2030 körül élet lesz a Marson

A Mars múltjának megismerésével jobban megérthetjük saját bolygónk fejlődését, és talán választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy máshol is megtörtént-e az élet csodálatos kialakulása. Vendégünk volt a Mars Society magyar tagozatának két szervezője, Csengeri Tímea és Sik András.

Lesz élet a Marson valamikor? (hidropumpa)

- Hogyne lenne, leghamarabb 2033-ban :) Igaz, hogy földi élet, de azt sem kell lebecsülni. :)

Elképzelhetőnek tartjátok, hogy a Marson ma is létező életet fognak találni? (kmarci15)

- Reménykedünk abban, hogy múltbéli élet nyomaira bukkanhatunk, megvan az esély arra, hogy jelenleg is van élet a vörös bolygón, de a felszínen semmilyen általunk ismert életforma nem lenne képes fennmaradni. Márpedig amikor az életről beszélünk, célszerű, ha csak az általunk ismert élet nyomait keressük.

Mi történne, ha kiderülne, hogy veszélyes organizmus található a Marson? (taylormaster)

- Ha valóban veszélyt jelenthetne a földi életre, biztos, hogy nem hoznánk haza.
Minden bizonnyal a helyszínen vizsgálnánk. Szigorú előírásokkal szabályozzák a mintavisszahozó küldetéseket. Nagyon fontos odafigyelni arra, hogy a Föld és a Mars esetleges kölcsönös "fertőzését" mindkét irányban elkerüljük.

Mi előnye származik a Föld népének abból, hogy a Marsot megismerjük, illetve mi előnye származik a Marsnak az emberiségből? (szaffo)

- A Mars megismerése Földünk megismeréséhez jelenti a kulcsot. A Marsot a múltban több kataklizmikus esemény is érte, aminek következtében korai, földihez hasonló klímáját és légkörének jelentős részét elvesztette. Így vált azzá a száraz, szeles égitestté, amilyen most. Múltjának megismerésével jobban megérthetjük saját bolygónk fejlődését, és talán választ kaphatunk arra a kérdésre is, hogy csak a Földön történt-e meg az élet csodálatos kialakulása, vagy esetleg a Marson is. Ha életnyomokat találnánk a Marson, kétféle következtetésre juthatunk: ha független a földi életformától, akkor - mivel a Naprendszer két égitestén is kialakult az élet - a végtelen Univerzumban szinte végtelen számú helyen is jelen lehet. A másik lehetőség, hogy hasonló a földi életformához, ekkor viszont arra kell következtessünk, hogy valamikor a múltban - például meteoritok belsejében - a földi élet eljutott a Marsra, vagy viszont, a marsi élet a Földre. (Ezt nevezik pánspermia-elméletnek.) S ekkor képletesen szólva lehetséges, hogy mi magunk is ősi marslakók leszármazottai vagyunk.

Rengeteg pénzt költöttek arra, hogy kiderítsék, volt-e víz a Marson millió évekkel ezelőtt. Miért jó az nekünk, ha akkor volt víz, de most nincs? (nagymihi)

- Mert a víz az életre utal. Tehát ha a múltban folyékony állapotban volt víz a bolygón, akkor kedvezőek lehettek a feltételek ahhoz, hogy az élet kialakulhasson.

Ha találnak jeget a Marson, és akkora mennyiség volna, hogy megolvasztva, felforralva kialakulna a légkör, akkor volna-e lehetőség arra, hogy az emberiség ott is éljen, illetve mekkora a hőmérséklet ott? (lucaska)

- A felszíni átlaghőmérséklet -53 Celsius-fok körüli, így a már bizonyítottan létező felszín alatti jégtestek és felszíni jégsapkák megolvasztása akár évszázados kihívást is jelenthet az emberiség számára. Felmerül azonban egy alapvető morális kérdés: ha technológiánk adott is, van-e jogunk ahhoz, hogy ilyen mértékben változtassuk meg egy távoli, idegen világ környezeti viszonyait.

Nem lehetne a sarkokon leszállni? Ott biztosan van víz. (SafranekTodor)

- A Mars Polar Lander 1999-ben a déli pólushoz közeli területeken próbált meg leszállni, ám sikertelenül. A leszállóhely kiválasztása kulcsfontosságú kérdés, s két szakembercsoport csatája: a tudósok a várható új ismereteket tartják szem előtt, a mérnökök pedig a biztonsági szempontokat. A pólus térsége azért sem olyan jó választás, mert az űrszondák energiaforrását általában napelemtáblák jelentik, s minél távolabb vagyunk a bolygó egyenlítőjétől, a napenergia-termelés hatékonysága annál kisebb.

Ha kiderül, hogy a Marson vannak nyomai az életnek (víznek), akkor mennyi időbe telne, amíg megteremtenék a földi élethez hasonló körülményeket? (pongi_)

- Ezt terraformálásnak hívják, és ha működne is, csak több száz év alatt érhetnénk el eredményt.

Terraformálás elképzelhető-e a Vénuszon is a távoli jövőben? (Szultan1)

- A Vénusz egy teljesen más környezet, ahol sokkal zordabbak a körülmények, 470 Celsius-fok van a felszínén, és nagyon nagy a légköri nyomás. Eddig a leghosszabb idő 127 perc volt, amit űrszonda kibírt a felszínén. Tehát nagyon kicsi az esélye annak, hogy a jövőben a Vénusz terraformálás célpontja lenne.

Maga szerint elképzelhető, hogy a Marson van élet, és a "marslakók" védelmi mechanizmusként megtévesztik a szondáinkat?! (southern)

- Elképzelhetőnek tartom, hogy van/volt élet a Marson, de jelenlegi tudásunk szerint ez csak baktériumokat vagy más mikroorganizmusokat jelenthet. Ezek pedig nem állnak az evolúció olyan szintjén, hogy megtévesszék szondáinkat vagy kárt tegyenek bennük.