Csermely Péter: Sok gyenge kapcsolat a siker titka

Csermely Péter tizenöt év után vált "hűtlenné" a stresszfehérjékhez, amikor megismerkedett a hálózatkutatással. A gyenge kapcsolatok fontossága, az általa indított Kutató Diákok Mozgalma, a biokémia nagy kérdései szerepeltek sok más mellett a Társalgó vendégeivel folytatott beszélgetésben.

Hogyan lehet valakiből biokémikus? (kriszti_85)
- Biokémiát a mai magyar egyetemeken fő tárgyként nem oktatnak. Lehet, hogy jövőre már a master-képzés beindulásával lesz "biokémikus M. Sc." fokozat is. Jelenleg, ha valaki biokémikus akar lenni, akkor vagy biológusnak, vagy vegyésznek, vagy orvosnak tanul. A biokémia tudománya iránt az indíttatás minden bizonnyal különböző életkorokban alakul ki. Nekem 17 éves koromban derült ki, hogy vonzódom a biokémia iránt, amikor a középiskolai országos tanulmányi versenyen egy biokémiai tárgyú belépő dolgozatot kellett írnom. Az élet furcsa fintora, hogy 12 évvel később a kandidátusi értekezésemet is pontosan ugyanabban a témában védtem meg.

Mi jelenthet áttörést a biokémiában? (kriszti_85)
- Nagyon nem ismerjük azt, hogy mi tesz minket emberré. Az egyik korábbi válaszomban említettem, hogy megismertük a teljes emberi génszekvenciát. Az elmúlt hetekben került sor a csimpánz génállományának leírására, amiből kiderült, hogy elenyésző a különbség a csimpánz molekuláris felépítése és az emberé között. Ez arra enged következtetni, hogy a különbség már sejtes szinten is a szabályozó folyamatokban van. Nagyon nagy különbség mutatkozik pl. a DNS olyan szakaszaiban, amelyek "csendesek", tehát semmilyen fehérjét nem kódolnak. Jelenleg fogalmunk sincs, hogy ezek a szakaszok milyen célt szolgálnak, és még azt sem tudjuk, hogy a lehetséges funkciót milyen irányba kezdjük el keresni. Ha valaki rájönne arra, hogy ezek a csendes DNS-szakaszok miért annyira különbözőek az ember és a csimpánz között, az valószínűleg nem is egy Nobel-díjban részesülne.

Mennyire régi tudomány a biokémia? Melyek fő irányvonalai? (zsofi_kiss)
- A biokémia a 19. sz. második felében alakult ki, amikor a szerves kémiai vegyületek egyikéről-másikáról kezdték felismerni, hogy az élő szervezet működésében is alapvető szerepet játszik. Tehát 150 éves múltra tekinthet vissza. Ebből az elmúlt 5 év valószínűleg sokkal fontosabb, mint az előző 145 volt, mert 5 évvel ezelőtt derítették fel az emberi genomot, ami lehetőséget adott arra, hogy feltérképezzük és megértsük az összes olyan molekulát, amely részt vesz sejtjeink felépítésében. Ezeknek a molekuláknak a funkciója is nagyon fontos, de talán meg fontosabb az, hogy milyen kölcsönhatásban állnak egymással. Ezeknek a kölcsönhatásoknak - hálózatoknak - a feltérképezésével a különböző "omikák", azaz a genomika, a proteomika, a metabolomika, szignalomika stb. foglalkozik. Szeretnénk megismerni a sejt hálózatát, a biokémiának ez a célkitűzés a jelenlegi fő irányvonala, nyilvánvalóan azzal kiegészítve, hogy az egészséges és a beteg ember között milyen molekuláris különbségeket lehet találni. Ha ezeket a különbségeket meg tudjuk találni, illetve ezek közül fülön tudjuk csípni a legfontosabbakat, akkor reményünk lehet arra, hogy egy sor olyan betegséget is gyógyítani tudjunk, amire ma még nincs megfelelő gyógymód.

Mit takar a skálafüggetlen hálózat? (cool)
- A skálafüggetlenség egy eloszlási formát jelöl. Azt jelenti, hogy ha dupla logaritmikus ábrázolásban ábrázolom az eloszlás gyakoriságát, akkor egyenest kapok. Köznapi nyelvre lefordítva: az egy nagyságrenddel nagyobb (másabb) dolgok egy nagyságrenddel kisebb valószínűséggel fordulnak elő. A hálózatok esetében ez azt jelenti, hogy a fokszám eloszlás skálafüggetlen, magyarul olyan emberből, akinek néhány barátja van, sokat találunk, olyan ember, akinek több száz barátja lenne, már egy nagyságrenddel kevesebb akad, és elenyésző (de létező!) azoknak a száma, akiknek ezer, sőt akár tízezer barátjuk akad.

Önnek ki a példaképe, akinek a legtöbbet köszönhet a tudományos életben? (karl_boro)