Csermely Péter: Sok gyenge kapcsolat a siker titka

Csermely Péter tizenöt év után vált "hűtlenné" a stresszfehérjékhez, amikor megismerkedett a hálózatkutatással. A gyenge kapcsolatok fontossága, az általa indított Kutató Diákok Mozgalma, a biokémia nagy kérdései szerepeltek sok más mellett a Társalgó vendégeivel folytatott beszélgetésben.

Csermely Péter: Sok szeretettel üdvözlök mindenkit a magam és a gyenge kapcsolatok nevében. Ezek a gyenge kapcsolatok segítenek bennünket abban, hogy sikeresek legyünk, és egyszerre stabilak is. Erről szólt a hétfői előadásom a Mindentudás Egyetemén.

Hogy jön a biokémiához a hálózatkutatás? (cool)
- 15 éven keresztül stresszfehérjékkel foglalkoztam. Ezek a fehérjék a sejtes fehérjehálózat közepén ülnek, és vigyáznak arra, hogy a stressz után helyrejöjjön a szervezetünk. Ezek a stresszfehérjék arra is nagyon jók, hogy ki- vagy bekapcsolják azt a rejtett változatosságot, amitől állatok, növények vagy akár emberek egy csoportja túlélheti az iszonyatos károsodást.

Milyen a visszhangja a könyvének? (holmio_01)
- A választ kérdéssel kezdeném: melyiknek? Ugyanis eddig 6 könyvem jelent meg, de nyilván a kérdés a legutóbbira, a Rejtett hálózatok ereje c. könyvre vonatkozott, amely a Mindentudás Egyeteme-előadás anyagának egy bővebb változata. Ez a könyv csak a múlt héten jelent meg, de már megjelenés előtt is több százan olvasták, és a tudományos érdekességeken felül saját életükre vonatkozóan is tanácsot kaptak belőle.

Hogy sikerült a hétfői előadása? Nem volt lámpaláza akkora tömeg előtt? (karl_boro)
- Érdekes volt több mint 400 ember előtt beszélni. Egyetemi oktatóként megszoktam a 150-200 fős tömeget, de 400 ember lényegesen több ennél, ugyanis 150 embert még egyesével "be lehet fogni", azaz lehet emlékezni az arcokra, de 400 embernél ez már lehetetlen, és ez egy új, érdekes helyzetet teremtett nekem. Az előadást meghallgatta Sólyom László köztársasági elnök úr is, ami külön öröm volt a számomra. Az előadás végén - bár nem mértem -, legalább 3 percig szólt a vastaps, ami bizonyára a siker jele.

Népszerű téma a tudósok közt a hálózatkutatás. Barabási Albert-László is írt egy príma könyvet ebben a témában. Önnek mi a véleménye róla? (cool)
- Barabási Albert-László jó barátaim egyike, legutoljára éppen néhány hete találkoztunk. Könyve: a Behálózva, egyike volt azoknak az olvasmányoknak, amelyek engem a hálózatkutatáshoz eljuttattak. Nagyon izgalmas volt a könyvében az, hogy általános alapelveket szinte minden hálózatra érvényesnek talált, függetlenül attól, hogy a hálózatok elemei emberek, fehérjék vagy akár atomok voltak.

Milyen fejlemények vannak a FEBS (Nemzetközi Biokémiai Konferencia) és a Kutató Diákok ügyében? Várható-e hasonló jellegű rendezvény itthon, vagy máshol világban? (Gy)
- Júliusban Budapesten egy 2700 fős konferenciát rendeztek a biokémikusok, ahol 89 ország küldöttei vettek részt. Ez volt a FEBS-konferencia, ami azért is rendkívüli volt, mert 140 középiskolás kutató diák segített a konferencia lebonyolításában. Ezek a diákok a résztvevők kedvencei lettek, és a segítségükkel egy új hagyományt teremtettek az ilyen típusú nemzetközi konferenciák terén. Felmerült, hogy a 2006-ban Isztambulban megrendezésre kerülő hasonló konferenciára is "importálják" őket, de jelenleg erről még folynak a tárgyalások. A Kutató Diákok Mozgalma - www.kutdiak.hu - jövőre lesz 10 éves, és izgalommal várom, hogy az idei csaknem ötezer fős diáklétszám addig mekkorára fog nőni.