Fontosak a Star Trek-szerű víziók

Hálózatokról, tudományágak viszonyáról és jövőbeli kilátásokról beszélgetett Barabási Albert László, a Behálózva - A hálózatok új tudománya című könyv szerzője az [origo] olvasóival.

A csomagkapcsolt adatátvitel után van-e más lehetőseg? (gongadze)
- Talán van, de tudtommal az interneten nem igazán ez a nagy probléma. Az adatok csomagolása csak egy eszköz, amely lehetővé teszi azt, hogy gazdaságosan és különösebb késedelmek nélkül tudjunk üzenetet eljuttatni egyik pontból a másikba.

Sokkal izgalmasabb kérdések merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a sok kölcsönható számítógép és felhasználó által létrehozott rendszer hogyan viselkedik. Például egyre inkább nyilvánvaló, hogy az internet, a világháló és a sejt rengeteg közös tulajdonsággal rendelkezik. Ha az ember megnézi a hálózatot mögöttük, akkor a sejt és az internet sok szempontból megkülönböztethetetlen. Az ilyen magasrendű struktúrák nagyjából függetlenek attól, hogy csomagkapcsolt-e az átvitel, avagy folyamatosan küldjük az adatokat.

A net topológiáját milyen módszerekkel lehet vizsgálni? És légy szíves egy rövid bevezetőt adj még arról, hogy mivel is foglalkozol tulajdonképpen. (gongadze)
- A természetben különböző hálózatok vannak, például a világháló, ahol dokumentumok vannak összekötve, vagy a sejt, amelyen belül molekulák vannak reakciók által összehuzalozva.
Az alapvető kérdés az, hogy vannak-e ezeknek a hálózatoknak közös vonásai, és ha vannak, hogyan ismerjük ezeket fel.

Az én kutatócsoportom 1999-ben egy keresőgépet készített, amellyel feltérképeztük a világhálónak egy részét. Nagy meglepetésünkre azt találtuk, hogy a világhálót néhány nagyon csatolt csomópont tartja össze, míg a legtöbb oldalnak a világhálón csak egynéhány huzala van.

Az elmúlt években kiderült, hogy hasonló erősen csatolt csomópontok nemcsak a világhálón jelennek meg, hanem minden nagyobb hálózatban jelen vannak, így például a sejten belül egynéhány molekula többszáz más molekulával is reakcióba tud lépni, míg a legtöbb molekula csak egy-kettővel.

Ugyanígy az interneten néhány számítógépnek több száz huzala van, míg legtöbb gép csak egy-két huzallal kapcsolódik a hálóhoz. Az is kiderült, hogy ezen erősen csatolt csomópontok nem véletlenszerűen jelennek meg, hanem jól meghatározott törvényszerűséget követnek. Ezáltal megértettük nem csak a hálózatok törvényszerűségeit, hanem azt is, hogy a természetben megjelenő legtöbb háló követi ezeket. A hálózatokon belül talált rend alapjaiban megváltoztatta a tudományos gondolkodást a komplex rendszerekről, amelynek legtöbbje egy bonyolult hálózattal írható le.

Hogyan működik ez a 99-ben kiötlött keresőrobot, illetve hol van rá utalás a neten? (gongadze)
- Ez a keresőrobot kicsiben azt csinálja, amit a Google vagy a Vizsla csinál minden nap. Oldalról oldalra utazik, és összegyűjti a linkeket, amiket az oldalakon talál, majd azokat is meglátogatja. Ezek a keresők feldolgozzák az oldalon talált szöveges információt is. Viszont a mi robotunk nem olvasta el a szöveget, hanem csak a linkeket azonosította, és lépésről lépésre feltérképezte a világhálónak egy részét. Az eredmények egy 1999-es Nature-cikkben vannak leírva, amely a weboldalunkon (www.nd.edu/~networks) megtalálható.

Mik az ipv6 elönyei a hálozatokra nézve? (gongadze)
- Az új szabvány segítségével exponenciálisan megnőhet a potenciális csomópontok száma. A hálózatok tulajdonságait növekedésük alapvetően befolyásolja. Amennyiben a hálózat megszűnik növekedni, akkor ezek az erősen csatolt csomópontok is eltűnhetnek. Az ipv6 viszont megteremti annak a technikai lehetőségét, hogy a hálózat, értsd az internet, tovább növekedjen.

Én úgy hallottam, hogy huzalozás terén komolyabb eredmények születtek már. Egy csótányt gyakorlatilag olyan szinten bedrótoztak, hogy a hátára apró videokamerát szerelve különböző extrém felderítésre tették alkalmassá. Értsd: kvázi egy joystickkel irányitották jobbra-balra, fel-le. (SinZemillah33)
- Úgy tűnik, ez valóban megtörtént, bár nem ismerem magát a cikket. Engem leginkább az érdekel, hogy mik a természetes tulajdonságai maguknak a hálózatoknak, amelyek mind az emberi agy, mind a sejt mögött vannak. Ezen hálózatok manipulálása még sok szempontból a jövő kérdése, egyelőre a kutatás ebben az irányban csak apró kísérletezésekkel folyik.