Drajkó László: Üdv és béke mindenkinek a Társalgóban. Az elmúlt néhány hét történései a hazai internetközéletben ismét visszahívtak a Társalgóba. Várom a kérdéseket!
Miért nincs ADSL sok helyen? Mikor lesz 100%-os a lefedettség? (deviers)
- 100%-os soha nem lesz a lefedettség, hisz vannak az ADSL-technológiának komoly korlátai, bár Budapesten ezt a számot idén megpróbálják megközelíteni. Ami az ország teljes területét illeti, idén 100 települést vállalt a Matáv. Noha a Vivendivel még nincs nagykereskedelmi szerződésünk, ők is jó néhány területen szolgáltatnak. Ha egy alközpontba kellő a bemenő sávszélesség, akkor ma már a mikroDSLAM-os kísérleteink azt mutatják, hogy gazdaságosan akár egy kis faluban 8 főt is ki lehet szolgálni, természetesen hogy ez a teljes országra kiterjedjen, ahhoz még súlyos tízmilliárdokat kell befektetni.
Miért nincs Budapest XIII. kerületében ADSL? (A_Grincs)
- A XIII. kerületben és Budapesten néhány más területen is optikai kábelek, úgynevezett HYTAS technológia van lefektetve a földbe, amelyről egykor azt hitték, hogy haladó, de nem esik a fejlődés jelenlegi divatirányába. Kiváltó technológiával ma is kísérletezik a Matáv, hogy már az idén ki tudják szolgálni a szélessávú igényeket.
Az Axelero azt ígérte, hogy aki régebb óta ADSL-előfizető, annál a 384-es kapcsolatot 512-re emelik. Ez mikor várható? (DrrugsBunny)
- Március végéig a tervek szerint minden lakossági ügyfelünk sávszélességét 384-ről 512 kbit/s-ra emeljük.
Mikor lesz olyan árú és sebességű a szolgáltatás, mint az anyacégé Németországban? (Sebaj_tobias)
- Ma Németországban a T-DSL szolgáltatás internettel együtt 63 euróba kerül havonta, ami bruttó 15 500 forintnak felel meg egy olyan országban, ahol az áfa 16%. Ehhez hasonló nálunk az ADSL Otthon 512 (Matáv minimál csomaggal) 13 800 forint, de itthon még van egy olcsóbb ADSL 384 is. A dial-up piacon lényegesen jobb áraik vannak, ez a sokkal jobb méretgazdaságossági mutatóiknak köszönhető. De azonos piaci penetrációsszintnél (a méretgazdaságosság alapja) itthon a releváns árak alacsonyabbak. Sajnos, a vásárlóerő is.
Egyre több kisvárosban jelenik meg a wireless internet az ADSL alternatívájaként. Valóban alternatíva ez? (juonin)
- Igen, ez alternatíva. mi magunk is szolgáltatunk, LTO (LTO - nem matávos helyi telefonszolgáltató) területen, például Szentesen és Csongrádon ilyen technológiával. Hosszú távon ennek valószínűleg egy picit mindig magasabb lesz a költsége, de nagyobb a szolgáltatói rugalmasság is.
Ön a tihanyi konferencián tartott egy előadást, amiben mindent relatívnak nevezett. Az ön állítása szerint a magyar ADSL-árak pariban vannak a nyugat-európaival. Azt miért nem tette hozzá, hogy mindenhol máshol a 384 helyett minimum 768-at adnak, de van, ahol 1,5-3,3 Mb-et? (CZW)
- Ma már 512-t is mondhatunk, 768 Németországban meghatározó, máshol az 512 a jellemző, sőt a 384 is általánosnak mondható. A 384-es árral nagyon jól állunk, európai összehasonlításban is, technológiailag pedig fontos azt tudni, hogy az adható sávszélesség erősen a földbe fektetett rézkábel átmérőjének a függvénye, ami Magyarországon 0,4 milliméteres, Németországban pedig 0,6 mm.