Gundel Takács: Szeretem a váratlan helyzeteket

A január óta igen jó nézettséggel futó Áll az alku műsorvezetője elárulta, hogy próbálták zárt körben ezt a játékot, sokkal kisebb összegekkel, de nem működött, mert nem volt benne feszültség és tét. A mostani verzióval sokkal elégedettebb, és örül annak, hogy akadnak életvidám, laza, beszélgetni hajlandó, "olaszos temperamentumú" magyarok, akik feldobják a műsort. A boldog, kiegyensúlyozott családi életről és a meccsközvetítésről is vallott a chaten.

Szia Gábor! Áll az alku! :-) A műsorokban látom, hogy nagyon jókedvű, aranyos (jóképű) férfi vagy! A magánéletben is ilyen vagy? [Niki baba(bi)]

- Köszönöm szépen! Alapvetően kétféle műsorvezető van, az egyik olyan, mint amilyen az életben, a másik kitalál magának valamilyen imázst. Én az előbbiek közé tartozom, és az a tapasztalatom, hogy azok váltak igazán nagy televíziós személyiséggé, lásd Vitray Tamás, Antal Imre, Gyulai István (stb.), akik olyanok voltak a képernyőn, mint az életben.

Milyen stílusú filmeket szeretsz? Szerinted ki nyeri a világbajnokságot? Kinek szurkolsz? [$Mr.Bean$]

- Nehezen tudnám elkötelezni magam egyetlen stílus mellett, de talán nem is akarom. Vannak filmek, amelyekre egész életében emlékszik az ember, hogy csak egyet említsek, az Esőember, és vannak olyan filmek, amelyek nem akarnak semmi többet, mint egyetlen estén szórakoztatni. Hangulattól és fáradtságodtól függ, hogy melyikre vágysz. A focivébét szerintem a brazil, angol, olasz hármasból nyeri valamelyik. Nem szurkolok kifejezetten egyik csapatnak sem, de szeretem a brazilokat, mert a legvirtuózabb csapat. Szurkolok a spanyoloknak, hogy végre egyszer összejöjjön nekik, hasonló okokból az angoloknak is kijöhetne egyszer a lépés, de sokszor csak az adott meccs nézése közben alakul ki bennem, hogy kinek szorítok.

Hogy csinálod, hogy mindig pontosan, időre be tudod fejezni a játékot? [Görkoris lány!]

- Nem tudom mindig pontos időre befejezni a játékot. Egyszerűen lehetetlen, mert mindez nagyban függ a játékos döntéseitől. Talán nem árulok el nagy titkot, hogy ezeket a műsorokat felvételről láthatjátok. Többek között ezért.

Neked melyik Áll az alku tetszik jobban? A régi vagy az új? És miért? [Bingo22]

- A régiben szerettem a kvízt, a kérdéseket, a mostaniban szeretem ezt a családias hangulatot, és azt, hogy rengeteg váratlan helyzet fordul elő.

A családod, a gyermekeid sosem panaszkodnak arra, hogy kevés időt szentelsz rájuk? [mod777]

- Természetesen a gyerekek mindig panaszkodnak, nekik semmi sem lehet elég jó, bár szegények már megszokták, hogy a legváratlanabb időpontokban tudok elindulni dolgozni. Összességében azonban nem hiszem, hogy az átlagnál kevesebbet töltenék együtt a gyerekeimmel, egyszerűen csak más életritmusban élünk, mint egy átlagos család, ahol az apuka hétfőtől péntekig reggel 8-tól fél 5-ig dolgozik. Van úgy, hogy napokig alig látnak, de aztán a következő héten szinte folyamatosan velük tudok lenni.

Szerinted valaki meg fogja nyerni az 50 milliót? [Rózsaszin pitbul]

- Biztosan. Még egyszer mondom, nem az a műsor célja, hogy pénzt spóroljon a csatorna, hanem az, hogy egy jót játsszunk. És nyilvánvaló, hogy a nagy számok törvénye alapján előbb-utóbb sikerül valakinek.

Iskoláskorodban milyen tanuló voltál? Szerettél tanulni? [harijerty]

- Az a típusú tanuló voltam, aki megtanulta azt, ami érdekli, és aki csak a biztosat hozza abból, ami nem. Összességében azért jó tanuló voltam, de a reáltárgyakkal nem lehetett különösebben felizgatni. Mindazonáltal a legtöbb életre való dolgot a gimnáziumi matematikatanáromtól, Laczkó Lászlótól tanultam. Utólag is köszönöm, tanár úr!

Szuper műsorvezető vagy, nagyon tetszik a családodhoz való hozzáállásod, sok ilyen ember kellene kicsiny országunkban! [catgirl27]

- Köszönöm szépen, ez jólesett! Egyetértek az utolsó megállapításoddal, szerintem egyébként sok ilyen ember él az országban, csak ők nem hangosak, magamutogatók, hanem szépen csendben teszik a dolgukat. Kár, hogy általában mondjuk a bulvársajtó nem az ilyen emberekre kíváncsi, hanem azokra, akikkel történik valami rendkívüli. Szerencsére az utóbbi időben nem kellett semmi botrányosat csinálnom ahhoz, hogy a lapokba kerüljek, így viszont tényleg arról is lehet szólni, hogy így is lehet élni.