért nem szeretett soha senki? (Norni)
- Te szeretsz valakit?

- Nincs párkapcsolatom, amit leírtál, idáig is tudtam. (Norni)
- Akkor fognak szeretni, ha te is szeretsz. Elsősorban magadat - mert ha magadat nem szereted, akkor ki szerethetné a másikat? Ha neked nem teljes a szíved, akkor mit adhatnál a másiknak? Tehát ha magadat szereted, ha megéled a benned lévő szeretet, akkor fog mást szeretni, és akkor lesz tartalmas párkapcsolatod.

- Hogy kell a múltat vagy valakit elengedni? Valahogy nem megy. (angik_hu)
- Elengedni nem tudod, mert azzal a szándékkal, hogy el akarod engedni, már csak jobban kötöd magadhoz. Egyszerűen figyelj arra, ami most van, s akkor a múlt terhei feloldódnak, mint a dér a tavaszi napfényben.