Hegedűs Miklós: Az oroszok csak gázt tudnak eladni

A gázvita hosszú távon megemeli majd a földgáz árát a világpiacon - állítja Hegedűs Miklós energetikai szakértő. Hegedűs szerint a gázvitában Oroszország is legalább annyira kiszolgáltatott, mint a gázt vásároló európai országok. A GKI Energiakutató Kft. ügyvezető igazgatóját olvasóink az orosz-ukrán gázvita felvetette problémákról, a Föld kőolajkészleteiről és az alternatív energiaforrásokról kérdezték a Vendégszobában.

- Meddig elég a Föld gáz- és kőolajkészlete? [Yukos]

- Az általam ismert információk szerint az ismert földgázkészlet a mostani fogyasztási szint mellett kb. 60-70 évre elegendő, kőolaj esetében az ismert készlet 40-45 évre biztosít ellátást. De az elmúlt 30-40 évben a kőolaj és földgáz élettartama viszonylag gyors felhasználásnövekedés mellett inkább növekedett, mintsem csökkent, tehát a következő fél évszázadban a készletek kimerülésétől nem kell tartani. Sőt a világ egy jelentős része még nem kellően megkutatott, a kutatási technikák gyors ütemben fejlődnek, és olyan készletekre bukkannak, amelyeket korábban nem lehetett kimutatni. Friss hír, hogy az erősen megkutatott bécsi régióban elég jelentős földgázmezőre bukkantak, 3000 méter mélységben.

- Mennyivel gyorsítja a fejlődő nagyhatalmak - Kína, India - motorizációja az olajkészletek elhasználását? [guvatgenya]

- Sokak véleménye szerint a tavalyi igen jelentős kőolaj- és üzemanyag-árnövekedés mögött döntően a kínai gazdaság gyors fejlődése játszik szerepet, miután olyan szintre jutott, ahol a motorizáció és általában a gazdasági szektorok kőolajszükséglete ugrásszerűen növekszik. Hasonló hatású az indiai gazdaság fejlődése is. A mostani kőolaj-krízis abban különbözik a hetvenes években történtektől, hogy most nem a kőolajkínálat csökkent, hanem inkább a fogyasztás dinamikája erősödött. Az olajfogyasztásban az USA gazdasága meghatározó szerepet játszik, és a közel másfél évtizedes gazdasági fellendülés az USA részéről is komoly igényeket támasztott. Az európai fogyasztás csak szerény mértékben nő, de például a környezeti előírások szigorodása miatt Európában is az üzemanyaghiány jelei mutatkoznak. Összességében azonban a következő fél évszázadban a ma ismert és feltárt kőolajkészletek elegendőnek mutatkoznak az igények kielégítéséhez. A relatív drágulás pedig felgyorsítja az üzemanyag és általában a kőolaj helyettesítésére irányuló erőfeszítéseket, tehát a kőolajellátás oldaláról végleges hiány a gazdaság növekedését nem veszélyezteti.

Fotó: Fábián Évi

- Milyen alternatív energiaforrásokat gazdaságos nálunk használni? Az energiafogyasztás mekkora hányadát tudnánk így fedezni? [guvatgenya]

- A világ jelenlegi energiafelhasználásban a megújuló energiák aránya 2 százalék. 2030-ig a prognózisok ennek megduplázódását valószínűsíti. Európában az arány ennél jóval kedvezőbb, de Európában a vízenergia adja a megújuló energia döntő részét. A következő időszakban a szélenergia és a biomassza fokozottabb felhasználására kerülhet sor, illetve növekszik a napenergia felhasználása is. A probléma ott van, hogy leszámítva a vízenergiát, a megújuló energia hasznosítása ma még jóval drágább a hagyományos energiahordozókhoz képest. Világosan kell látni, hogy az energia költsége szinte valamennyi gazdasági tevékenységet érinti, így az indokolatlanul magas költség Európa vagy Magyarország versenyképességét rontja. Óvatos és körültekintő gazdaságpolitikára van szükség Magyarország esetében. A vízenergia hasznosítása részben a természeti adottságok miatt igen szegény, de emellett komoly politikai és társadalmi ellenállás is mutatkozik - szerintem indokolatlanul. Komolyabb forrásként a biomassza jöhet számításba, de nem elsősorban a faállomány igénybevétele, hanem a mezőgazdasági hulladékok, illetve különféle energiafüvek termesztése révén. Sajnos ez utóbbiak technológiai feltételei még nem alakultak ki teljesen.

- Mekkora szerepet vállal hazánk a nemzetközi ITER programban és ön mennyire látja ebben a fúziós energiában a probléma megoldását? [romaamor]

Fotó: Fábián Évi

- Valóban sok szakértő az atomenergia szerepének átértékelésében látja az ellátás biztonság növelésének az egyik lehetőségét. Már korábban is látható volt, hogy az előző időszak ellenséges megítélésével szemben az atomenergia ismét felértékelődik. Az USA-ban a meglévő erőművek élettartamát sorra meghosszabbítják. Nemrég Anglia és Franciaország is bejelentette újabb atomerőmű létesítését, és az új német koalíció is ígéretet tett a korábbi elutasító magatartás felülvizsgálatára. Ezek a megoldások azonban a most ismert második, harmadik generációs erőművekre vonatkoznak, és az új generációs megoldások időben csak később jelentkezhetnek. Nagyon valószínű, hogy a mostani krízis után felgyorsul a közös európai erőfeszítés új generációs erőművek építésére. De számolni kell a környezetvédők elutasító magatartásával. Világosan látni kell, hogy bármilyen energiafajtáról van is szó, mindegyikkel kapcsolatban jelentkeznek káros következmények.

- Mi a helyzet a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbításával, terveznek új atomerőművet építeni a jövőben? [kalti84]

- A mai hazai erőművek 2020-ig a várható villamosenergia-igényeket ki tudják elégíteni, ebből következően új atomerőmű építésére az elkövetkezendő másfél évtizedben nem igazán van szükség. Bár gazdasági értelemben a jelenlegi erőművek korszerűtlensége miatt meggondolandó egy alaperőmű építésének megkezdése, és ez akár további atomerőműblokk belépését is jelentheti. Most azonban a legfontosabb a meglévő atomerőmű-kapacitás élettartamának meghosszabbítása, miután az első blokk tervezett élettartama 2012-ben lejár. A meghosszabbítás nemcsak az alaperőmű-problémát képes kezelni, hanem gazdaságilag is a ma legcélszerűbb megoldásnak tekinthető: az atomerőmű elfogadottsága Magyarországon az átmeneti visszaesés után ismét javul. Az igen magas szintű és a nemzetközileg ellenőrzött biztonsági előírások teljesítések után nincs akadálya, hogy növeljék a fő berendezések élettartamát.

Valóban ezek a magyar energiapolitika időszerű kérdései, függetlenül az orosz-ukrán gázvitától. Remélem, hogy az orosz-ukrán gázvita egyik pozitív hozadéka az lesz, hogy a politika és a társadalmi közvélemény nagyobb gondossággal követi majd az energia kérdéseit, és nem csupán az árak csökkenését szorgalmazza, hanem tekintettel lesz az ellátás biztonságára és a környezeti szempontokra is. Köszönöm a kérdéseket!