El lehet azt érni, hogy megszűnjön a palacknyak-effektus a számítógépek kiszolgálása terén? (H3LL0_L30)
- Az interneten belül nagyon sok palacknyak-effektus létezik. Ezt sokszor a topológia határozza meg, tehát például csak egy huzal létezik egy bizonyos fontos kapcsolódási ponthoz, máskor pedig a huzalnak az átviteli sebessége. A topológiai palacknyak, amikor az internetnek két jelentős részét csak egy huzal köti össze, nagyon veszélyes tud lenni, mert meghibásodás esetén nagy részek nem tudnak kommunikálni egymással.
Ezért ezt próbálják elkerülni, és ez könnyen lehetséges azóta, hogy egyre jobb internettérképeink vannak, amelyből kiderül, hogy pontosan melyik számítógép melyik kapcsolóhoz csatolódik, és a különböző kapcsolók (routerek) hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ezek a térképek csak az elmúlt néhány évben jelentek meg, és pontosan ez tette lehetővé azt, hogy megértsük az internet magasabb rendű struktúráját, amelyet nem egy központi mérnöki iroda tervezett meg, hanem a felhasználók kollektív hozzájárulásának az eredménye. Ez a kollektív viselkedés vezet az erősen csatolt csomópontok megjelenéséhez is.
Tudom, hogy kérdésem inkább jogi természetű, de meg lehet fogalmazni egy olyan ajánlást, ami alapján lehetne egy szintet húzni azon, ami még elégséges szolgáltatásnak minősül szélessávú internet esetén? Így a szolgáltató nem hivatkozhatna mindig a palacknyak-effektusra? (H3LL0_L30)
- A legnagyobb probléma az ilyen jellegű ajánlásokkal az, hogy alapjaiban sértik a szellemet, amely jegyében az internet létrejött, vagyis hogy minden csomópont gondozója önmaga dönti el, hogy milyen lépéseket tesz a szolgáltatás érdekében. Szerintem az ilyen problémákat csak versennyel lehet megoldani. Egy idő után az olyan szolgáltatók, amelyek sokszor hivatkoznak a palacknyak-effektusra, eltűnnek a mezőnyből, és helyettesítődnek olyanokkal, akik ezeket a problémákat meg tudják oldani.
Mi a véleménye a nullponti energia elterjedésének lehetőségéről? (Felver-Pasi)
- Nincs véleményem... :)
Hallottam, hogy nem olyan túl régen valahol Amerikában egy részecskegyorsítóban fénysebességnél nagyobb sebességet értek el, természetesen speciális laboratóriumi keretek között. Mi a helyzet akkor az alapvető fizikai tanokkal, például, hogy a fénynél gyorsabb sebességet nem lehet elérni, csak végtelen közelségig közelíthetjük azt. Ilyenkor átírják a fizikát, vagy azért még beletelik 50-60 évbe, amíg a tankönyvekbe bekerül? (SinZemillah33)
- Én nem tudok arról, hogy fénysebességnél nagyobb sebességet mértek volna az USA-ban... Inkább az utóbbi időben az volt a hír, hogy a fényt lehetett nagyon lelassítani bizonyos közegekben.
De igen... Meggörbítették a teret valamilyen szupernehéz fémmel, és egy céziumatom előbb jelent meg a kimeneti oldalon, mint a bemenetin. A National Geographic és a net is foglalkozott vele. Kamu lett volna? (SinZemillah33)
- Nem tudom, nem hallottam erről...
Budapest, Csíkszereda
Egy barátom sok évvel ezelőtt egy versíró szoftvert akart elkészíteni. Természetesen a projekt kudarcba fulladt, de a téma azóta is foglalkoztatja. Szerinted elképzelhető egy olyan szoftver, ami a versben nem csak a szavak sorrendbe szedését végzi, meghatározott formulák és szabályok alapján, hanem érzelmi töltést is képes indukálni? (SinZemillah33)
- Manapság még az igazi versek sem képesek érzelmi töltést produkálni... :) Komolyan: részemről meg vagyok győződve, hogy ez lehetővé fog válni.
Nem vagyok meggyőződve arról viszont, hogy jelenleg tudjuk, hogyan kell ezt csinálni, de nem adnék neki 25 évet, hogy egy költő és egy számítógép által írott vers megkülönböztethetetlen lesz.
Ön hogy került most Magyarországra? Csak a most megjelenő könyve miatt van itt? (cool)
- Minden évben két-három hónapot Budapesten, illetve Csíkszeredában töltök. Véletlen, hogy a könyvem akkor jelenik meg, amikor egyébként is itt tartózkodtam volna.
Milyen volt a kinti visszhangja a könyvének? Milyen országokban jelent meg eddig? (ash)
- A könyvet megdöbbentően jól fogadták, az üzleti világ az év könyvének választotta, mindamellett, hogy ez nem egy üzleti könyv. Eddig a magyar a nyolcadik nyelv, amelyen elérhető, ha jól emlékszem, le van fordítva japánra, finnre, kínaira, koreaira, héberre, olaszra...
A biológusok, csakúgy, mint a társadalomtudósok, sok szempontból a könyvet a sajátjuknak tekintették. Talán azért vált a könyv annyira népszerűvé, mert igen különböző területeken felvállalták.
Sziasztok, talán majd akkor is beszélhetünk, ha már sikerült a könyvbe belenézni. :)