Békesi: Káros lenne a családi adóztatás

Adóreformra lenne szükség, mégpedig a lehető leghamarabb - mondta a Vendégszobában a Horn-kormány első pénzügyminisztere. Békesi Lászlót olvasóink főként a szerinte szükséges gazdasági döntésekről, a konvergenciaprogram megvalósíthatóságáról és az adózásról kérdezték, de beszélt a Bokros-csomag előkészítéséről és a rendszerváltás utáni kormányok legnagyobb pénzügyi baklövéseiről is.

Üdvözlöm a kedves chatelőket! Minden gazdaságpolitikai kérdésre szívesen válaszolok. Remélem, képes leszek röviden és elfogadható módon válaszolni.

Azt mondják, valójában ön készítette a Bokros-csomagot, csak nem akarta a nevét adni hozzá. Így volt? [korom47]
- Az 1995-ös stabilizációs program valóban az én vezetésemmel készült 1994 végén és '95 januárjában a Pénzügyminisztérium szakembereivel, bevonva néhány kutatóintézetet. Miután ezt a stabilizációs programot az akkori Horn-kormány sok vita után sem akarta megvalósítani, februárban megváltam a pénzügyminiszteri széktől. Utódom, Bokros Lajos megkapta a teljes programot, amelyet néhány kiegészítéssel, valamint az új jegybankelnök, Surányi György árfolyamrezsim-változtatási programjával együtt a kényszerhelyzetben lévő Horn-kormány márciusban már elfogadott. Az úgynevezett csomag ezért viseli végrehajtójának, Bokros Lajosnak a nevét.

Igaz, hogy három hét szabadsággal kezdte a pénzügyminiszterséget? Ha igen, miért? [kalmajka9]
- A pénzügyminiszterséget 1994. május 11-én kezdtem. Szabadságot pedig először 1995. január 16. és 23. között vettem ki a '94-es évet értékelő frakcióülés előtt (ez január 28-án volt). Ez alatt a szabadság alatt dolgoztam föl az előző év értékelését, valamint azt a programot, amelyet a gazdaság tragikus állapotának megváltoztatásához szükségesnek ítéltem. Ezt az értékelést és programot ismertettem az MSZP január 28-i siófoki ülésén. Miután ott nyilvánvalóvá vált, hogy Horn Gyula miniszterelnök nem ért egyet ezzel az értékeléssel és programmal - melyet aztán később, az úgynevezett Bokros-csomag címén mégis megvalósítani kényszerült -, benyújtottam a lemondásomat, és február 28-ával távoztam a pénzügyminiszteri posztról.

Lenne pénzügyminiszter a mai Magyarországon? [terusnya@]
- Ha egy megfelelő gazdaságpolitikát folytató, jó szakemberekből álló kormány politikai támogatással is rendelkezne, akkor szívesen. A jelenlegi körülmények között semmi pénzért sem.

Mit szól a mostani helyzethez? Van kiút ön szerint? [raygam]
- Gazdasági értelemben feltétlenül. Egy nehéz és kényszerű gazdaságpolitikai fordulat után, amely remélhetően nem csak megszünteti a túlköltekezést, hanem meg is őrzi az elfogadható egyensúlyt, a fő kérdés az marad, sikerül-e újra növekedési pályára állítani a gazdaságot. Ez az év erre a célra még nem lesz megfelelő, de arra igen, hogy a szükséges lépéseket a gazdaságpolitika irányítói, mindenekelőtt a kormány, megtegye. Három fő dologra van szükség: adóreformra, az állami kiadások kemény kézbentartására és a kamatok csökkentésére. Az első kettő a kormány, a harmadik a jegybank feladata. Ez csak akkor sikerülhet, ha mindenki végrehajtja a saját feladatait.

A politikai jobb- és baloldal közötti kiegyezésnél melyek lennének a legfontosabb gazdasági kérdések? [aktivgdl]
- Ha erre egyáltalán belátható időn belül lehetőség nyílna, meg kellene egyezni az államháztartás egyensúlyának megőrzésében (deficitcsökkentés, államadósság-csökkentés), a nagy reformok közül pedig az adóreform elveiben és összetételében, a nyugdíjreform legfontosabb lépéseiben, az elavult magyar önkormányzati rendszer teljes átalakításában, a követendő teljesítményarányos jövedelempolitikában, valamint az euró bevezetésének menetrendjében.

Ön milyen azonnali döntéseket hozna, ha pozícióba kerülne? [terusnya@]
- Nyilván gazdasági döntésekre gondol. Előrevenném a magyar adórendszer korszerűsítését, beleértve a lineáris vagy ahhoz közeli jövedelem- és profitadók bevezetését, az élőmunkát terhelő járulékok csökkentésével, valamint a fogyasztás és a vagyon adóztatásának növelésével együtt. Azonnal hozzákezdenék a nyugdíjrendszer átalakításához, beleértve a nyugdíjkorhatár fokozatos emelését, a korkedvezményes nyugdíjazás feltételeinek szigorítását, a nyugdíjak inflációhoz igazítását és az úgynevezett helyettesítési arányok (munkabér és nyugdíj viszonya) módosítását. Hozzáfognék a szétaprózott és életképtelen önkormányzati rendszer felülvizsgálatához, megszüntetném a kiürült megyei önkormányzatokat, a felesleges fővárosi kerületi önkormányzatokat, folytatnám az egészségügyi és oktatási reformot, csökkenteném az államigazgatás költségeit, intézményeit és létszámát. Felülvizsgálnám a felesleges és nélkülözhető beruházásokat. Mindent megtennék azért, hogy az Európai Unió fejlesztési forrásait minél nagyobb mértékben igénybe tudjuk venni, és a lehető leghatékonyabban tudjuk felhasználni. Támogatnám a hazai és külföldi befektetőket, mindazokat a vállalkozásokat, amelyek munkahelyeket teremtenek és modernizációs beruházásokat hajtanak végre.