Janka Zoltán: A szorongásra nem gyógyír az alkohol

Janka Zoltán pszichiáter legmeghatározóbbnak az iskolákat tartja. Gyermekkorában jól rajzolt, szívesen tanult volna képzőművészeti iskolában, de végül a szegedi orvosi egyetemre került. Az orvosi diploma megszerzése után az idegsebészi pályát ajánlották neki. Ehhez azonban jellegzetes szakállától meg kellett volna válnia, amit nem vállalt, így lett belőle ideggyógyász. A lelki bajok biológiai gyökereinek kutatásával foglalkozik. Tanítványainak tisztességet, emberséget, az anyagi javakon kívül az egyéb értékek felfedezését kívánja, és Szent-Györgyivel szólva azt, hogy lássák, amit mindenki lát, de gondoljanak olyat, amit addig senki nem gondolt.

Mennyire lehet bizalommal fordulni egy orvoshoz, ha komoly alvászavarok gyötrik az embert? [UnleashX]
- Szerintem teljes bizalommal lehet minden orvoshoz fordulni, ráadásul az alvászavarokra szakosodott a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül egy szekció, az úgynevezett "inszomnia" munkacsoport. Minden alvászavar először egy egyszerű kivizsgálást igényel, ami beszélgető interjúval indul.

A kedélybetegség mennyire jellemző hazánkban? [UnleashX]
- Hazánkban talán valóban kissé magasabb a kedélybetegség előfordulása a nemzetközi átlaghoz képest, különösen a kétpólusúaké. Ebben az a jó hír, hogy a kétpólusú kedélyingadozás a kreativitással, a tehetséggel gyakran együtt jár.

Van gyógymód az állandósult rossz kedélyállapotra? [UnleashX]
- Attól függ, hogy ez melankóliás személyiséget jelent, vagy a krónikus, az idült depressziót, orvosi nevén a disztímiát. Utóbbira van.

Mi a véleménye arról, hogy hazánkban egyre több fiatal válik az alkoholizmus áldozatává? [kabaa]
- Szomorú jelenség, mindenképpen tenni kellene ellene valamit, elsősorban megelőzéssel. Nem az alkoholfogyasztás ellen vagyok, mert mértékkel fogyasztva a jó minőségű italok, kis mennyiségben akár még egészségmegőrzésre is ajánlhatók, hanem a mértéktelen állandósult és rossz kultúrával párosult italozás nem fogadható el. Még egyszer: a megelőzés, a nevelés, oktatás szerepét emelném ki a társadalom fiatal tagjai számára.

A rossz idő ugyebár hozzájárul a közérzet romlásához, ünnepek közeledtével megnő az öngyilkosságok száma, önt is többen keresik meg? [tranceformat]
- Mindenképpen. Az ünnepek előhozzák például szeretteink elvesztésének emlékét, és e tragikus események emlékei kiválthatják az öngyilkosságot, különösen, ha a háttérben depressziós kedélyvesztés húzódik meg. Ezért nagyon fontos a depresszió korai felismerése és kezelése. Ez nagyon hatékony módja az öngyilkosság megelőzésének.

Az ember hangulata bizonyos kémiai anyagokhoz kötődik? [pár bi hölgyet]
- Bizony, bizony. Az idegsejtek intelligens párbeszédét biztosító kémiai jelátvivő anyagok közül a szerotonin, a noradrenalin és a dopamin a legfontosabbak ebből a szempontból.

A mentális, nem szervi jellegű betegségek körébe tartozik az epilepszia és a gyengeelméjűség? [sun_light!]
- Az epilepszia és a gyengeelméjűség egyértelműen az agy szervi betegségei közé tartoznak.

Mennyire kezelhető a depresszióra való hajlam? [UnleashX]
- A hajlamot még nem tudjuk kezelni, mert esetleg genetikai okai lehetnek (pl. az egyik jelátvivő anyag szállításában a fehérje nem a hosszú, hanem a rövid változatú), de a kifejlődött depressziót szerencsére jól lehet kezelni.

A depresszió mennyire öröklődő betegség? [Luc Gizike]

A fóbiákat hogyan lehet hatékonyan leküzdeni? [LACI ISO D.M.20!]
- A fóbiákat egyértelműen viselkedés-tréninggel a legjobb legyőzni. A félelmi helyzetekből nem elmenekülni kell, hanem szembesülni azokkal.

A kezelések közben alkalmazott gyógyszerek válthatnak-e ki függést? [UnleashX]
- E tekintetben a nyugtató és altató gyógyszerekre kell vigyázni, ezért ezek szedése hosszú távon nem javasolt.

A gyermek- és fiatalkorú bűnözők körében gyakori a mentális, nem szervi jellegű betegség előfordulása? [sun_light!]
- A mentális betegség egyértelműen NEM, viszont az úgynevezett fiatalkori antiszociális személyiségzavar igen, ezt pedig nem tekintjük betegségnek, ami a tett felmentését indokolná például.