Sík Zoltán: Külön internetcenzúrában nem gondolkodom

Az [origo] Társalgójának vendége volt Sík Zoltán informatikai kormánybiztos. Sík elmondta, nem gondolkodik az internet cenzúrájában, de minden segítséget megad az ORTT-nek, amely már régóta bizonyos mértékű szabályozást sürget. A kormánybiztos a digitális aláírás után az elektronikus kereskedelem útját szeretné egyengetni, de emellett továbbra is szorgalmazza a magyar családok számítógéphez jutását és az olcsó internet megteremtését.

Az internet szabályozása és az ORTT kezdeményezése

[origo]: Várható-e az internet "cenzúrája", és ha igen, pontosan hogy tervezik ezt végrehajtani? (SanTa)
Sík: Részünkről nem várható, hiszen nem hozzánk tartozik, ez az ORTT feladata lenne. Én magam a "Free Speech Online" híve vagyok. Ez nem jelenti azt, hogy bármit meg lehet tenni, az eddigi jogszabályokat kell alkalmazni az új médiára is. Külön internetcenzúrában nem gondolkodom. Azt el lehet képzelni, hogy valamikor szabályozni kell az internetet, de ez nem cenzúrát, hanem piacélénkítő, ösztönző szabályozást jelent. Az állam inkább kivonul néhány olyan területről, ahol eddig jelen volt.

[origo]: Mit szól az ORTT vezetőjének legutóbbi nyilatkozataihoz az internet szabályozásáról?
Sík: Az előző feleletem szerintem válasz volt erre. Egyébként szorosan együttműködünk az ORTT-vel, minden segítséget megadunk nekik a hatékony munkához, és ez fordítva is működik.

[origo]: Ön egyetért Körmendy-Ékes Judit állításával, hogy az internet nem kínál újszerű tartalmakat, és a többség csupán pornó nézegetésére használja a netet?
Sík: Én úgy olvastam ezt az állítást, hogy ez nem Körmendy-Ékes Judit szájából hangzott el. Mindemellett nehéz lenne azt gondolni, hogy az internet semmi újdonságot nem ad, már csak a puszta létével is. A rajta sugárzott interaktív tartalmak korábban nem is létezhettek.

[origo]: Ön szerint valóban az ORTT a legalkalmasabb szerv a hazai internet szabályozására? (Főleg azután, hogy Körmendy-Ékes meglehetős tájékozatlanságról tett tanúbizonyságot tegnapi nyilatkozatában.)
Sík: Annak eldöntése nem az én tisztem, hogy ki alkalmas arra, hogy a tartalommal foglalkozzék. Az ORTT egy független szervezet, amely a parlament alá van rendelve.

[origo]: Mi a véleménye a magyar domainregisztráció üzleti alapokra helyezéséről?
Sík: Vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban :)

[origo]: Amerikában nagy port ver fel a Napster nevű program, amiről bizonyára hallott már. Nálunk várhatóak-e valamiféle megszorítások ezzel kapcsolatban?
Sík: Szintén tartalomszabályozási kérdés, ami nem a hatáskörünk.

Digitális aláírás

[origo]: Mi a várható menetrendje az elektronikus aláírásról szóló törvény elfogadásának?
Sík: Jelenleg a kormány-előterjesztés közigazgatási egyeztetésen van kint, ez magába foglalja az érdekvédelmi szervezeteket is, a beérkezett vélemények alapján elkészül a végleges kormány-előterjesztés. Ha a kormány novemberben elfogadja, benyújtja a parlament elé. A mi hatókörünkből akkor kerül ki, amikor a kormány elfogadja.

[origo]: Mit gondol, képes helyes és az információs kor szellemének megfelelő döntést hozni egy olyan parlament, amelynek tagjai alig-alig ismerik az internetet? (Az [origo] tegnap közölt felmérése szerint a képviselők alig egytizede használja munkája során a világhálót.)
Sík: Egy ismerősöm azt mondta, hogy az atombombát nem az találta ki, aki később parancsot adott a ledobására. Nem a szakemberek azok, akik a magas szintű döntéseket meghozzák. A szakembereknek helyzetet definiálva, a lehetőségeket felsorolva kell döntési helyzetbe hozni azokat, akik erre jogosultak.

[origo]: Hogyan képzelik el a hitelesítőszervek működését? Állami szintű központ létrehozását tervezik, vagy szabályozott keretek között, vállalatok látják majd el ezt a feladatot?
Sík: Az európai direktívával összhangban piaci alapon szerveződhetnek elektronikus aláírást hitelesítő központok. ezeknek a részletesebb szabályozásairól a HIF weboldalán található meg az elektronikus aláírásról szóló törvény tézisei között. Egyébként egyedül Németországban létezik Root CA (legfelsőbb szintű hitelesítő központ), az is csak tradicionális okokból. Az állam saját céljaira létrehozhat hitelesítő központokat, de ez nem zárja ki azt, hogy a HIF-hez történt bejelentés alapján a megfelelő feltételek mellett bárki ne végezhetne ilyen tevékenységet.

[origo]: Ha az elektronikus aláírásról szóló törvényt elfogadják, Ön szerint mi lesz a következő dolog, amit a legfontosabb lenne szabályozni az IT területén?
Sík: Nagyon sok minden. Elsősorban erre épülve az elektronikus kereskedelmet szeretném kiemelni, melynek szabályozása a Gazdasági Minisztériumhoz kötődik, de a kialakításban mi is részt veszünk, és a továbbiakban is részt kívánunk venni.

[origo]: Mi a véleménye a WAP-ról? Nincs túlértékelve? Ez a jövő, vagy csak egy zsákutca, amit át fog ugrani a fejlődés?
Sík: Szerintem a WAP-téma még nincsen lefutva, ebből még akármi is lehet, de nálam sokkal szakavatottabb elemző cégek sem tudják még a jövőt, így ezt én sem teszem.

Állami támogatások, CsaládNet-akció

[origo]: Nem kevés a magyar informatika lefedettségének javításához az az 1400 család, amelyek hozzájutnak kedvezményesen a PC-khez? (dinadia)
Sík: Ez csak egy pilot projekt, amit a konzorcium szervezett. Az állam ehhez a projekthez hozzájárult, és ennek a tapasztalatai alapján próbálunk más akciókat is kidolgozni. Szerintem az a 125 millió forint, amit ebbe az állam beletett, nem kevés, szeretnénk, ha hatékonyan használnák fel. Eddig is segítettünk embereket, hogy interneteléréshez jussanak, és segítünk a továbbiakban is. Ez 1400-zal többet jelent, mint amivel eddig segítettünk.

[origo]: Ha a CsaládNet program sikeres lesz, fel van-e készülve a tárca, hogy bővítse a lehetőségeket, s van-e rá esély, hogy előbb-utóbb mindenkinek jusson, aki szeretne hasonló konstrukcióban részt venni? (Sollicito)
Sík: Szerintem az előző kérdés erre is válasz volt. Ismétlem, ebben a projektben nem kizárólag az állam vett részt, mi 125 milliót tettünk hozzá. A konzorcium tagjai biztosan szívesen állnak a rendelkezésükre. Természetesen gondolkozunk más konstrukciókon is, de azokról részletesen majd csak akkor tudunk beszámolni, ha a mostani projekt eredményét látjuk. Közvetetten emellett is segítjük a piac élénkülését, például az olcsóbb internetet és egyéb eszközöket.

[origo]: Mi lesz azokkal a családokkal, amelyek a telefontársaságok miatt kiesnek a CsaládNet programból? (Guest19589)
Sík: Sajnos nem rajtunk, hanem a konzorciumon múlik. Mi igyekeztünk mindent megtenni, hogy a teljes ország legyen lefedve, de a konzorcium végleges felállására ilyen mértékű ráhatásunk nem volt.

[origo]: Tavaly, ha jól emlékszem volt egy pedagógusokat támogató program, aminek keretében számítástechnikai eszközöket vásárolhattak különböző, nem elhanyagolható engedményekkel. Idén jó néhány család is kap hasonló támogatást. Várhatóak további kedvezményezettek is? (SanTa)
Sík: Tavaly, amikor ez a program volt, kormánybiztosság még nem volt.

[origo]: Nekünk egyetemistáknak, a jövő hálózati szakembereinek nagy segítség a multinacionális cégek által nyújtott képzés, gondolok itt a Cisco Hálózati Akadémiára. A kormányzat támogatja-e az ilyen laborok létrehozását, ha igen, akkor milyen módon, ha nem, akkor miért nem? (mccready)
Sík: Támogatja, de nemcsak a Ciscót, hanem más piaci szereplőket is az oktatásban. A támogatás nem kizárólag anyagi, hanem koordinációs segítség, az Oktatási Minisztériummal karöltve. Ráadásul nemcsak az ilyen oktatási formákat támogatjuk, hanem minden egyéb informatikusképzést. Példa erre a most zárult pályázatunk is, ahol kormányzati pénzt osztunk informatikai oktatásra. Ez évben már egyszer osztottunk 900 milliót ilyen célokra.

[origo]: Nem tartanak attól, hogy a jól képzett hálózati szakemberek külföldön keresnek inkább állást? (mccready)
Sík: Ez a lehetőség fönnáll most is. A Németország által meghirdetett 40 ezer állásra 526-an adtak be igényt, hogy külföldön munkát vállaljanak. Szerintem azért nem működik az "agyelszívás", mert már a multik is rájöttek, hogy inkább ide hozzák az infrastruktúrát, és itt foglalkoztatják a magyar munkaerőt. Ami jó a munkaadónak, jó a munkavállalónak, mert többet keres, illetve jó a társadalomnak, mert a munkavállaló itthon költi el a pénzét, és itthon adózik

Olcsó internet

[origo]: Ön célul tűzte ki az olcsóbb internet-hozzáférést, és ha jól tudom, már tárgyalásokat kezdeményezett a szolgáltatókkal. Hogyan állnak ezek a tárgyalások?
Sík: Folyamatban vannak. Jelenleg nem kizárólag az internetre, hanem a távközlési tarifákra vonatkozó tárgyalások vannak folyamatban. De ez nem csak tárgyalás kérdése, hanem a jogalkotás kérdéskörét is illeti. Ha megfigyeljük, a piacon már most is látszanak a verseny jelei. A két legnagyobb távközlési szolgáltató már most is versenyez egymással, olcsó és olcsóbb internetelérési csomagokat ajánl, és hamarosan az ország legnagyobb kábelszolgáltatója is elindítja szolgáltatását.

[origo]: Mikor követjük az amerikai példát, ahol a netezés percdíja is ingyen van? Egyéb országokban sem éri el a normál telefonköltségeket, és Magyarország sajnos túl jó helyezést ér el világviszonylatban a magas díjjakkal. (dinadia)
Sík: 2002 január elsejétől nyitjuk meg a távközlési piacot, mely remélhetőleg olyan hatással bír, hogy csökkennek a tarifák. Jelenleg ezek az árak úgynevezett ársapka-szabályozás alapján hatósági árak, a piacnyitás után az egyetemes szolgáltatásként definiált csomag lesz megszabott árú, a többit a verseny szabályozza majd. A külföldi gyakorlat szerint egy éven belül 20 és 70 százalék között csökkentek a távközlési árak a liberalizáció után.

[origo]: Létezik már bármiféle elképzelés az állam által támogatott nagy sávszélességű tartalom fejlesztésére (tudományos, oktatási, közhasznú, ilyesmi)?
Sík: Igen. A NIIF keretén belül már most is létezik elég nagy sávszélesség tudományos célokra. Kezdeményezések történtek a GEANT-hoz való csatlakozásra is.

Online bűnözés

[origo]: Mi a véleménye arról, hogy a rendőrség meglehetősen sajátságosan értelmezi a szerzőjogi törvényt, és olyan állampolgároknál tart razziát, akik saját felhasználásra másoltak szoftvereket?
Sík: Nem értek egyet, de sajnos nincs ráhatásom, mint ahogy a hírhedt BSA sem ért egyet, de nekik sincs ráhatásuk.

[origo]: Tud valamit arról, mi lett a fejleménye az Elender feltörésének? Börtönbe kerültek a hackerek? (MrGarrison)
Sík: Nem tudok róla, mert ez rendőrségi ügy. Az ilyen döntések nem miniszteriális döntések, hanem hatóságiak. Szerintem még biztosan nincs senki börtönben.

Sík Zoltán és az internet

[origo]: Ön kb. mennyit internetezik naponta?
Sík: Nehéz így megmondani. A feleségem szerint túl sokat, én pedig időnként úgy gondolom, hogy túl keveset. Van, hogy napokig hozzá sem jutok, 1800 e-mailem van kb. elolvasatlanul. De próbálok úrrá lenni a helyzeten. :)

[origo]: Milyen oldalakat néz meg szívesen? (sikos)
Sík: Ami éppen aktuális. Nagyon sokszor híroldalakat nézek, angol és magyar nyelvűeket egyaránt. Ha bármi kérdés, probléma felmerül, azonnal a gép elé ülök, és megnézem, hogy találok-e valami megoldást.

[origo]: Milyen emlékei vannak az Integráról és a Synergonról? (Vigh)
Sík: Az Integránál egész sokáig dolgoztam, akkoriban prosperáló cég volt. Azóta nem követtem figyelemmel, de azt tudom, hogy tőzsdére szeretnének menni. A Synergonnál nem sokáig voltam, mivel a Hírközlési Főfelügyelethez mentem át.

Ajánló:

Korábban:

A számítógépeket sújtó ötszázalékos vám tervezett eltörlése várhatóan nem hoz árcsökkenést a piacon. A drasztikus áreséshez az kellene, hogy az információtechnológiai termékek forgalmi adójáról is lemondjon az állam, ám erre egyelőre nincs remény. A pénzügyőrök becslése szerint a vámmentesség miatt ötmilliárd forinttól esik el az államkassza.2000. október 16.