Heszky László: Haszonnövények - igény szerint

Heszky László növénygenetikus, biotechnológus. Tápiószelén egy kis laboratóriumban, fiatal kutatóként úttörő növényi sejt- és szövettenyésztési programot indított, melyben a szakma nagy megdöbbenésére sikerrel járt. Ennek a programnak a kiteljesedése vezetett olyan technikákhoz, melyeket ma biotechnológiának-géntechnológiának nevezünk.

Mi a véleménye a genetikailag módosított növények magyarországi termesztésével kapcsolatban, és Ön szerint hogyan hat ez a magyar növénytermesztésre? [csapdalany]
- Jelenleg egy transzgénikus növény, a kukoricamoly-rezisztens GM-kukoricahibridek termesztésbe kerülése várható. Mivel a kukoricamoly hazánkban nem jelentős kártevő, a rezisztens GM-hibridek köztermesztésbe kerülése növénytermesztési szempontból nem indokolt. Köztermesztésbe kerülés esetén számolni kell azzal, hogy a transzgén átkerülhet virágporral a hagyományos hibridekre. Ez 200-400 méteres izolációs távolságot indokol, mely a koegzisztencia törvénytervezetben van szabályozva.

A növények hogy tudnak gyógyító hatást kifejteni? [Szokeherceg21]
- A növényeket is számos vírus, baktérium és gomba fertőzi, hasonlóan az emberhez. A növények ezért sokféle vegyületet termelnek, melyeknek antivirális, antibakteriális és gombaellenes hatása van. Ez a hatás érvényesül az embert fertőző kórokozókkal szemben is.

Mivel foglalkozik a biomérnök? [Bolcsi17]
- A biomérnök-képzés Magyarországon a Budapesti Műszaki Egyetemen folyik. Azokra a technológiákra képez szakembereket, melyeket összefoglalóan biotechnológiának nevezünk. De ez a hagyományos biotechnológiát jelenti, amit erjesztéses vagy fermentációs stb. technológiának hívunk, tehát amelyekben bizonyos folyamatokat élő szervezetekkel hajtanak végre.

A genetikailag módosított növények emberi élettani hatását még nem ismerjük, elméletileg nem veszélyesek... [Sukhoi]
- A hatás attól függ, hogy a transzgénikus növény milyen transzgént tartalmaz. A gének közel 50%-a azonos a növényben is és az emberben is. Amennyiben ilyen gént viszünk át, annak semmiféle káros élettani hatása nem lehet az emberre. Más gének esetében állatetetési kísérletekkel kell igazolni, hogy a géntermék gyakorlatilag sem veszélyes az emberre.

Hogyan lehet a napfüggő növényeket télen is életben tartani? [darkelf00]
- A növények mind "napfüggők", kivétel a parazita növények, melyek energiájukat nem a nap fényenergiájának megkötésével, hanem bomló szerves anyagokból nyerik. Tehát a nem parazita növényeket télen is napfényben vagy szórt fényben kell tartani.

Most nem akarok komolytalankodni, de lesz valaha ember-növény transzgenetika? [NemesisGSXR6QQK3]
- Már napjainkban is van. Transzgénikus növényekkel, mint bioreaktorokkal termeltetni lehet különböző emberi fehérjéket, mint pl.: enkefalin, interferon, humán-szérum albumin, a gyógyszeripar számára. Ebben az esetben az emberi fehérjéket azért tudják termelni a GM-növények, mert az emberből származó géneket juttatták be.