Heszky László: Haszonnövények - igény szerint

Heszky László növénygenetikus, biotechnológus. Tápiószelén egy kis laboratóriumban, fiatal kutatóként úttörő növényi sejt- és szövettenyésztési programot indított, melyben a szakma nagy megdöbbenésére sikerrel járt. Ennek a programnak a kiteljesedése vezetett olyan technikákhoz, melyeket ma biotechnológiának-géntechnológiának nevezünk.

A genetikailag módosított növények segítségével ön szerint milyen most nem gyógyítható betegségeket lehetne gyógyítani? [PszichoBrutál]
- A transzgénikus növények önmagukban nem alkalmasak terápiás kezelésre, csak akkor, ha a terápiában amúgy használatos molekulákat termelnek vagy túltermelnek. Jelenleg ilyen transzgénikus növény nincs forgalomban. Az USA-ban viszont vannak olyan üzemek, amelyekben transzgénikus paradicsommal olyan emberi vakcinákat termeltetnek, melyek elfogyasztását követően az emberekben védettség alakulhat ki különböző betegségekkel szemben. Pl.: Hepatitis vírus, antrax, AIDS, veszettség vírus stb.

A bionövények mitől egészségesek? [talajtornababa12]
- A biotermesztés által produkált bionövények, mint növények semmiben sem különböznek a normál növényektől. A különbség a termesztési technológiában van. A biotermesztés során tilos különböző vegyszereket, növényvédő szereket használni.

Canabissal nem szoktak kísérletezni? [kánegting pípöl]
- Csak laboratóriumban lehet, de azt is ellenőrzi a Nemzetközi Kábítószer Ügynökség.

Igaz, hogy az a bizonyos bifidus essensis, amit a joghurt tartalmaz, valójában nem létezik? [ednagirl15]
- Sajnos a részleteket ebben a témában nem ismerem. Szerintem valaminek léteznie kell és az a valami nem lehet más, mint egy speciális baktériumtörzs, ami feltehetőleg szabadalom és ezért nem verik nagydobra. Amennyiben nem létezne, az Élelmiszer Ellenőrző Hatóság azt már régen kiderítette volna.

Genetikailag módosíthatóak a növények úgy, hogy pl. a parlagfű ne okozzon allergiát? [CrazyBoy]
- Igen, az ötlet jó. Azonban tudnunk kell, hogy nagyon sok élelmiszer-növényünk is tartalmaz allergén fehérjéket. A géntechnológia stratégiája pl. szójánál az, hogy megakadályozzuk az allergiát okozó fehérjék termelődését a GM-növényben. Ezek a kutatások folyamatban vannak. Ami a parlagfüvet illeti, azzal az a baj, hogy hiába állítanánk elő allergénmentes parlagfüvet, az nem tudna elterjedni a világon és lecserélni a jelenlegi populációkat. Tehát elméletben megoldható, gyakorlatban kivitelezhetetlen. Az emberek egy része elutasítja a GM-növények termesztését, azonban e növények termesztésekor kevesebb vegyi anyagot juttathatnánk ki a természetbe (BT kukorica). Hogy lehetne feloldani ezt az ellentmondást? A BT-kukorica, mint rovarrezisztens fajta valóban lehetővé teszi a rovarirtó szerek mennyiségének csökkentését. Magyarországon azonban ennek nincs jelentősége, mert a kukoricamoly kártétele elenyésző, és ezért ellene a gazdák nem használnak pleszticidet (vegyszeres permetezést). Tehát nincs mit csökkenteni.

A Magyarországon a kapható zöldségek és gyümölcsök Ön szerint tartalmaznak káros szereket? [CrazyBoy]
- A káros szereket a különböző növényvédő szerek jelenthetik, de azok is csak abban az esetben, ha kijuttatásuk után, a termelő nem várja meg azt az időt (pár hét), mialatt a szer a növényben lebomlik. Tehát, ha a termelők betartják az utasításokat, akkor nem, ha nem tartják be, akkor igen. Kis kertekben gyakran előfordulhat, hogy a fák alatt zöldségeket termesztenek és nem veszik figyelembe a zöldségek fogyasztásánál, hogy a fát valamivel permetezték. Ez veszélyes lehet.

Kedves chatelők, sajnos az én időm lejárt, ezért most búcsúzom. Kérem, nézzék továbbra is a Mindentudás Egyetemét! Üdvözlettel: Heszky László.